Folyamatosan csökken a főbb légszennyező anyagok kibocsátása Európában – adta hírül a Copernicus Légkör-megfigyelő Szolgálat (CAMS) a tavalyi európai levegőminőségről szóló éves jelentésében. Kiemelték: mindez az évtizedek óta tartó környezetvédelmi politikának, a technológiai fejlődésnek és a tisztább ipari- és környezetvédelmi rendszereknek köszönhető.
Mire alapozták mindezt? A CAMS az európai levegő megfigyelőállomásoktól érkező adatokra, valamint a főbb szennyezési események részletes elemzése után jutott erre a következtetésre. A kutatás szerint az összkép továbbra is pozitív: a levegőminőség továbbra is javul Európában, a főbb légszennyező anyagok kibocsátása a kontinensen csökken.
Az elmúlt évtizedben a kén-oxidok és a nitrogén-oxidok kibocsátása évente körülbelül 3-5 százalékkal csökkent az Európai Unióban. A legjelentősebb csökkenést az iparban és a közúti közlekedésben érték el. 2015 óta az ipari kén-oxidok kibocsátása 59 százalékkal, míg az ipar nitrogén-oxid-kibocsátása 39 százalékkal csökkent. A közúti közlekedésből származó kibocsátások is jelentősen mérséklődtek, a nitrogén-oxidok esetében 40 százalékkal, a finom szálló por (PM2,5) esetében pedig 34 százalékkal.
A CAMS ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy az időjárási viszonyok évenkénti változásai jelentősen befolyásolhatják a szennyezettségi szinteket, még akkor is, ha a hosszútávú trendek továbbra is javulást mutatnak.
Úgy látják, hogy a nyári levegő minősége viszont romlott, mert a magas hőmérséklet, az erős napsugárzás és a stagnáló légköri viszonyok kedvező feltételeket teremtettek a talajközeli ózon kialakulásához. Tavaly a júniusi és augusztusi hőhullámok idején több helyen is megugrott az ózonkoncentráció. A legjelentősebb ózonesemény augusztus 8. és 17. között alakult ki, amely Nyugat-, Közép- és Dél-Európa nagy részét érintette. Emellett Európában súlyos erdőtüzek is voltak, amelyek hozzájárultak a szálló por koncentrációjának emelkedéséhez 2025 nyarán.
A legújabb uniós szabályozás szerint 2030. január 1-jétől legfeljebb évente 18 napon szabad túllépni a kisméretű részecskékre (PM2,5) meghatározott köbméterenkénti 25 mikrogramm napi határértéket. Térségünkben, vagyis Kelet-Európában még bőven van ezen mit dolgozni, ugyanis több mint 35 napon keresztül lépték át egyes országok ezt a határértéket.
Magyarországon tavaly február 8-27. között regisztráltak jelentősebb PM 2,5 részecske határérték túllépést. Mindezért nemcsak a közlekedés, hanem a háztartási fűtés is felelőssé tehető.
Kövesd a Vezess.hu-t a Google hírekben!
