A közel-keleti térség egy részén immár hónapok óta háborús állapotok uralkodnak, amit mi is megérezhetünk a saját zsebünkön. Békeidőben a Hormuzi-szoroson a globális olajszállítás mintegy ötöde haladt át, viszont azzal, hogy ez kiesett, az üzemanyagárak is kilőttek. Az áremelkedést a kereslet-kínálat balansz eltolódása okozza: a vevőkör nem változott, a megvásárolható készlet viszont csökkent.
Azt már sokszor bizonyította az emberiség, hogy az üzemanyagok ára kevésbé rázza meg őket: legyen az bármilyen magas megveszik, tankolnak belőle. Problémává így inkább az válhat, hogy elfogy a nafta. Ez a kérdéskör hónapok óta előtérben van Nyugat-Európa egyes országaiban, rendre
De mit lehet tenni azon túl, hogy arra kérik az embereket, hogy ne autózzanak annyit? Legfeljebb csak azt, hogy valahogy belekényszerítik az utazóközönséget abba, hogy utazásaik során kevesebb üzemanyagot fogyasszanak. Svájcban helyi források szerint fel is merült, hogy
az autópályákon 80 km/órás sebességkorlátozást vezessenek be.
Egyelőre egyébként még nincs szó arról, hogy ilyet bevezessenek, saját elmondásuk szerint még messze vannak attól a kritikus üzemanyagszinttől, amikor a lépést alkalmazni szeretnék. Pontos részleteket nem közöltek erről, ahogy azt sem, hogy például a limit vonatkozna-e a villanyautósokra.
Az üzemanyaghiány idején érvénybe lépő sebességkorlátozás intézménye nem új ötlet egyébként. Az 1973-as olajválság (mely szintén egy háború miatt pattant ki) idején Svájcban és Németországban is 100 km/órára fogták vissza a sztrádán hajtókat, sőt, egyes vasárnapokon megtiltották az autózást is.


