Csütörtökön három forinttal csökkent a benzin beszerzési ára Magyarországon, a gázolajé viszont kilenc forinttal emelkedett. Ahogy kedden, a kutakon ezúttal is ennél nagyobbat ugrottak az árak: a Holtankoljak.hu adatai szerint a gázolaj szerdai átlagára 632 forint volt, ez csütörtökre 647 forintra változott.
A Vezess szerdán írt arról, hogy mesterségesen tarthatják alacsonyan a hazai árakat, ez azonban olyan piaci folyamatokat indított be, ami azzal fenyegetett, hogy különösen a nyugati határnál ellátási zavarok alakulnak ki.
A Portfolio.hu cikke szerint a magyar üzemanyagárakat a szomszédos országok árszintjével érdemes összevetni, hiszen jelentős különbség esetén ezekbe az országokba indulhatnak át tankolni a határ közelében élő magyarok. Vagy onnan jöhetnek át ide az autósok.

A hétfői állapotokat tükröző adatok alapján még az látszott, hogy a benzin magyarországi ára 21 forinttal, a dízelé pedig nem kevesebb, mint 48 forinttal marad el a szomszédos országok átlagától. Egyedül a szlovák árak voltak a magyarhoz hasonló szinten.
Azóta a héten már két nagyobb árkorrekció volt a dízel esetében, a csütörtöki volt a második lépés. Erre szükség is volt, mert a magyar és osztrák dízelár között a hét elején még 119 forint volt a különbség, ami már akkora eltérést jelentett, ami érdemi üzemanyagturizmus lehetőségével fenyegetett.
A régiós átlagáraktól való látványos leszakadás elsősorban annak tudható be, hogy hiába emelkedett az elmúlt hetekben meredeken az üzemanyagok nagykereskedelmi ára, ezek a drágulások nem jelentek meg a fogyasztói árakban.
A Portfolio szerint normál piaci körülmények között a hazai nagykereskedelmi árakat elsősorban a mintegy 60-70 százalékos piaci részesedésű Mol, valamint a többi nagykereskedő határozza meg, ráadásul a kiskereskedelmi piacon is meghatározó szereplő a hazai olajcég, itt mintegy 30-40 százalékos a piaci súlya. A fogyasztói árak visszafogottabb emelkedése arra utalhat, hogy a piac meghatározó szereplője tudatosan fékezte a drágulás továbbgyűrűzését, de ez csak feltételezés, az árazási politika ugyanis üzleti titok tárgyát képezi. Az RTL Híradójának Bujdos Eszter, a Holtankoljak.hu ügyvezetője a hét elején úgy fogalmazott, hogy 30-40 forinttal a reális árak alatt lehet tankolni a hazai kutakon.
Autós szemmel bármennyire is furcsának tűnhet, gazdaságilag a hazai dízelár két lépcsőben történt emelkedését üdvözlendő fejleménynek lehet nevezni, és aligha érhette váratlanul a piacot. Magyar Péter már a július 23-i sajtótájékoztatóján arra figyelmeztetett, hogy kialakulhat olyan árkülönbség, ami jelentős üzemanyagturizmust indíthat el Ausztria felől Magyarország irányába, ez pedig akár veszélyes piaci helyzetet is teremthet.
Megfogalmazása szerint „ha túl nagyra nő a különbség a magyar kiskereskedelmi árak és Ausztria, Szlovákia árai között, akkor elképesztő turizmus alakulhat ki, és kiürülhetnek a kutak, ezt meg kell akadályoznunk. Amit mi józanul tudunk vállalni, hogy a magyar ár alacsonyabb lesz, mint a szomszédos országokban az átlagár.”
Sokkal alacsonyabbak viszont nem lehetnek az árak, vagyis a hazai kutak árainak folyamatos emelkedése egy piaci folyamat része. Szlovéniában egyébként tartanak attól, hogy az árak emelkedése tartós lesz, az ország már az Európai Bizottsághoz fordult azt kérve, hogy az uniós minimum alá csökkenthesse a jövedéki adót.



