17 fotó

---

Egy éve vártunk rá, de nem adták. Télen is bevállaltuk volna, aztán kora nyár lett belőle. Pont az a hét, amikor egy percre sem lehetett lenyitni a tetőt. A fene se bánja! Édesmindegy, hogy nyitva vagy csukva járunk-kelünk az egyenszürke egyformán semmilyen autók között, folyamatos mutogatás, mosolygás, megbámulás, beszólás övezi jelenlétünket. Álruhának rosszabbat el sem tudok képzelni.

Egy MINI-ből kell kabrió! Még akkor is, ha ez az új MINI inkább BMW, mint angol kultuszautó. A MINI-érzés sikít a nyitott tetőért. Azt is hajlandó vagyok megbocsátani, hogy a tető lenyitva nem valami szép. A motorral mozgatott fekete vászon pihenő harmonikaként esik le hátra, nem tűnik el a lemez vagy valami fedél alatt. Tudom, hogy ez is a retro része, de valahogy többet vártam volna.

Hölgyismerőseim azt mondták, magabiztossá tette őket a MINI. Gátlásosoknak nem kell jobb gyógyszer, a lenyitott tető és az autó különleges mivolta hamar áttöri a kommunikációs gátakat. Szóba elegyedni és ismerkedni nem lehet ennél gyorsabban, legfeljebb lenge öltözetbe a Dokkban, de annak más az eredménye.

Pedig a gyenge női kéz és láb bajban van a vezetéssel. Fickósan ellenáll a kuplung, mintha egy másik láb, ugyanakkor erővel taposna a túloldalról. Erős kéz kell a váltóhoz, a rükverchez két kéz vagy segítség szükséges. A szervokormány ellenáll, mintha nem is segíteni, hanem gátolni próbálna. És ez mind pont így jó!

Azért, mert a látszat ellenére a MINI Cooper S Cabrio egyáltalán nem bárgyú divatautó. Ő nem arra született, hogy plázáról plázára hordja a szép szőke formás idomokat – bár ebben sincs semmi kivetnivaló.

Ez egy kőkemény élményautó. A nyitott karosszéria ellenére a MINI-ről süt a masszívság. A kemény ülésben megfogott vezetővel együtt mozog az autó, mintha csak meghosszabbított végtagként az agyunkkal irányítanánk ezt a parányi élvezetforrást. Annyira egyben van az autó, hogy lerobbantani sem lehet az útról.

A sarkokba tolt kerek, az alacsony súlypont, és a földhöz tapasztó felfüggesztés megköveteli, hogy minden egyes kanyart átszellemült versenytempóban vegyünk. Ezzel győztem meg sikeresen az igazoltató rendőrt is, aki a csikorgó kerekeket hallva örömmel állított félre szokásos közúti “ellenőrzésre”.

Nem kimondottan száguldásra termett az autó. 215 km/óra a végsebesség, de sokkal jobban áll neki a nyugodt 140-es araszolás. Ha csak félig nyitjuk ki a vásznat, és tetőablakosan engedjük be a levegőt, eddig a sebességig fülzúgás nélkül elviselhető a zug. Teljesen kibontakozva 100 km/óra fölött már nem érdemes a szóbeli kommunikáció eszközeivel kísérletezni.

---

Még mindig nem vagyok maradéktalanul elégedett a kompresszorral feltüzelt 170 lóerős motorral, de a többi részlet képes megfeledkeztetni a lassan felpörgő, tohonya 1,6-os motorról.

Csupán a számokat nézve értelmetlennek tűnhet ennyire szigorú állásfoglalás a 170 lóerős motorról, mivel 7,4 másodperc alatt érjük el a 100-at a kiváló hatfokozatú váltóval. Tudják viszont a BMW-nél is, hogy a vásárlók nem lelkesednek kitörő örömmel ezért a motorért. A bajorok a Chrysler-re mutogatnak, akikkel közösen kezdtek az 1,6-os benzinmotor fejlesztésébe.

A hiba orvoslására azonban már alá is írtak egy szerződést a PSA Peugeot Citroën konszernnel, hogy együttes erővel készítsenek új kisméretű benzinmotorokat. Amíg azok beállnak a sorba, zokszó nélkül érem be ezzel a 163-ról 170 lóerősre izmosítottal.

Megkérdőjelezhető a MINI használati értéke, mivel a 3,6 méteres ékszerdoboz önuralomra szólítja kinyújtózkodni vágyó végtagjainkat és a csomagtartóban is csak 120 literig engedhetjük szabadon vágyainkat. Javaslatom, hogy hosszabb útra kizárólag ketten induljanak a MINI-vel, így a hátsó üléssor tökéletes pótcsomagtartónak.

Ha csak ketten élik át a MINI Cabrio élményt, és teret engednek zsibbadni készülő lábaiknak, alig marad hely hátul. Pumuklin kívül nincs utas, akinek elfér a lába az első háttámla és a hátsó üléslap között.

Hátsó utas viszont mindig van. Az egy hét együttlét állandó kihasználtság mellett zajlott. Nehéz lett volna ellenállni a csábításnak, amikor a könyörgőre fogott női szavak legalább egy néhány perces útért fohászkodtak. Beérték a hátsó üléssel is, pedig felcsukott tetővel szinte ki sem láttak.

Elég volt az, amit a MINI bent tud. Olyan bámulatos technikával hozták össze a modern kor kihívásait és a retro kellékeket, hogy meg sem merjük kérdőjelezni a középkonzolra tett ablakemelők értelmét. Az is bocsánatos bűn, hogy a fémes hatású elemek egytől-egyik szürke plasztikból készültek, nyílván a szigorú biztonsági követelmények értelmében. A MINI ugyanis parányi méretei ellenére biztonságos autó. Az Euro NCAP törésteszt négycsillagos eredményt hozott neki.

Akit érdekel az autó ára, nézze meg a következő oldalon a táblázatban. Nem merem leírni, mert attól bennem is összedől a kép. Drága, mint minden divatcikk. Pont annyira, hogy egyediségét jó darabig megőrizze. Mert egy MINI tulajdonos jobban élvezi a feltűnést, mint azt, amit az autó vezethetősége ad.

---