A helikopter oldalára tapasztott két hordó rejti a kilenchengeres csillagmotorokat. Egyenként 9400 köbcentisek, és 650 lóerős teljesítményt dobnak össze. Bár elsőre az tűnne logikusnak, hogy külön-külön motor hajtsa a két rotort, ha jobban belegondolunk, könnyen rájöhetünk, miért nem így álmodták meg a szerkezetet a kiváló szovjet mérnökök. Mivel közösen forgatják a lapátokat a motorok, az egyik leállása után is még biztonsággal le lehet vele szállni. Pláne, hogy a bonyolult hajtásláncban szabadonfutó is van, így valamelyik, vagy mindkét motor beállása után is nagy adag ügyességgel ugyan, de le lehet tenni zuhanás nélkül a gépet.

“A típussal több repülési rekordot állítottak fel, egy Moszkva melletti repülőbázison. 1982. március 11.-én szovjet pilótanők, Tatjana Zujeva 5626 méteres magasságon, és 5602 méteren vízszintesen repült vele. Nagyesda Jermemina 8 perc 19,3 másodperc alatt emelkedett helikopterével 3000 méteres magasságba.

Az 1970-es évek elején 22 darab Ka-26-os helikopter került beszerzésre haderőnk részére, főleg futár és sebesült szállító feladatok ellátására. A volt Szovjetunióban, az NDK-ban és Magyarországon a belügyi szervek is használták ( R-401 lajstromban, a magyar légirendészet ). A Mezőgazdasági Repülőgépes Szolgálat közel 100 darabot üzemeltetett a típusból.” – aerofriends.hu

Aki elmerülne a típus hazai történetében remek összefoglalót olvashat a sarmasi-zoli.hu oldalon.

Kapcsolódó címkék: helikopter