A jog nemcsak a baleset okozójától vagy résztvevőitől várja el, hogy segítsenek. A segítségnyújtási kötelezettség azokra is vonatkozhat, akik autóval, kerékpárral vagy akár gyalogosan érkeznek a helyszínre.

Nem elég, hogy majd más segít

Egy közlekedési baleset mellett nem lehet automatikusan továbbhaladni arra hivatkozva, hogy „már úgyis elegen megálltak”. A helyszínre érkezőnek meg kell győződnie arról, hogy szükség van-e további segítségre, értesítették-e már a mentőket és a rendőrséget, illetve biztonságban vannak-e a sérültek.

A megállási és meggyőződési kötelezettség nemcsak a baleset okozójára vonatkozik, hanem minden olyan közlekedőre, aki segítségre szoruló embert lát.

Kivételt jelenthet, ha a helyszínen már dolgoznak a mentők és a rendőrök, és a hatóság egyértelműen továbbhaladásra utasítja az érkezőket.

Aki segítségnyújtás nélkül továbbmegy, bűncselekményt követhet el. A segítségnyújtás elmulasztása alapesetben akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető (Btk. 166 §).

Nem kell hozzá szakmai tudás

Sokan azért nem mernek segíteni, mert félnek attól, hogy rosszul csinálnak valamit. A törvény azonban nem vár el orvosi szaktudást egy átlagos közlekedőtől.

Nem kell sérüléseket diagnosztizálni, és nem kell mentőápolóként viselkedni. Sok esetben már az is életmentő segítség lehet, ha valaki megáll, biztonságosan felméri a helyzetet, majd hívja a 112-es segélyhívót.

Az sem elfogadható indok, hogy valaki nem bírja a vér látványát, nincs jogosítványa, vagy soha nem végzett elsősegélynyújtó tanfolyamot. Legalább a segítségkérést meg kell próbálnia.

A kötelezettség mindig az adott személy életkorához, állapotához és képességeihez igazodik. Egy saját mobiltelefonnal rendelkező gyerektől például elvárható lehet, hogy baleset esetén felhívja a 112-t, és elmondja, hol történt az eset.

Érdemes erről a szülőknek is beszélniük a gyerekekkel, hiszen kirándulás vagy szabadtéri játék közben akár ők is elsőként érkezhetnek egy baleset helyszínére.

Ezt kell tenni egy balesetnél

A legfontosabb, hogy a segítségnyújtó saját magát ne sodorja veszélybe. Forgalmas úton először biztonságos helyen kell megállni, majd úgy megközelíteni a balesetet, hogy az érkező járművek ne üthessék el.

Ezután érdemes gyorsan felmérni:

  • hány jármű érintett a balesetben,
  • hány sérült lehet,
  • közülük hányan vannak eszméletüknél,
  • van-e erősen vérző vagy mozgásképtelen ember,
  • szorult-e valaki a járműbe,
  • fennáll-e tűz, újabb ütközés vagy más közvetlen veszély.

Ha nem egyértelmű, hogy más már értesítette-e a hatóságokat, fel kell hívni a 112-t. Jobb, ha egy balesetet többen is bejelentenek, mintha végül senki nem teszi meg.

A segélyhívás során pontosan el kell mondani a helyszínt, a sérültek hozzávetőleges számát és állapotát, valamint azt, hogy van-e olyan veszély, amely további embereket fenyegethet.

A diszpécser elmondja, mit kell tenni

A 112 hívása után követni kell a diszpécser utasításait. A szakemberek lépésről lépésre el tudják mondani, hogyan kell megvizsgálni a sérült légzését, elállítani egy vérzést, stabilan tartani egy sebesültet vagy megkezdeni az újraélesztést.

Ha valaki nem lélegzik, szükség lehet mellkasprésre. Ezek megfelelő üteme percenként nagyjából 100–120 kompresszió. Gyakran a Bee Gees – Stayin’ Alive című dalának ritmusát szokták példaként említeni, vagy a Queen – Another One Bites the Dust klasszikusa is megfelelő lehet.

 

A mellkast határozott nyomása közben előfordulhat bordasérülés, ez nem lehet ok arra, hogy valaki ne próbáljon segíteni. Egy bordatörés kezelhető, az oxigénhiány miatt kialakuló agykárosodás – vagy halál – viszont visszafordíthatatlan lehet – írja a KTI.

Az alábbiakat viszont kerülni kell!

  • A sérülteket nem szabad indokolatlanul mozgatni, mert egy rossz mozdulat súlyosbíthatja az esetleges gerinc- vagy nyaksérülést. Kivételt jelenthet, ha közvetlen életveszélyben vannak, például ég az autó, vagy újabb ütközés fenyegeti őket.
  • Gyógyszert, ételt vagy vizet sem szabad adni nekik, még akkor sem, ha kérik. Egy esetleges műtét vagy altatás miatt ennek később jelentősége lehet.
  • Nem szabad abból kiindulni, hogy egy zavartan viselkedő vagy magatehetetlen ember biztosan ittas. Hasonló tüneteket okozhat stroke, cukorbetegség, epilepsziás roham vagy más súlyos egészségügyi probléma is.

Attól függetlenül is segíteni kell, hogy ki okozta a balesetet, vagy mennyire viselkedett felelőtlenül. A segítségnyújtás nem jutalom, hanem jogi és emberi kötelesség.