A Volkswagen dízelbotránya volt az első csapás, az emissziós határértékek ettől nem teljesen független szigorítása a második: az elmúlt években úgy tűnt, Európa végleg hátat fordít a dízelmotoroknak, és helyette a benzin-elektromos hibridekre, illetve a tisztán elektromos modellekre összpontosít. Míg 2015-ben minden második Európában eladott személyautót dízelmotorral szereltek, 2025-re ez az arány 7%-ra csökkent.
Nagyjából egy évvel ezelőttre azonban kiderült, hogy a villanyautók térnyerésének látványos, gyors üteme nem fenntartható, az autógyártók meghátrálásra kényszerítették az Európai Uniót, amely jelentős mértékben enyhítette a korábban kitűzött villamosítási célokat.
Szintén nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a kínai autógyártók agresszív árpolitikája eredményesnek bizonyult, a kínai márkák nemcsak elektromos, de hagyományos hajtáslánccal szerelt típusaikat is sikerrel értékesítik Európában, piacot rabolva a helyi márkáktól. Említésre méltó ugyanakkor, hogy a kínai márkák portfóliójából teljességgel hiányoznak a dízelek.
Mindez szerepet játszott abban, hogy a korábbi PSA és Fiat-Chrysler csoportok fúziójával létrehozott, jelenleg a világ negyedik legnagyobb autógyártójának számító Stellantis elkezdte visszahozni Európában a dízelmotorokat.
Anélkül, hogy nagy dobra verték volna, 2025 végén hét különböző típus kínálatában jelentek meg újra a dízelmotorok, beleértve például a Peugeot 308-ast, írja a Reuters. Olyan további modellek kaptak vagy fognak hamarosan kapni dízelmotort, mint az Opel Astra, vagy a cégcsoport furgon alapú egyterűi (Opel Combo, Peugeot Rifter, Citroën Berlingo stb.).
Opel Astra
Az újonnan bevezetett modellek mellett olyan típusok is vannak, ahol a dízelek korábban tervezett kivezetését halasztják el – ilyen a DS7, valamint az Alfa Romeo portfóliója, sorolja a Reuters.
Nem valószínű, hogy a Stellantis egyedül marad ezzel az irányváltással: várhatóan más európai tömegpiaci gyártóknál is visszatérnek a dízelek, egyelőre azonban erről nincsenek konkrét információk.
