Sajnos rengeteg dilinyós ámokfutásról írtunk már a közlekedési balesetek bírósági utóéletét bemutató sorozatunkban az elmúlt évtizedben. Ezúttal egy viszonylag friss jogosítványos diák – nevezzük őt Miskának – viselkedett a kormány mögött ülve a szabálykövető autósok számára egészen érthetetlen módon. Ráadásul azután is, hogy kiszállt a kocsiból.

Gyors vagy figyelmetlen

A barátnőjéért indult egy januári szombat reggelen a diák, nagyjából két kilométerre laktak egymástól a szüleiknél. Saját autó híján Miska az édesapja Fordját vezette ezen a napfényes, hűvös délelőttön. Nyolc hónapos jogsijával hetente 2-3 alkalommal használta a kocsit, jellemzően hétvégéken, szinte mindig a párjával együtt mentek valahová: moziba, kirándulni, buliba. Ezúttal közös időpontjuk volt a fodrászhoz, aki hiába várta őket aznap, nem érkeztek meg.

Elég jól ismerte a környéket a fiatalember, itt nőtt fel, a gimibe már önállóan járt azzal a vonattal, amelynek sínpárjai több száz méteren át párhuzamosan futnak a helyi főúttal. Most is ezen autózott a párjáékhoz hangosan hallgatva kedvenc zenéit, későbbi elmondása szerint betartva az 50 km/órás sebességhatárt.

Ezt ugyan nem tudták leellenőrizni a későbbi vizsgálat során a rendőrség munkatársai, azt viszont határozottan állította egy idős szemtanú, hogy szerinte „lendületesen kanyarodott a vonat elé az autó”. Innentől szó szerint idézzük későbbi bírósági ítélet vaskos bekezdését arról, milyen táblák utasításait kellett volna betartani a diáknak.

„A terhelt által igénybe vett úttest – közvetlenül az általa megközelített útkereszteződés előtt – két forgalmi sávból áll. A baloldali sáv egyenes tovább-haladásra, a jobb oldali pedig jobbra, a síneken keresztül kanyarodásra szolgál. A terhelt a jobb oldali fogalmi sávban közlekedett a síneken történő áthaladás szándékával. A vasúti átjáró előtti útszakaszon a következő közúti jelzések vannak elhelyezve a terhelttel azonos irányban közlekedő járművezetők számára: “Besorolás rendjét jelző tábla”, alatta “Sorompó nélküli vasúti átjáró” közúti jelzőtábla, amely alatt egy kiegészítő tábla jelezte, hogy az átjárót fénysorompó biztosítja. Közvetlenül az átjáró előtt “Elsőbbségadás kötelező” és “Két vagy több vágányú vasúti átjáró kezdete” közúti jelzőtábla, valamint – ebben az időpontban meghibásodás nélkül üzemelő – fénysorompó is el volt helyezve.”

A későbbi vizsgálatok eredménye szerint a Ford a pirosan villogó lámpánál, 26-28 km/órás sebességgel haladt át a síneken, amikor telibe kapta autója elejét a közeledő vonat.

A MÁV fotója illusztráció, ennek a vonatbalestnek nincs köze a cikkben szereplőkhöz

Piruett és szökés

Nagy riadalmat okozott a közeli megállóban várakozók között a csattanás, ráadásul hangos gumicsikorgás közepette 360 fokban megfordult a talpán maradt autó. Éppen a Ford legelejét kapta el a vonat orra, eléggé össze is zúzta a kocsi sarkát, a jobb első kerék és a felfüggesztés viszont sértetlen maradt.

Szerencsére Miska is csak megütötte magát, és kész csoda, de a vészfékező vonaton sem sérült meg senki, habár páran elestek. Végződhetett volna sokkal drámaibban is ez a baleset, annak, hogy senki nem sérült meg, minden bizonnyal két oka lehetett. A vonat 14-16 km/órás sebességgel gurult be a kereszteződésbe a közeli megálló miatt, szinte már lépésben. Miska szerencséje pedig az volt, hogy csak a kocsi orrát kapta el a vonat.

Ki is ugrott az autóból, amikor a piruett után éppen irányba állt a Ford. Egy szemtanú úgy vélte a későbbi kihallgatás során, hogy szerinte „szédült állapotban lehetett a fiatalember”, a másik szerint „láthatóan sokkot kapott”. Ami tény: pár másodpercig kémlelte a törött orr-részt, majd se szó, se beszéd, „még a fejét se emelte fel”, visszaugrott a kocsiba, és ismét csikorogtak a gumik. Egyszerűen elhajtott.

Nem a barátnőjéhez ment, nem is a fodrászához, hanem némi kerülővel, de hazahajtott. Csaknem egy óra múlva lépett be a helyi kapitányság ajtaján a szülei kíséretében. Szinte percre pontosan akkor, amikor a rendőrök már csöngettek a házuk kapuján. A törött Ford ott állt szomorúan az udvaron. Miska pár napon belül a közlekedési ügyekre szakosodott Janklovics Ádám ügyvédet kérte fel a védelmére.

Azt még meg kell említenünk, hogy aznap közel két órán át szünetelt itt a vasúti közlekedés, tucatnyi szerelvényt hiába vártak sok százan a vonalon. Egy ideig az autók sem tudták használni az átjárót, amelyben ott állt a némileg sérült vonat – mindez óriási káoszt okozott a környéken.

