A magyar utakon nyáron is rendszeresen látni téli gumival közlekedő autókat. Van, aki el akarja használni a régi abroncsokat, mert már úgyse lesz jó télen, más a kerékcsere költségét spórolná meg, vagy egyszerűen nem használja eleget az autóját ahhoz, hogy fontosnak érezze a szezonális gumicserét.

Az autó normál körülmények között ettől még ugyanúgy elindul, megáll és befordul. Városi tempónál akár hosszú ideig semmi feltűnő nem történik. A téli abroncs hátránya akkor válik igazán látványossá, amikor hirtelen kell fékezni, nagyobb sebességgel kell irányt változtatni, vagy teljesen megpakolt autóval indulunk el a felforrósodott autópályán.

Nem egyszerűen „puhább” gumiról van szó

Egy modern gumiabroncs futófelülete összetett vegyipari termék. Egy gumikeverék akár húsz különböző alapanyagot is tartalmazhat, amelyek arányát az abroncs tervezett felhasználásához igazítják. A téli gumi keverékének alacsony hőmérsékleten is rugalmasnak kell maradnia, hogy képes legyen követni az útfelület apró egyenetlenségeit, és tapadást biztosítson hideg aszfalton, havon vagy jégen.

Ami télen előny, az a forró aszfalton már hátrány. Kánikulában a téli gumikeverék túlságosan lággyá válhat, ezért a futófelület a terhelés hatására jobban deformálódik. A gumi érintkezési felülete kevésbé stabil, a mintázati blokkok fékezéskor és kanyarodáskor jobban elmozdulnak.

A deformálódó gumi ráadásul folyamatosan energiát nyel el, amit hővé alakít. Ez növeli a gördülési ellenállást, a futófelület melegedését és az energiafelhasználást, vagyis valamelyest az üzemanyag-fogyasztást, illetve az elektromos autók áramfogyasztását is. Az abroncsgyártók szerint a melegben használt téli guminál a kopás is jelentősen felgyorsulhat.

A lamellák sem a nyári aszfaltra készültek

A téli abroncsokat a gumikeverék mellett a futófelület kialakítása is megkülönbözteti. Mintázatukban rengeteg vékony bevágás, úgynevezett lamella található. Ezek kapaszkodóéleket hoznak létre, amelyek havas, jeges vagy latyakos úton javítják a tapadást.

Száraz, meleg aszfalton azonban a sok bevágás miatt a futófelület blokkjai kevésbé merevek. Fékezéskor és kanyarban mozgásnak indulnak, ezért az abroncs nem képes olyan pontosan továbbítani az erőket, mint a nagyobb, merevebb blokkokkal kialakított nyári gumi.

A vezető ebből azt érzékelheti, hogy az autó „úszósabban”, bizonytalanabbul fordul, később reagál a kormánymozdulatokra, és hamarabb elveszíti stabilitását egy hirtelen manővernél. Ez különösen autópályán, hosszú kanyarokban és lehajtókon lehet feltűnő.

Mi történik, ha a most érkező kánikulában téli gumi van az autón? 1

Akár 16 méterrel is hosszabb lehet a fékút

Az ADAC három különböző, eltérő profilmélységű téli abroncsot hasonlított össze nyári gumival néhány hete. A száraz úton végzett méréseket 10–13, illetve 35 Celsius-fokos levegő-hőmérséklet mellett végezték, hogy megvizsgálják, miként változik az abroncsok viselkedése a melegedéssel.

A legnagyobb különbséget a száraz úton végzett, 100 km/óráról indított fékezésnél mérték.

A legrosszabb esetben a téli gumival szerelt autó fékútja 16 méterrel lett hosszabb. Az ADAC szerint azon a ponton, ahol a nyári gumis autó már megállt egy akadály előtt, a téli gumival közlekedő jármű még körülbelül 37 km/órás sebességgel haladt.

Ez már nem apró eltérés. Harminchét kilométeres óránkénti sebességnél egy ütközés komoly sérüléseket és jelentős anyagi kárt okozhat, miközben a megfelelő abronccsal ugyanaz a helyzet akár baleset nélkül is végződhetett volna.

Érdekes módon a nagyobb profilmélységű téli gumik teljesítettek rosszabbul a meleg, száraz úton. Ennek oka, hogy a magasabb mintázati blokkok jobban deformálódnak. A körülbelül 4 milliméteresre kopott téli abroncsoknál a fékútkülönbség nagyjából 5 méterre csökkent, de az ADAC szerint még ez is túlságosan nagy eltérés.

Megpakolt autóval még rosszabb a helyzet

A nyári családi utazások több kedvezőtlen tényezőt is összeadnak. Magas a levegő és az aszfalt hőmérséklete, tele van az autó csomagokkal, az utastérben többen ülnek, és hosszú időn keresztül nagy sebességgel haladunk.

A nagyobb terhelés miatt a gumi többet deformálódik. Az ADAC tesztjénél a teljesen megpakolt jármű stabilitása már kisebb kormánymozdulatoknál is érezhetően romlott. A téli gumival közlekedő autósnak ezért éppen a nyaralásra indulva marad kevesebb biztonsági tartaléka.

Gyorsan elfogyhat a következő télre szánt profil

A meleg aszfalton a puha keverék gyorsabban kopik, így a nyári használat rövid idő alatt elfogyaszthatja azt a profilmélységet, amellyel az abroncs még egy téli szezont teljesíthetett volna. Különösen pazarló megoldás egy majdnem új, 6–8 milliméteres téli garnitúrát egész nyáron használni: nemcsak rosszabbul teljesít a melegben, hanem értékes téli futásteljesítményt is elveszítünk.

Mi történik, ha a most érkező kánikulában téli gumi van az autón? 2

A fent említett teszteken a téli gumik nedves úton még elfogadható eredményeket értek el, a fő problémát a meleg, száraz aszfalton tapasztalt hosszabb fékút és bizonytalanabb irányíthatóság jelentette.

Magyarországon személyautóknál a jogszabályi minimum profilmélység 1,6 milliméter, de ez kizárólag a használhatóság alsó jogi határa, nem pedig olyan érték, amely minden körülmény között megfelelő biztonsági teljesítményt garantál. A 6/1990. KöHÉM rendelet azt is előírja, hogy azonos tengelyen az abroncsok mintázati jellegének – például nyári vagy téli kialakításának – azonosnak kell lennie.

Minél melegebb az idő, minél nagyobb a sebesség és minél nehezebb az autó, annál látványosabban előjönnek a téli gumi hátrányai.