Magyarországon önmagában nem tilos póló nélkül autót vezetni, és attól nem lesz automatikusan balesetveszélyesebb a vezetés, hogy nincs rajtunk felsőruházat. Egy komolyabb ütközésnél azonban a ruha hiánya miatt kellemetlen sérüléseket szerezhetünk a biztonsági övtől, a légzsáktól vagy az üvegszilánkoktól is.
A KRESZ-t nem érdekli, van-e rajtad póló
A hatályos magyar KRESZ a járművezetés személyi feltételeit meghatározza, de olyan előírás nincs benne, amely szerint az autóvezetőnek pólót, inget vagy bármilyen más felsőruházatot kellene viselnie. A lényeg az, hogy a sofőr megfeleljen a vezetés feltételeinek és biztonságosan tudja irányítani a járművet.
Vagyis attól, hogy valaki a Balatonról hazafelé csak fürdőnadrágban ül be az autóba, még nem követ el közlekedési szabálysértést.
Az viszont már egészen más kérdés, hogy egy esetleges ütközés során milyen szerepe van annak a vékony pamutrétegnek, amely normális esetben a bőrünk és az autó biztonsági rendszerei között található.
A biztonsági öv nem simogat
Balesetnél az öv feladata rendkívül egyszerű: megakadályozni, hogy a test tovább haladjon azzal a sebességgel, amellyel az autó az ütközés előtt mozgott. A szakemberek szerint a medenceövnek a csípőcsontokon, a vállövnek pedig a mellkas közepén kell futnia. Ezek a területek jobban elviselik az ütközéskor fellépő terhelést.
Egy baleset után egyébként nem ritka az úgynevezett „seat belt sign”, vagyis az öv vonalát követő zúzódás, vörösödés vagy horzsolás. Ha nincs rajtunk póló, az öv közvetlenül a csupasz bőrrel érintkezik. Ezért könnyebben kialakulhat felületi horzsolás, kidörzsölődés vagy égéshez hasonló súrlódásos sérülés ütközés után.
Ez persze még mindig sokkal jobb, mint öv nélkül csapódni a kormánynak vagy a szélvédőnek…ugye?!?!
Ettől még nem a vastag pulóver a megoldás
Érdekes, hogy biztonsági szempontból a másik véglet sem jó.
Az ADAC korábbi töréstesztjeiben azt vizsgálták, mi történik akkor, ha valaki vastag téli kabátban köti be magát. Már egy mindössze 16 km/órás ütközést szimuláló tesztnél is problémát okozott, hogy a vastag ruházat miatt az öv nem feszült megfelelően a testhez, a medenceöv pedig túl magasra került. Ez akár növelheti a súlyos hasi sérüléseket.
A biztonsági öv tehát alapvetően azt szereti, ha szorosan és megfelelő helyen fut a testen.
Ebből a szempontból a póló hiánya nem rontja az öv működését. Sőt, egy vastag télikabáthoz képest a csupasz test nyilvánvalóan nem hoz létre plusz rést az öv és az ember között. A különbség inkább a bőr védelmében jelentkezik.
A légzsák sem egy puha párna
A légzsákról a neve alapján könnyű azt gondolni, hogy az ember egyszerűen belehuppan egy hatalmas párnába. A valóság azonban valamivel durvább…
A légzsáknak néhány tíz milliszekundum alatt kell felfúvódnia, hogy már ott legyen, mire az utas teste előremozdul. Emiatt az épp aktiválódó légzsák maga is okozhat kisebb sérüléseket. Persze ez nem azt jelenti, hogy jobb lenne légzsák nélkül. Éppen ellenkezőleg: a légzsákot és a biztonsági övet együtt tervezték az utas védelmére, a kettő együtt működik hatékonyan.
És azt se felejtsük el, hogy egy baleset alkalmával akár az üvegszilánkok is könnyebben felsérthetik a bőrünket, ha nem viselünk felső ruházatot. Miközben a szélvédő a ragasztott technológia miatt jellemzően egyben marad (bár egy nagyobb testű vadon élő állat elütésekor ebben sem lehetünk biztosak), az oldalablakok szilánkjai elárasztják az utasteret.
Attól, hogy nincs rajtunk póló, nem romlik a reakcióidőnk, nem lesz hosszabb a fékút, és a biztonsági öv működését sem teszi automatikusan rosszabbá, egy balesetnél viszont a csupasz bőr közvetlenül találkozhat a hirtelen megfeszülő biztonsági övvel, illetve a kinyíló légzsákkal, növelheti a felületi horzsolások és egyéb bőrsérülések esélyét.
Kövesd a Vezess.hu-t a Google hírekben!
