Adrián körülbelül 28 évvel ezelőtt építette első makettjét, amely elmondása szerint még nagyon kezdetleges volt, ecsettel festett. Aztán egy hosszabb szünet következett, majd 2014-ben újrakezdte hobbiját, amiért mi is nagyon hálásak vagyunk, hiszen ha nem teszi, most nem mutathatnánk meg ezeket a remek maketteket.
Ezután érkezett a Balaton Modell nevű hazai makettgyártó cég 1/35-ös méretarányú MTZ-80-as modellje, amely újabb lendületet adott főhősünknek, és a katonai makettek után a mezőgazdasági járművek felé fordult.
2022-ben Adrián megkapta a mesterlevelet polgári szakágban, amelyet egy homlokrakodós Kirovets makettel sikerült bezsebelnie. A mesterlevelet a XXX. Szolnoki Makettkiállítás és Versenyen adták át részére. Négy éve pedig a budapesti Bolyai Makett Klub Egyesület tagja.
Hogyan készül?
„Ezek a makettek apró alkatrészekből állnak, ezeket össze kell ragasztani, esetlegesen tömíteni, ha felületi hiba van, bár ez nagyon elenyésző, hála az egyre fejlődő gyártási folyamatoknak. Van olyan eset, mikor házilag még egy kicsit feltuningolom, feljavítom a maketteket, hogy minél hitelesebb, pontosabb végeredményt kapjak. Általában úgy építem össze a maketteket, hogy azok könnyen festhetőek legyenek” – meséli Katona Adrián.
„A festést mindig a makett szappanos vízben történő zsírtalanításával kezdem, hogy az első rétegben felkerülő alapozófesték tökéletesen tapadjon a felületre. Amint megvan az alapozás, 24 óra száradást követően airbrush pisztollyal felviszem a színeket.”
„Újabb 24 óra száradást követően úgynevezett művészolaj festékkel a felületeket modulálom, finom árnyalatokat alakítok ki. Ezeknek a művészolajoknak hosszabb, esetenként több nap száradás kell, mire a következő fázisra kerül sor” – folytatta Adrián.
Ha ez megtörtént, egy tűvékony ecsettel a kopásokat, festékleverődéseket kell felhordani. Ezt általában eredeti fotók alapján próbálja logikusan kialakítani az építő.
A fotókon látható Rába építése idén januárban kezdődött és a napokban lett kész, szóval közel egy évet ölelt át a projekt.
„Gyerekkoromban mindig is csodáltam a Rába-Steigereket, már akkor megtetszett a robusztus, tekintélyt parancsoló mérete és formája. Ez a szerelem közel 30 év után sem múlt el, ezért is örültem meg, mikor évekkel ezelőtt a Balaton Modell előrukkolt a jármű 1/35-ös változatával” – mesélte lelkesen Adrián.
És azt sem szabad elfelejteni, hogy idén 50 éves a Rába-Steiger, ez is adott egy kis pluszmotivációt a makett kiválasztásánál. A projekt sok pénzt felemésztett, pontosan nem tudni, mennyi, de Adrián elmondása szerint súrolja a százezer forintos határt.
Az 1/24-es Rába-Steiger méretei:
- hossza: 33 cm
- szélessége: 16 cm
- magassága: 15 cm
Rába-Steiger-galéria:
RÁBA-Steiger
A RÁBA-Steiger 250 a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban az amerikai Steiger cég (Cougar II típus) licence alapján gyártott, 250 lóerős, összkerékhajtású mezőgazdasági vontató. 1979-ben váltotta le a 245 lóerős sorozatot. Vonóerejénél fogva elsősorban nagy tömegű talajművelő gépelemek (nehéztárcsa, eke) üzemeltetésére alkalmas. Laza talajon is tud dolgozni, mert akár 8 kereket is rá lehet szerelni, csökkentve a talajnyomást. Alapvető hiányossága, hogy összkerékhajtása olyan szerkezeti megoldású, hogy nincsen benne sem központi, sem tengelyenkénti differenciálzár, ezért már egy kerék kipörgése esetén is hamar elássa magát. Ezt a hiányosságot a Steigerből kifejlesztett, majd 1998-2001 között gyártott Rába 320-as típusú traktorokban pótolták, amelyekbe a legendás kombinát másik sikertermékét, a többek között Ikarus buszokat is hajtó Rába-MAN D10-es dízelmotort építették be.
Ilyen és ehhez hasonló, teljesen csupasz, színtelen alkatrészekből készült a Rába, amelyet a már korábban említett, magyarországi vállalat gyárt és forgalmaz. A cég kizárólag műgyantából készíti makettjeit, úgynevezett fotómaratott (rézből készült) alkatrészekkel kiegészítve.
A művész – mert a munkáit elnézve bátran nevezhetjük így – elküldte néhány korábbi makettjét is, amelyek semmivel sem részletszegényebbek, mint a fent látható Rába.
Kirovets K700/pk-4-galéria:
Az orosz gép elődjét eredetileg nagy tömegű rakéták hordozására gyártották a hadsereg számára, a mezőgazdasági felhasználás később indult el. 1972-ben mutatták be a K-701-es szériát, ami gyorsan elterjedt Kelet-Európában is. A K700 215 lóerős V8-as turbódízellel szerelt gép 12 tonnájával szinte bármit elhúz, amit ráakasztanak.
DT-75-galéria:
A DT–75 szovjet, majd orosz, 30 kN-os vonóerőosztályba tartozó, nagy teljesítményű, univerzális lánctalpas mezőgazdasági vontató, amelyet a Volgográdi Traktorgyár 1963-tól gyártott. Ez volt a Szovjetunióban a legelterjedtebb és legnagyobb mennyiségben gyártott lánctalpas traktor, melyből több mint 2,7 millió darab készült. A VgTZ mellett a Pavlodari Traktorgyárban (PTZ) is gyártották. Magyarországon 1966-ban jelent meg.
T-130B-galéria:
A T-130 szovjet lánctalpas traktort 1969-ben kezdték gyártani a Cseljabinszki Traktorgyárban. A T-130-at két fő területen használták: a mezőgazdaságban a talajműveléshez nyújtott hatékony segítséget, míg az iparban, például az építkezéseken, mint dózert alkalmazták.
A Vezessen rendszeresen foglalkozunk a magyar művészekkel, akik olyan alkotásokat készítenek, amelyek kapcsolódnak az autózáshoz, közlekedéshez. Ilyen Lázár Lotti is, akivel szintén beszélgettünk és megmutattuk legjobb munkáit:
