Ahogy a Vezessen is megírtuk, hétfő délelőtt Szolnok mellett lezuhant a Magyar Honvédség egyik Gripen JAS 39-es vadászrepülőgépe.
A beszámolók szerint a pilóta sikeresen katapultált, ezzel együtt mentők szállították el. A baleset kapcsán nagy vonalakban áttekintjük, hogyan működik, mivel is jár a katapultálás a modern harci repülőgépeknél, illetve konkrétan a hazánk által is használt Gripeneknél.
A repülés, valamint a repülőgépek katonai jellegű használata a 20. század elején gyorsan világossá tette, hogy műszaki hiba, harci sérülés esetén a pilótá(k)nak, nagyobb gépeknél az ún. hajózó személyzetnek, vészelhagyási lehetőséget kell biztosítani.
Ez a második világháború végéig, a hagyományos, forgószárnyas (rotoros) hajtóművek idejéig egyszerűen a fülkéből, géptestből való kimászást, ejtőernyős kiugrást jelentette, ám az 1950-es évektől elterjedő sugárhajtású gépeknél a nagy sebesség miatt új megoldás kellett, hiszen a pilóta vagy nem képes kinyitni a fülke fedelét, vagy ha ez lehetséges is, a géptestnek csapódhat.
Katapultülés – rakétán ülve menekülnek
Erre találták ki a katapultüléseket, amelyek gyakorlatilag rakétaelven működő, az ülés alá szerelt robbanótöltettel „lövik ki” a székkel együtt a pilótát – a művelet útjából vagy robbanótöltetek távolítják el a kemény plexitetőt, vagy maga az ülés töri azt át –, majd a repülőgéptől biztonságos távolságban automatikusan nyitják a biztonságos landolást garantáló ejtőernyőt.
A modern katapultálás persze így sem veszélytelen: a robbanótöltet által az üléssel együtt kilökött pilótát extrém (erő)hatások érik, a kilövés pillanatában a gyorsulás a normál földi gravitáció 14-20-szorosával terheli a testét, valamint a „menetszél”, a hirtelen nyomásváltozás, és végül a landolás is okozhat sérüléseket.
A modern vészelhagyások nagyjából 60%-ánál szenved a gerincoszlop hirtelen összenyomódásából fakadó sérüléseket a pilóta, egy-egy ilyen katapultálás után 1-3 centimétert veszíthet magasságából a „kilövést” elszenvedő ember. A „menetszél” – szaknyelven torlónyomás –, illetve a kabin és a kinti légköri nyomás közti eltérés mellkasi és keringési traumákat okozhat, a véredények (erek) főleg a szemekben repedhetnek meg, „durranhatnak el”, így nem ritka az átmeneti látáskárosodás, vagy akár a látásvesztés. A földet érés a hirtelen lassulás miatt szintén sérülési kockázatot jelent. A végtagok védelmére a modern rendszerekben a kezeket-lábakat a másodperc tört része alatt behúzó, rögzítő feszítőrendszer működik.
A legjobban bevált rendszer a magyar Gripenekben
A Magyar Honvédség kötelékében is alkalmazott Gripen JAS 39-esekben a katapultülések legrégebbi, legelismertebb gyártója, a saját adataik szerint üléseikkel az évtizedek során 7826 – a maival együtt talán már 7827 – életet megmentő brit Martin-Baker Mk10-es modelljének S10LS változata található.
Magyar Gripen JAS 39-esek a 2025-ös augusztus 20-i légi parádén (Kép: Artur Widak/NurPhoto)
A több mint 80 éves tapasztalattal bíró cég Mk10-ese ugyan nem a legmodernebb, de az 1973 óta gyártott, több tucat ország több tucat repülőgéptípusában alkalmazott nagyon is bevált, eddig a legnagyobb példányszámban gyártott típus.
A kb. 80 kg tömegű S10LS Mk10-esnél a pilóta lábai között található kar meghúzása után tíz – összesen 2,75 kg robbanóanyagot tartalmazó – „rakéta” robban be, hogy az égésterméket különböző irányokba kifújva stabilan lője ki az ülést. A pontos irányok a pilóta testsúlyához és magasságához hangolhatók. A rakéták negyed másodpercig 18 g-s gyorsulást biztosítanak, miközben a kilövés pillanatában a Gripeneknél a beépített mikro-robbanótöltetek által szemvillanás alatt megrepesztett plexifedelet lerobbantja a nyomáskülönbség, ugyanakkor a 12 apró piropatron megfeszíti a végtagokat villámgyorsan összehúzó és rögzítő hevedereket.
A kilövésnél a kabinban marad a gyorsítást megkezdő fő kilövő munkahenger, míg az ülés „háttámláján” lévő megvezető sínek garantálják a megfelelő irányban való távozást. A hevederfeszítők mechanizmusa és az oxigénpalack az ülés oldalain találhatók, az ejtőernyők a fejtámlában kapnak helyet.
A Martin-Baker több mint 80 éve gyárt katapultüléseket (Kép: John Keeble/Getty Images)
Az ülés kilövése után a másodperc törtrésze alatt zajlik le az ún. stabilizáló ernyők nyitása, ezeknek kb. egy másodpercig van szerepe, majd a katapultülésbe épített nyomásérzékelők adatai alapján nyílik a fő lassítóernyő, amely 7 m/sec süllyedési sebességgel juttatja a földre az ülést, és vele a pilótát.
Földközelben maximálisan 1150 km/h sebesség mellett lehetséges a gépelhagyás, míg nagyobb magasságban akár 1,8 Mach-nál is biztonságos a katapultálás, ugyanis a ritka levegőben még szuperszonikus sebességnél is kisebb a torlónyomás, mint kis magasságban, hangsebesség alatt.
Kövesd a Vezess.hu-t a Google hírekben!
