A Škoda 2001 szeptemberében, a Frankfurti Autószalonon mutatta be a modern kori Superb első generációját. A modell feladata fontos volt: a cseh márkának újra helyet kellett szorítania a nagyobb, kényelmesebb családi és üzleti autók között.
A Superb végül főként egy nagyon egyszerű recept miatt lett sikeres: rengeteg helyet kínált, különösen hátul, miközben az ára rendszerint kedvezőbb volt számos hasonló méretű konkurensnél.
A Škoda adatai szerint az elmúlt 25 évben közel 1,8 millió Superb készült. Mára ráadásul különösen fontos flottaautóvá vált. Az új Superbek több mint felét vállalati ügyfelek vásárolják.
A név jóval idősebb az autónál
Bár a ma ismert Superb története 2001-ben kezdődött, maga a név sokkal régebbi. A Škoda már 1934-ben használta a Superb elnevezést, először a 640-es modellhez kapcsolódóan.
Skoda Superb 640 – Fotó: Matti Blume/Wikipedia
A következő másfél évtizedben többféle Superb készült, különböző karosszériákkal és műszaki megoldásokkal. Az elnevezés aztán hosszú időre eltűnt, és csak több mint ötven évvel később került vissza a kínálatba.
A 2001-es első generáció egyik legerősebb ütőkártyája a hátsó lábtér volt. A modell a Volkswagen-konszern technikájára épült, de a Škoda jóval hosszabb tengelytávval készítette, így különösen a hátsó utasok kaptak jó nagy helyet.
Benzines és dízelmotorok széles választékával árulták, és olyan motor is került bele, mint a 2,8 literes V6-os benzines vagy a 2,5 literes V6 TDI.
A második generáció 2008-ban érkezett, és vele együtt jelent meg a Superb egyik legérdekesebb műszaki trükkje, a TwinDoor. A csomagtérajtót igény szerint hagyományos limuzinként vagy a hátsó szélvédővel együtt, ötajtós autóként is fel lehetett nyitni.
Ebben a generációban jelent meg a kombi Superb is, amely később a modell egyik legfontosabb változatává vált. Összkerékhajtással szintén lehetett rendelni.
2015-ben nagyot változott
A harmadik generáció 2015-ben érkezett, jóval élesebb formavilággal, modernebb vezetéstámogató rendszerekkel és egyre több online funkcióval.
2019-ben egy újabb fontos változat került a palettára: a Superb iV lett a Škoda első sorozatgyártású, konnektorról tölthető hibrid modellje.
Ezzel a Superb motorválasztéka is elkezdett eltávolodni attól a világtól, amelyben korábban szinte kizárólag benzines és dízelmotorok közül lehetett választani.
A dízel sem tűnt el
A jelenlegi, negyedik generációt 2023-ban mutatták be. A Superb továbbra is készül liftback és kombi karosszériával, és egyelőre azoknak sem kell lemondaniuk róla, akik belső égésű motort szeretnének.
A kínálatban benzines és dízelmotorok, lágy hibrid hajtás, valamint külső forrásból tölthető hibrid rendszer is szerepel. A plug-in hibrid változatok elektromos hatótávolsága megfelelő körülmények között nagyjából 120 kilométer lehet.
A negyedik generáció utasterében megjelentek a Škoda Smart Dials nevű forgókapcsolói is, amelyekkel többek között a klímát és más gyakran használt funkciókat lehet kezelni.
A Superb közben egy érdekes piaci helyzetbe került. A hagyományos nagy családi limuzinok és kombik száma folyamatosan csökken, számos vásárló pedig SUV-ra váltott. A Škoda mégis megtartotta a modellt – nem véletlenül, hiszen a Superb továbbra is komoly szereplő a céges flottákban, és több országban állami szervezetek, rendőrségek és más hatóságok is használják.
Huszonöt év után így a Superb talán nem a Škoda legfeltűnőbb modellje, de az biztos, hogy a márka egyik legtartósabb sikertörténete lett.
Kövesd a Vezess.hu-t a Google hírekben!
