Szeptemberben furcsa hangok szűrődnek ki a magyar erdőkből, de az autósnak nem elsősorban a szarvasbőgés hangja miatt érdemes odafigyelnie. Sokkal inkább azért, mert a párzási időszakban a gímszarvasok viselkedése is megváltozik: többet mozognak, kevésbé óvatosak, és olyan helyeken is felbukkanhatnak, ahol máskor ritkábban találkozunk velük.

Az idei szezon már hivatalosan is elkezdődött. A Gemenc Zrt. szerint már bőgnek a gímszarvasbikák Gemencben, a Bakonyerdő pedig szeptember 1-jétől külön figyelmeztetést adott ki a gímszarvasok nászidőszaka miatt. Egyes bakonyi területeken ezért az erdőlátogatást is a 9 és 16 óra közötti időszakra kérik időzíteni, a VERGA pedig szeptember 1. és október 15. között vezetett be korlátozásokat.

Autósként ebből egy dolog különösen fontos: mostantól hetekig fokozott vadmozgással kell számolni.

A bőgés a gímszarvasok párzási időszakának látványos – pontosabban inkább hangos – része. A bikák ilyenkor keresik a teheneket, vetélytársaikat próbálják távol tartani, és lényegesen aktívabbá, kiszámíthatatlanabbá válhatnak.

A legnagyobb kockázat jellemzően hajnalban és alkonyatkor jelentkezik. A rendőrség is arra figyelmeztet, hogy ebben az időszakban az állatok kevésbé óvatosak, váratlanul futhatnak ki az útra, ráadásul a szarvas a fényszóró láttán sem feltétlenül menekül el úgy, ahogy azt az autós várná.

És itt egészen más súlycsoportról beszélünk, mint egy nyúlnál vagy fácánnál:

  • Egy kifejlett gímszarvasbika több száz kilogramm. Egy ilyen állattal történő ütközésnél nem csupán a lökhárító vagy a motorháztető kerül veszélybe, a szarvas magas testfelépítése miatt az állat akár a szélvédő és az utastér irányába is csapódhat.

Itt az idő, amikor 300 kiló bármikor csattanhat a szélvédőn 1

Egyre több a vadbaleset Magyarországon

A Vadgazdálkodási Adattár friss statisztikái alapján 2025-ben több mint 7700 nagyvad pusztult el gépjárművel történő ütközésben Magyarországon, ami 16 százalékos emelkedés az egy évvel korábbi 6650 esethez képest.

A balesetek többsége továbbra is őzek miatt történik, ezekből több mint hatezret regisztráltak. A szarvasokkal történt ütközések száma csaknem 20 százalékkal nőtt: 1041-ről 1247-re emelkedett egyetlen év alatt. Emellett 428 vaddisznó is áldozatul esett.

Vagyis átlagosan napi több mint húsz nagyvad pusztul el úgy Magyarországon, hogy gépjárművel ütközik – és ebben még nincsenek benne a nyulakkal, fácánokkal és más apróvadakkal történt esetek.

Mit csinálj, ha meglátsz egy szarvast?

Az első és leghasznosabb tanács elég egyszerű: lassíts!

Egy 90 km/órával haladó autó másodpercenként 25 métert tesz meg. Mire a vezető észleli az állatot, felismeri a veszélyt és megkezdi a fékezést, már jelentős távolságot megtett. Néhány tíz kilométer/órával kisebb sebesség ezért óriási különbséget jelenthet.

Nemcsak az úttestet érdemes figyelni, hanem

  • az útpadkát,
  • az árkokat,
  • az erdőszélt
  • és a bokros területeket is.

Különösen komolyan kell venni a vadveszélyt jelző táblát

És van még egy fontos szabály: ha egy állat átment előtted, ne gyorsíts rögtön, könnyen lehet, hogy követi a többi.

Viszont ha közvetlenül az autó elé kerül egy nagyvad, a rendőrség határozott tanácsa a vészfékezés. A kormány hirtelen félrerántása sokszor veszélyesebb lehet magánál az ütközésnél, mert a sofőr a szembejövő sávba, árokba vagy fának sodródhat.

Itt az idő, amikor 300 kiló bármikor csattanhat a szélvédőn 2

Ha megtörtént a baj, a szarvashoz ne menj oda

Vadgázolás után ugyanúgy biztosítani kell a helyszínt, mint más közúti balesetnél: biztonságos helyen meg kell állni, be kell kapcsolni a vészvillogót, szükség esetén pedig ki kell helyezni az elakadásjelző háromszöget. Egy korábbi cikkünkből pedig azt is megtudhatod, ki fizeti a kárt, ha elütsz egy szarvast például.

A rendőrséget értesíteni kell, különösen akkor, ha az állat megsérült vagy elpusztult, illetve személyi sérülés történt.

A sérült állathoz nem szabad odamenni: egy megsebesült, több száz kilogrammos szarvas kiszámíthatatlan és rendkívül veszélyes lehet.

És bármennyire is furcsán hangzik: az elütött állatot nem szabad betenni a csomagtartóba és hazavinni. Attól, hogy valaki elütötte, a vad még nem válik az autós tulajdonává. Magyarországon az elgázolt vad engedély nélküli elszállítása jogellenes eltulajdonításnak minősül.