Bombázzák agyunkat a hirdetések, autóban ülve sem menekülhetünk a plakátok, villogó képernyők világából. Egy amerikai szabadalom szerint pedig a helyzet tovább súlyosbodhat.
A Sony által benyújtott tervek rádobnának még egy lapáttal az autósokat érő ingerekre. Rendszerük a fedélzeti kamera által közvetített képet elemezve felismerné a nagyobb reklámokat, hirdetéseket. Ha pedig egy velük együttműködő céget fedezik fel, akkor a szellőzőbe épített kiegészítővel az adott termékre csábító illatanyagot juttatnának az utastérbe.
Tehát ha egy szaftos, duplahúsos hamburger 4 méteres képe jelenik meg látótávon, akkor a sercegő húspogácsa illata lengené be az autónk belterét.

Szükség lenne erre?
Már így is túl ingergazdag az a környezet, ami vezetés közben körbeveszi az autósokat. Egyre több képernyő, egyre több villogó ikon, hangjelzés, figyelmeztetés, miközben a zenét is megszakítják percenként a reklámok.
Ezeket még egy jól irányzott gombnyomással kikapcsolhatjuk, viszont a bespriccelt illatanyagot nem lehet azonnal eltüntetni, az még jó ideig a beltérben kering.
A Sony leírásában az autó belső kamerája azt figyelné, ki melyik ülésen ül, a képből pedig a rendszer az utasok életkorát és nemét is megpróbálná megbecsülni. A hirdetéshez előre be lehetne állítani, milyen utasnak és mely napszakban szóljon. Ha valaki beleillik a megadott célcsoportba, az adagoló az ő ülése felé fújná az illatot.

Mi történik, ha a következő két plakát parfümöt és kávét reklámoz? Mire kiérünk a városból, a kabinban összeérhet mindhárom. Aki rosszul viseli az erős illatokat, annak már az első reklám is elég lehet ahhoz, hogy lehúzza az ablakot.
Illatosítót ma is tehetünk az autóba. Kiválasztjuk, milyen legyen, és ha két nap után elegünk van belőle, kivesszük.
A Sony ötletével a hirdető dönthetne arról, milyen illat kerüljön az utastérbe. Ha már milliókat fizettünk az autóért, legalább arról hadd döntsünk mi, mikor engedjük be a gyorséttermek olajszagát.


