Nemrégiben elénk került egy eset, amit fontosnak tartottunk feldolgozni. Egy pórul járt autós mondta el történetét, amely szerint az egyik téli, jeges-havas reggelen vitte óvodába a kislányát az alig két éves Suzuki Vitarájával. Miután gyermekét beadta az oviba, továbbment a munkahelyére, ám egy piros lámpánál hátulról beleütközött egy Opel Vivaro.
A kopott nyári gumikkal felszerelt kisbusz a nagyjából két tonnás tömegével komoly rombolást végzett, a Suzuki hátulja teljesen összetört. Az opeles biztosítója a kárfelmérést követően totálkárosnak nyilvánította a Vitarát, de elutasította a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás (KGFB) kárkifizetést azzal indokolva, hogy nem az út- és időjárási viszonyoknak megfelelő gumiabroncsok voltak a Vivarón. A biztosító kárszakértője azt javasolta a vétlen suzukisnak, hogy tegyen jogi lépéseket és indítson peres eljárást, hogy a kára megtérüljön.
A kép illusztráció (Forrás: Getty Images / Picture Alliance / Frederick Mersi)
Felkerestük a Magyar Biztosítók Szövetségét (MABISZ), hogy megkérdezzük, hogyan lehetséges, hogy egy ilyen eset megtörténik. Jeney Attila kommunikációs vezető elmondta, hogy a Magyarországon jelenleg hatályos jogszabályok nem teszik kötelezővé télen a téli gumik használatát, de minden felelős szakember azt ajánlja a gépjárművezetőknek, hogy +7 Celsius fok alatti hőmérséklet esetén téli gumiabronccsal közlekedjenek. A Magyar Biztosítók Szövetsége jogállásából adódóan nem foglal állást biztosítók eljárásait illetően. Erre az esetre a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény a mérvadó, amely elmondása szerint kifejezetten károsultbarát, ennek köszönhetően a vétlen károsult a hatályos jogszabályok értelmében kártérítésre jogosult, amennyiben a baleset kialakulásában nem állapítanak meg számára felróhatóságot.
A MABISZ Kártalanítási Számla is segíthet olykor
A KGFB szerződéses rendszerének 1991. július 1-jén történt bevezetésekor a jogszabály a Magyar Biztosítók Szövetségére ruházta bizonyos károk pénzügyi fedezetének elkülönített számlán való kezelését és a speciális esetű károsultak kártalanítását. Az alábbi esetekben lehet szó ilyenről:
- a káreseményt KGFB-vel nem rendelkező üzembentartó járművével okozták, függetlenül attól, hogy a járművet maga az üzembentartó, vagy akár hozzájárulásával vagy tudtával, illetőleg jogellenesen más személy vezette,
- a káreseményt ismeretlen üzembentartó járművével okozták, de ez esetben csak a jogszabályban megállapított korlátozások és kizárások figyelembevételével,
- abban az esetben is, ha egy biztosító és közte az a kérdés vitatott, hogy a jogszabály alapján melyiküknek kell a károsulttal szemben helytállnia
- a biztosítottakon kívüli vétlen károsultak esetében is a Kártalanítási Számla kezelője előlegezi meg a kártérítés összegét, ha a biztosítók között az vitatott, hogy biztosítottjuk helyett melyikük köteles a vétlen károsult kárát megtéríteni
Megkérdeztük az Allianz és a K&H biztosítót is, hogy ha náluk történne ilyen eset, hogyan járnának el, de választ csak előbbitől kaptunk. Habár az Allianz nem volt érintett a korábban említett suzukis balesetben, válaszában elmondta, hogy KGFB szabályai szerint a biztosító nem tagadhatja meg a kár kifizetését csak azért, mert a balesetet okozó autó téli útviszonyok között nyári gumival közlekedett. A biztosítónak ilyenkor ki kell fizetnie a kárt a károsultnak. Ezután vizsgálhatja, hogy a nem megfelelő gumi valóban hozzájárult-e a balesethez – és ha ez bizonyítható, akkor visszakövetelheti a kifizetett összeget vagy annak egy részét a károkozótól.
Hozzátették, hogy a casco biztosításnál más a helyzet, a biztosítók szerződési feltételei pontosan leírják, milyen kármegelőzési kötelezettségek terhelik az autósokat, és mikor mentesülhet a biztosító a fizetés alól. Ha a járművet nem az útviszonyoknak megfelelően használták – például nem megfelelő, az időjárási viszonyokhoz nem illeszkedő abroncsokkal –, és ez bizonyíthatóan közrejátszott a balesetben, akkor a biztosító részben vagy egészben elutasíthatja a casco térítést.
Mit mond a jogász?
