Német forma, lengyel lélek

Az autóbuszt nem fogadta kedvezően a piac, igaz néhányat sikerült Lengyelországban értékesíteni, azonban közel sem hozott akkora sikert, mint amekkorát a Solaris remélt tőle. A lengyelek ezzel a típussal csak 2010-ben értek el említésre méltó diadalt, amikor 20 darab Interurbinóra érkezett megrendelés Franciaországból. Azok a járművek jelenleg is iskolabuszként dolgoznak.

A modellfrissítést nem halogatták sokáig, így 2012-ben egy kívül-belül némileg átdolgozott típussal rukkoltak elő a lengyelek, illetve elkészítették a típus 12,8 méteres változatát. Az InterUrbino méretei teljesen szabványosak: 11 995 milliméter hosszú, 2550 milliméter széles és 3100 milliméter magas. A modell két ajtóval készül, melyek közül a második akár kétszárnyú is lehet, ennek köszönhetően kerekesszékes lift beépítésére is van mód. Az utastér befogadóképessége intercity kialakítás esetén 55, iskolabuszos kivitelben pedig akár 59 ülőhely is lehet. A csomagtér befogadóképessége 5,2 köbméter lett.

Az InterUrbino II-höz idén ismét hozzányúlt a Solaris, ugyanis megkapta az Euro 6-os, valamint az EEV környezetvédelmi normáknak megfelelő erőforrást. Az új, 6,7 literes, 310 lóerős (231 kW) motor az amerikai Cummins cég gyártmánya. A modell hatsebességes sebességváltója, valamint az első és a második tengelye is a ZF-től érkezik. A megfelelő biztonság érdekében az autóbuszt blokkolásgátló fékrendszerrel (ABS), valamint kipörgésgátlóval (ASR) gyártják, de opcióként ESP, azaz a pályaelhagyásos balesetek elleni védelmet nyújtó stabilizátor is rendelkezésre áll.

Az új InterUrbino végre méltó ellenfele lehet nyugati versenytársainak még akkor is, ha az átdolgozott formaterv hagy némi kívánnivalót maga után. Ettől függetlenül a lengyel gyártó esete jól mutatja, hogy nem feltétlenül kézenfekvő megoldás városi buszból helyközi változatot összerakni, még akkor sem, ha amúgy a költségek szempontjából ez az út kedvezőbb a buszgyártók számára.