A történetet egy lelkes olvasónk küldte, ezúton is köszönet a kaland leírásáért és a képes dokumentációért. Enélkül szegényebbek lennénk egy jó értelemben agyament autós sztorival.
Hosszú és tanulságos mesénk főhőse egy átlagosnak mondható hiba, a tönkrement generátor miatt kényszerült a magyar fifikás észjárás és házi barkács legmagasabb szintű alkalmazására. De lássuk a részleteket.

Nem tölt a Volvo

A technika ördöge egy franciaországi látogatáson csapott le. A svéd autógyártás büszkesége, a V8-as motorral szerelt Volvo S80-as, a 316 lóerős utazóautó generátora megadta magát. Nincs töltés, tehát nincs hazaút sem! 
Igen bosszantó egy ilyen kocsitól, főleg, hogy csak 70 000 kilométer van benne. Na, de sebaj, ez egy Volvo, Volvo-szerviz pedig mindenhol van, így hát irány az első ilyen szolgáltatást nyújtó műhely. Ekkor jött a hideg zuhany, a rossz generátor javítási költsége 3000 euró, ritka típus lévén az alkatrészbeszerzés minimum egy hét. Ha az ember nem milliomos, akkor egy töltéshibáért majdnem 1 millió forintot nem szívesen fizet ki, ezenkívül haza is kellene jönni, mert vége a szabadságnak.  
A szervizes azt javasolta, hogy töltse fel az akkumulátort és úgy induljon haza, állítása szerint hazaér Magyarországra. Otthon csak máshogy fog a tolla a Volvo-szerviznek, mert ez így nem kifizethető.
Mit tesz ilyenkor egy harmadéves villamosmérnök-hallgató? Felhív egy másik villamos mérnököt, hogy létezik ilyen? Hazajut akkumulátorból? 1200 kilométert? 
“ÁÁÁh, kizárt! De az lehet, hogy 2-300 km-t eljutsz” – hangzott az optimista válasz a 2. számú mérnöktől. Optimista, mert végül 70 kilométer jött össze. Tréler? Nem egyszerű, nehéz a kocsi, 1,8 tonna 300 000 forint feletti árak hangzottak el a telefonban. 

De akkor mi legyen? 

Természetesen, ha két elmeroggyant villamos mérnök összefog, akkor a megoldás biztos, hogy nem lesz normális. Tuti, hogy tudományos alapokra akarják helyezni azt. Megtalálják a legbonyolultabbat csak az élvezet kedvéért, mert minden autó hazajön generátor nélkül, csak megfelelő mennyiségű akkumulátor kell hozzá. Megbeszélték, hogy mentőcsapat indul Magyarországról, amely felszerelkezik a szükséges telepekkel és találkoznak.

A felmentősereg.

Előzetes számítások szerint 20-30 A között lesz a fogyasztás (erre legalább jó volt az a 70 kilométeres kudarc az elején) Ezt a helyszínen le is mérte főhősünk egy lakatfogóval. A lakatfogó árammérésre szolgál, nem kell megszakítani az áramkört, ha ezzel mérünk. Nagyon hasznos szerkezet.

Megoldás: rengeteg akku

A lényeg: Minél több akku kell, hogy kicsi legyen a fajlagos igénybevétel és ki tudjuk venni a legtöbbet belőlük. Szóval nem cserélgetjük az akkukat, mert akkor egyesével hamarabb lemerülnek, hanem együtt kötjük rá az összeset a kocsira. Már csak össze kell szedni minél több akkumulátort. Mindenhonnan. Adakozott az apai Lada, és szinte az ismerősi körben fellelhető összes mozdítható, hadra fogható akku. 

Úgy néz ki a végeredmény, mint egy kortárs műalkotás. Végül a halom akku összekötve. Az akkukat természetesen még ki is kellett támasztani, hogy ne mozduljanak el, mert egy esetleges zárlat olyan áramokat indítana el, hogy nincs kábel, ami el ne olvadna. Tüzet meg nem akartunk csinálni.

Így sikerült hét telepet a Mondeo csomagtartójába rakni, ehhez jött még kettő a helyszínen. Az ólomakkumulátorok elektródpotenciálja elvileg azonos függetlenül a gyártótól. 

A kábel egyik végét rákötöttük az eredeti akku csatlakozó pontjaira a motortérben. Ehhez előre eltervezetten hoztunk csavarokat és alátéteket, hogy biztosítsuk az áram számára a megfelelő keresztmetszetet. A 4.4 literes motort ezen keresztül kell majd beindítani.

Szóval bármilyen 12 V-os akkut párhuzamosan köthetünk bármilyennel. Ha valami nem klappol, akkor a két akku elkezdi túráztatni egymást és az egyik lemerül. 

A kábel már behúzva a motortérbe. A szigetelő szalagot nem kímélve ragasztottuk minden hova.

“Készítettünk egy B tervet is. Vésztartalék gyanánt vittünk egy 2500 W-os aggregátort és egy 30 A-es töltőt, ezenkívül, leválasztott csoportokban, a Mondeo generátoráról is tölthetjük az esetlegesen megfáradt akkumulátorokat” – mesélte olvasónk. 

A B-terv, vagyis az aggregátor. Plusz szerszámok, kábelek, csavarok, minden megtervezve.

Remélhetőleg erre nem lesz szükség, mert az elméletileg szükséges kapacitás kétszeresét vittük

A hátulja is komoly lett. Azért nem is olyan rossz. MacGyver se csinálta volna jobban. Ő mondjuk a szürke "DuctTape"-re esküszik

Aki idáig eljutott, annak egy kis mély víz

Az Amperóra (AH) az akkumulátor kapacitását (energiabefogadó képességét) jelenti. 1 Amperóra egyenlő 1 A áramerősség 1 órán keresztüli leadásával vagy 10 A áramerősség 0,1 órán keresztüli leadásával és így tovább.

Tehát ha van egy készülékünk, amely 20 A-t vesz fel, és azt 20 percen keresztül üzemeltetjük, akkor az Amperóra-igény 20 (amper) × 0,333 (óra) = 6,67 Ah. Ciklikus és indító akkumulátorok Ah-kapacitása hazánkban általában 20 órás periódusra vonatkozik. Ez azt jelenti, ha egy akkumulátor 100 Ah-s, akkor az 5 A-t tud leadni 20 órán keresztül úgy, hogy az akkufeszültség nem csökken 10,5 V alá.

Miért van szükség a 20 órás periódusra vonatkoztatni?

Erre a Peukert-effektus miatt van szükség. A Peukert-érték közvetlenül összefüggésben van az akkumulátor belső ellenállásával. Minél magasabb az akku belső ellenállása, annál nagyobb a kisütés/töltés közbeni veszteség, különösen nagyobb áramerősségnél. 

Ez azt jelenti, hogy minél gyorsabban sütünk ki egy akkumulátort, annál kisebb az Ah-értéke (kapacitása). Ellenben minél lassabban sütjük ki az akkumulátort, annál nagyobb annak kapacitása. Ez azért lehet fontos, mivel néhány akkugyártó 100 órás periódusra adta meg a kapacitás- (Ah) értéket, amely így szebb fényben tünteti fel az adott akkutípust.