Az MTI fotója illusztráció, ennek a vonatbalesetnek nincs köze a cikkben szereplőkhöz (Kép: Mihádák Zoltán)

Napvakság és önkívület

A végső büntetésig vezető jogi út elején az elég világos volt, hogy milyen szabályokat szegett meg a balesetet okozó fiatalember (merthogy az egy percig sem volt kérdés a helyszíni szemle után, ki okozta a bajt).

Miska megszegte a KRESZ 39. § (1) bekezdésében, a 39. § (3) bekezdés c) pontjában és a 39. § (5) bekezdés b) pontjában foglalt közúti közlekedési szabályokat. A 39-es paragrafus a vasúti átjáróban való közlekedésről szól. Első bekezdése szerint „a vasúti átjárót megközelíteni csak fokozott óvatossággal szabad. A vasúti átjáró megközelítésekor, illetve a vasúti átjárón történő áthaladás során eleget kell tenni a vasúti átjáró biztosítására szolgáló közúti jelzéseknek”. A harmadik bekezdés ezúttal megszegett rendelkezése szerint a piros lámpánál meg kell állni, míg a szintén idézett ötös pontja ugyancsak a fényjelzésről szól.

Mindezek mellett az autó vezetője „anélkül, hogy a rendőrhatóságot értesítette volna, és a rendőri intézkedést megvárta volna (…) a személygépkocsival elhagyta a helyszínt. Ezzel a magatartásával megszegte a KRESZ 58. § (3) bekezdésében foglalt közúti közlekedési szabályt.”

Miska és a jogi képviselője azzal védekezett, hogy egyrészt óvatosan, megfelelő sebességgel közelített a fiatalember autója az átjáróhoz (ezt a szakértők sem vitatták), miközben a lámpa piros jelzését a januárban alacsonyan fekvő, akkor és ott éppen szemből tűző nap miatt nem látta. Ebben a kereszteződésben télen, napsütéses délelőttökön valóban kimondottan zavaróan szembe süt a nap, de ettől még a kellő figyelmesség mellett közlekednek ott az autósok naponta százszámra. A helyszín elhagyását a sokkos állapottal magyarázta a védelem, amit kívülállóként valóban többen látni véltek Miska arcán a megállóban várakozók közül.

Duplájára ugrott a vasúti átjárós balesetek száma

Most hétfőn közöltük a MÁV hírét, miszerint az állami vasúttársaság hálózatán januárban eddig kétszer annyi baleset történt a vasúti átjárókban, mint tavaly ugyanebben az időszakban.

A hét baleset oka jellemzően a figyelmetlenség és a KRESZ-szabályok megszegése volt – írta a MÁV közleménye. Tavaly összesen 61 baleset történt vasúti átjárókban, ez 30 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A balesetek közül nyolc volt halálos, ami kilenc áldozattal járt, hat baleset végződött súlyos sérüléssel. Tizenkét balesetben sérültek meg könnyebben, 35 végződött anyagi kárral. A balesetek száma idén emelkedésnek indult, ezért a vasúttársaság ismét felhívja a figyelmet a körültekintő közlekedés és a KRESZ-szabályok betartásának fontosságára. Vasárnap délelőtt is történt ütközés, egy autó a vonat oldalának hajtott Fehérvárcsurgónál.

A fehérvárcsurgói baleset (Kép: Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság)

Az év első hónapjában a KRESZ-szabályok megszegése miatt történt balesetek során autóval, kisteherautóval és mezőgazdasági járművel is ütközött vonat. Az elmúlt 15 évben vasúti átjáróban nem történt a vasút hibájából halálos kimenetelű baleset, azokat minden esetben a közúton közlekedők figyelmetlensége vagy a KRESZ-szabályok megszegése okozta.

Milyen ítélet született?

A bíróság végül bűnösnek mondta ki a 18 éves fiatalembert a „közlekedés biztonsága ellen elkövetett vétségben”.

Az ítélet meghozatala előtt Miska édesapja két levelet is eljuttatott a bírósághoz. Egyiket a fia egykori oktatója írta, aki „hosszú évek óta a legjobb tanítványának” nevezte a fiatalembert, a baleset után e meglepőnek tűnő kijelentést arra alapozta, hogy szerinte kimondottan figyelmes és óvatos, de határozott tanulónak ismerte meg Miskát. A másik levelet a gimnáziumi osztályfőnöke és az összes osztálytársa írta alá. Ebben hangsúlyozták, hogy világ életében figyelmes, felelősségvállaló, és hatéves kora színjeles tanuló Miska, aki pár éve önkéntesként segít rászorulókon egy barátjával. Mindkét levél más szavakkal ugyan, de pillanatnyi figyelmetlenségnek véli a balesetokozást, a menekülést pedig ijedtséggel. Emellett igazi jófiú képe rajzolódott ki belőlük.

Mindezeket enyhítő körülményként értékelte a bíróság, ám náluk fontosabbnak azt, hogy senki nem sérült meg a balesetben, és jóformán még anyagi kár sem keletkezett a vonatban (csak horzsolások a fényezésen). Súlyosbító körülmény volt ugyanakkor a többszörös szabályszegés és a helyszín elhagyása. Utóbbit enyhítette némileg, hogy 54 perccel az ütközés után önként jelentkezett Miska a rendőrségen.

Végül a bíróság egy évre bevonta a diák jogosítványát és emellett 250 ezer forintos pénzbírságra is ítélte őt. Ami mellett az édesapja a casco nélküli törött Fordjuk több százezer forintos kárát is a nyakába varrta, így jó ideig se kocsikázás, se buli, még lehet, hogy innentől a haját is a barátnője vágja.