Kérdésünkre dr. Krizsán Zoltán ügyvéd is elmondta álláspontját az üggyel kapcsolatban. Az ide vonatkozó törvényben nem található olyan esetkör, hogy a biztosító mentesülne a károsult kárának megfizetése alól amiatt, mert a károkozó autó nem az út- és az időjárási körülményeknek megfelelően volt felszerelve. Tény, hogy a felelősségbiztosítás kiterjed a felelősség kérdésének vizsgálatára, a tényállás alapján azonban nem vitatott: a biztosított személlyel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt jármű használata során okozott károk miatt támasztott igényt az sértett, a felelősséget a károkozó vélhetően elismerte.
Gazdasági totálkárra akkor veszi a biztosító az autót, ha a károsult gépjármű megjavíttatása gazdaságilag nem indokolható, mivel annak javítási és egyéb költségei a baleset idején a jármű forgalmi értéknek roncsértékkel csökkentett összegét meghaladná. Az azonban nem befolyásolja a biztosító helytállási kötelezettségét a felelősség tisztázását követően, hogy totálkárosra veszi a károsult autót.
Fotó: Getty Images / Picture Alliance / Frederick Mersi)
A törvény felsorolja pontosan, hogy a kötelező felelősségbiztosítás mely károkra nem terjed ki – ilyen pl. a károkozó járműben keletkezett károk megtérítése. A biztosító jogszabályellenesen jár el akkor, amikor amiatt utasítja el a felelősség fennállását a károsulttal szemben, mert a károkozó járművön nem az időjárási viszonyoknak megfelelő gumiabroncsok voltak felszerelve.
Ez ugyanis szembemegy a KGFB céljával: a károsultak fokozott védelme, a biztosítási piac biztonságos működése, a piaci résztvevőknek nyújtott biztonság, a biztosítás és a biztosítók iránti bizalom növelése. Bár a szolgáltató pontos indokolása nem ismert, a leírtak alapján a biztosító kártérítési felelőssége fennáll közvetlenül a károsulttal szemben. Ennek oka pedig az, hogy törvény nem ad mentesülési okot a biztosítónak amiatt, hogy a károkozó jármű nem volt az útviszonyoknak megfelelően felszerelve. Ha pl. nem is lett volna KGFB-je a károkozónak, akkor is jogosult kártérítési igényét érvényesíteni a károsultnak – ebben az esetben ugyan a Kártalanítási Számla kezelőjével szemben, de jogi érdeke biztosított a törvény alapján.
A fenti esetben a felelősséget nem ismeri el a biztosító a biztosítottja nevében, az azonban nem jogszerű indokolás, hogy a károkozó sofőr okozta ugyan a balesetet, autója azonban nem a KRESZ-ben előírt magatartási szabályok szerint vett részt a forgalomban (kármegelőzési kötelezettség megszegése). A biztosító a kártérítési követelések jogosságát a biztosított felelősségre vonatkozó nyilatkozatában foglaltak, és a rendelkezésre álló tények és adatok összevetése alapján, a biztosított kártérítési felelősségéhez mérten köteles megállapítani.
Mire való a casco-biztosítás?
A saját autódban keletkezett károkat is téríti, míg a KGFB csak a másoknak okozott kárt fedezi. A casco véd lopás, elemi kár (pl. jégverés, vihar), vandalizmus és saját hibás baleset esetén is, például ha nekimegyünk egy oszlopnak. Drágább vagy újabb autóknál különösen növeli biztonságot , mert egy komolyabb javítás költsége önmagában is milliós tétel lehet.
Akkor is fizet, ha ellopják az autónkat vagy a parkolóban meghúzza valaki a fényezést, de nem hagyja ott az elérhetőségét, hanem elmegy a helyszínről. Nem lehet azonban minden autóra casco-t kötni, idősebb példányokra egyre kevesebb szolgáltatónál megoldható. Egy új autónál azonban mindenképpen ajánlatos.
Ugyanakkor érdemes azt is fejben tartani, hogy a casco sem téríti meg teljesen a kárt, hanem mérsékli azt. Elég ha csak az önrészre gondolunk vagy értékvesztésre.
Az ügyvéd álláspontja szerint, az ismert adatok alapján a biztosítónak teljesítenie kell a károk megtérítését. Ez nem érinti azonban azon jogát a biztosítónak, hogy a törvényben meghatározottak szerint, a feltételek fennállása esetén visszakövetelje a károsultnak megfizetett (megelőlegezett) kártérítési összeget a saját biztosítottján – az éves biztosítási díj emelésén túl –, ez az ún. regressz igény. Ilyen, törvényben meghatározott hivatkozási alap lehet biztosítottjával szemben, ha a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta.
Ha valaki ilyen helyzetbe kerül, kártérítési igényével közvetlenül a károkozó biztosítóját keresse. A törvény alapján a károsult a kártérítési igényét a károkozó jármű üzemben tartójának biztosítójával szemben közvetlenül jogosult érvényesíteni. Nem jogszerűtlen azonban az sem, ha közvetlenül a károkozó üzemben tartót keresi a károsult, a felelősségbiztosítás megléte miatt viszont a biztosító az eljárásba beléphet/bevonhatják.
