Hosszú és nem túl dicsőséges történettel bír a Bristol Cars, amely az azonos nevű repülőgépgyártó vállalkozás autóipari próbálkozásaként szállt fel 1946-ban, de mindig közbejött valami, mielőtt igazán beindulhattak volna a dolgok. Ez persze utólag különleges ritkasággá teszi a márka összes típusát, ám érdekes módon legutolsó modelljük: a 2004 és 2011 között gyártott Bristol Fighter bizonyult a legemlékezetesebbnek.
Ez nem annyira az akkoriban szupersportkocsis körökben viszonylag átlagosnak számító formavilágnak volt köszönhető, hanem annak, hogy a cég megszerezte a jogot a a felhasználására (a Chryslertől amúgy 1961 óta vásárolt motorokat a cég.)
A cég 2011-es csődje óta számtalan terv és kísérlet született a márka feltámasztására, ám a mostani a legkézenfekvőbb: fognak néhány eredeti alvázat, és teljes formai és műszaki hűséggel ismét legyártják a Fighter néhány példányát.
A kulcs a régi alváz, hiszen az autó így mentesül az azóta bevezetett zaj- és károsanyag-kibocsátási, valamint biztonsági előírások teljesítése alól.
A Bristol Fighter legfontosabb komponense is megmaradt: a tízhengeres motor, amelyet választhatóan 532 vagy 608 lóerőre hangolnak. Az utóbbi variáns végsebessége 338 km/óra.
Az újraépítéshez az eredeti tervrajzokat, valamint részben eredeti, részben újragyártott alkatrészeket használnak fel.
Az öt alvázból egyet már felhasználtak a demóautó elkészítésére, a fennmaradó négyet vevőinek tartogatja a cég. Árat nem közöltek, de a körülményekből kiindulva beteg összegre számítunk.
A Bristol Cars receptje nem új, a Jaguartól a Bentley-n át az Aston Martinig sokan felfedezték már maguknak ezt a piaci rést:
Kövesd a Vezess.hu-t a Google hírekben!
