A zöldátállás újabb sebességi fokozatba kapcsolt: az IEA Global EV Outlook 2026 című jelentése szerint 2025-ben világszerte több mint 20 millió elektromos személyautó talált gazdára, ami 20 százalékos éves növekedés. Ezzel 25 százalékra nőtt az elektromos hajtás részesedése a teljes személyautó-piacon.
Az elektromos járművekbe beépített akkumulátorkapacitás ugyanebben az évben elérte az 1,2 terawattórát: csaknem 30 százalékkal haladta meg a 2024-es értéket, és ez több mint hétszerese a 2020-asnak. Az IEA szerint 2035-re az új autóeladások mintegy fele lehet elektromos.
A növekedés ugyanakkor önmagában nem oldja meg az iparág két legnagyobb kihívását: a Deloitte fogyasztói kutatásai évről évre azt mutatják, hogy a vásárlók legfőbb fenntartásai közé a hatótáv és a töltési idő mellett az akkumulátor biztonsága – ezen belül a termikus kockázat – tartozik. A PwC elemzései szerint pedig a keresletet továbbra is a megfizethető és a középkategóriás modellek uralják. Ez a preferencia közvetlenül az akkumulátorra vezethető vissza, amely egy elektromos autó előállítási költségének akár 40 százalékát is kiteheti.
A biztonság és az ár kérdése együtt jelöli ki az iparág fejlődési irányát, és a szilárd elektrolit több kihívásra is választ ad: a tűzveszélyesebb folyadék elhagyásával csökken a szivárgás és a gázképződés kockázata, miközben nő az elérhető energiasűrűség. Nem véletlen, hogy a szakma „álomakkumulátorként” emlegeti a technológiát.
Ugyanakkor továbbra is felmerülnek megoldandó kérdések: a német Fraunhofer Rendszer- és Innovációkutató Intézet (ISI) Solid-State Battery Roadmap 2035+ című tanulmánya például arra jutott, hogy a szilárdtest-akkumulátorokban jelentős tartalék rejlik energiasűrűség, biztonság, élettartam és gyorstölthetőség terén, a következő években azonban bizonyítani kell gazdaságos gyárthatóságukat a folyamatosan fejlődő lítiumion-technológiával szemben.
A piaci előrejelzések hasonlóan mértéktartók: az SNE Research számításai szerint a szilárdtest-akkumulátorok globális piaca 2035-re 493 GWh-t érhet el, ami a teljes akkumulátorpiac 6,1 százaléka. A nemzetközi mezőny is ehhez a menetrendhez igazodik: a Toyota, a Nissan, a Samsung SDI, a CATL, a Volkswagen PowerCo vállalatával együttműködő QuantumScape és több kínai gyártó is pilot- vagy demonstrációs gyártósort üzemeltet, az első kereskedelmi megjelenéseket a 2027 és 2029 közötti időszakra, a tömegtermelést 2030 tájára ígérik.
A szűk keresztmetszet a szereplők egybehangzó tapasztalata szerint nem a kémia, hanem a gyártás: a szilárdtest-cellák gigawattórás nagyságrendű előállítása olyan logisztikát és folyamatszabályozást kíván, amelyekre a meglévő lítiumion-infrastruktúrát eredetileg nem tervezték.
Mindenesetre hatalmas a verseny a globális szereplők között a szegmensben, és a Magyarországon is jelen lévő SK On a piac egyik fontos innovátoraként szintén folyamatosan dolgozik a kihívások megoldásán. A vállalat egyfelől polimer-oxid kompozit elektrolittal dolgozik, amely gyakorlatias átmeneti megoldásként a meglévő lítiumion-gyártási folyamatokkal is kompatibilis, másfelől végső célként a szulfidalapú, teljesen szilárdtest-cellák felé halad.
A cég 2025 második felében készült el mintegy 4628 négyzetméteres szilárdtest-pilotüzemével a daejeoni kutatóközpontjában (Institute of Future Technology), és ezt követően hozta előre a kereskedelmi bevezetés célévét 2030-ról 2029-re.
Az elkövetkező, 2030-ig tartó időszak döntheti el, mely szilárdtest-koncepciók érik el az ipari érettséget, és azt, hogy ezen akkumulátorok hogyan kerülnek felhasználásra. Iparági elemzők értékelése szerint azok a szereplők kerülnek előnybe, amelyek a következő generációs cellakémiát bizonyított, nagy volumenű gyártási képességgel tudják párosítani, az SK On pedig éppen e kettő összekapcsolásán dolgozik, párhuzamosan fektetve saját kutatásba, pilotgyártásba és nemzetközi együttműködésekbe.
Kövesd a Vezess.hu-t a Google hírekben!
