Ma már egy átlagos új autóba annyi hangulatvilágítást pakolnak, hogy egy szórakozóhely is visszafogottnak tűnik mellette. A hatvanas évek elején azonban még egészen máshol tartott az autóipar – a Goodyear ennek ellenére már akkor úgy gondolta, hogy akár magukat a gumiabroncsokat is fényforrássá lehetne alakítani.
És nem egyszerű tanulmányrajzokról volt szó. 1961-ben ténylegesen elkészültek a világító abroncsok.
A különleges abroncs alapját egy Neothane nevű, poliuretánalapú szintetikus anyag adta, amely – a hagyományos fekete gumikeverékekkel ellentétben – átengedte a fényt.
Az anyag egyik nagy előnyének azt tartották, hogy viszonylag egyszerűen formába lehetett önteni, majd körülbelül 121 Celsius-fokon kisütni. A hagyományos abroncsokhoz szükséges számos gumi- és szövetréteggel sem kellett bajlódni. A Goodyear akkori állítása szerint az anyag a műanyag keménységét és a gumi rugalmasságát próbálta egyesíteni.
De volt egy ennél sokkal látványosabb tulajdonsága is: áttetsző volt.
A Goodyear ezért különböző színezékeket kevert az anyagba, így készültek többek között zöld, sárga, piros, narancssárga és kék abroncsok is.
A fényt nem maga az abroncs állította elő. A kerék belsejében 18 apró izzót helyeztek el, ezek világították meg belülről az áttetsző anyagot. Éjszaka így lényegében az egész kerék színes fényben úszott. És azt tudod, a Goodyear milyen abroncsot fejlesztett a 90-as években, kimondottan sebességrekordokhoz?

Forrás: Goodyear
Az autó színéhez is passzolhatott volna
Mai szemmel különösen szórakoztató, mennyire komolyan gondolta a Goodyear az abroncsok divatkiegészítőként való használatát.
A vállalat akkori kommunikációja szerint elképzelhető lett volna, hogy az autógyártók az utastérhez vagy a karosszéria színéhez igazítsák a gumikat. A Goodyear még azt is felvetette, hogy az autósok akár az öltözékükhöz illő abroncsokat választhatnak majd.
A világítást a vezető az utastérből szabályozhatta volna, akár kerekenként vagy tengelyenként külön-külön. Így felmerült, hogy a világító abroncsok féklámpaként vagy irányjelzőként is működhetnének, illetve rossz látási viszonyok között feltűnőbbé tehetnék az autót.
Vagyis az ötlet valahol a mai hangulatvilágítás, nappali menetfény és dinamikus irányjelző hatvanas évekbeli, egészen elborult elődje volt.
A Goodyear több autón is bemutatta az új technológiát. Világító gumikkal gurult például Dodge Polara és Chrysler 300 is, a különleges autókat pedig Miami és Manhattan utcáin is megmutatták a közönségnek.
De a bökkenő az volt, hogy állítólag a többi autós figyelmét annyire elterelte a világító gumi, hogy volt, aki simán átment a piroson, mások pedig egyszerűen megálltak az út közepén megbámulni őket, ezzel balesetveszélyt teremtve.
Aztán jött az eső és a fékezés
Az első tesztek során a Neothane-abroncsokat simának és csendesnek találták, de hamar kiderült, hogy ami egy kiállításon zseniális, az nem feltétlenül jó ötlet közúton. Nedves úton gyengén teljesítettek, kemény fékezés során pedig az anyag nem viselte megfelelően a keletkező hőt: a tesztek szerint túlzottan deformálódott.
Ehhez jött még néhány egészen prózai probléma:
- Az áttetsző felületet gyorsan elcsúfította az út pora és szennyeződése, miközben az izzókat, vezetékeket és elektromos csatlakozásokat éppen oda kellett elhelyezni, ahol folyamatosan kapják a vizet és a koszt.
És még egy komoly akadályba ütközött a világító gumi: drága volt előállítani.
Így hiába volt rendkívül látványos, sorozatgyártás nem lett belőle.
A történet egyik legismertebb szereplője a futurisztikus Golden Sahara II lett, amelyhez a Goodyear szintén készített áttetsző, belülről világító abroncsokat.
Az ötvenes-hatvanas évek egyik híres amerikai custom autója nemcsak külsejében volt futurisztikus: szenzoros automatikus fékrendszert, valamint repülőgépek ihlette kezelőszerveket is kapott.
Évtizedekkel később az autót restaurálták, és a Goodyear újra elkészítette hozzá a különleges áttetsző abroncsokat. A felújított Golden Sahara II-t 2019-ben a Genfi Autószalonon mutatták be.



