Különleges dolgot vitt véghez az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) a minap, ugyanis olyan rakományt pakoltak egy hétköznapi dízel Volvo FL mögé, amit eddig még sosem szállítottak semmilyen formában. A genfi központú hadronütköztetőt üzemeltető szervezet elkezdett azzal kísérletezni, hogyan lehetne A-ból B-je juttatni azokat a részecskéket, melyeket a kísérleteik során létrehoznak.
Ilyen az antianyag is, melynek legfőbb hasznos jellemzője, hogy közönséges anyaggal találkozva megsemmisül, és energia szabadul fel elektromágneses sugárzás formájában. Az antianyag igen ritka, grammonkénti árát pedig dollármilliárdokban lehetne számolni.
A CERN képes ilyet létrehozni, azonban a konkrét anyaggal kapcsolatos kutatásokat megnehezíti, hogy csak helyben tudják vizsgálni, mivel szállítani igen nehéz az instabil atommagokat. Mostanra azonban kitaláltak egy metódust, mely egy tíz kilométeres próbaúton be is váltotta a hozzá fűzött reményeket a már említett Volvóval.
A kísérlet során 91 antianyag-részecskét zártak egy olyan “ketrecbe”, mely biztosítja, hogy épségben maradjanak. Ez a ketrec lényegében elektródákból áll, és csak pár centis, ám a külső infrastruktúra mérete akkora, hogy a szállítmány 800 kilót nyom. Mindez azért van, mert az elektródacsapda mellett vákuum és extrém hideg, -268 Celsius-fok környéki hőmérséklet is kell az antianyag épségben tartásához.
Az antianyag-szállítás annyira sima volt a tudósok szerint, hogy rögtön két próbautat is megejtettek, így lett végül tíz kilométer hosszú a próbaút. Eddig az eredmények ígéretesek, és ennek örülnek is a kutatók, ugyanis a terv az, hogy a jövőben több németországi kutatóintézetbe is szállítanának antianyagot, így a kutatások, vizsgálatok több helyen egyszerre folyhatnak.
