Lopakodó üzemmód! A még tévé előtt cseperedő generáció számára ez visszatérő fordulata a sci-fi beütésű sorozatoknak. Az ilyen filmekben a főgonosz radarjai, kamerái elől a titkos gomb megnyomásával tudott eltűnni a hős, valamilyen ma már igencsak nevetséges vizuális effekt kíséretében.
2026-ra viszont ott tartunk, hogy a folyamatos megfigyelés is valós, akárcsak a mesterséges intelligenciát használó kamerákat átverő módszerek.
Vagyis ma már bárki hős lehet, akár egy 17 éves Toyotát vezetve, ha arra megfelelő mintázatú fólia kerül, de lássuk a részleteket!
Bill Swearingen kiberbiztonsági szakértő publikus teszten mutatta meg, hogy az általa bő egy év alatt fejlesztett nRecognition projekt terméke képes átverni a fejlett, mesterséges intelligenciával vezérelt kamerákat.
A kaotikus, emberi szemnek is furcsa mintázat állítása szerint becsapja a formát felismerő algoritmust.
A fejlesztő Las Vegasban a Def Con rendezvényén mutatta meg a kísérleti borítással ellátott öreg Toyotát. A TechCrunch kérdésére azt is elárulta, hogy 31 millió virtuális tesztet végett el, mielőtt a mintát nyomtatásba küldte.
De miért ez a nagy buzgalom? Az Egyesült Államokban már létező technológia a részletes megfigyelésre alkalmas kamerák hálózata, a Flock Safety terméke. A gyorsan növekvő cég a Forbes 2025-ös cikke szerint 80 000 kamerát állított csatasorba, amelyek nem csak a rendszámokat rögzítik, hanem az autók jellegzetes jegyeit is – törött ablakokat, horpadásokat, matricákat.
A cél tíz éven belül a bűncselekmények teljes felszámolása, a földön, levegőben sasoló drónoknak köszönhetően.
Ezt a friss, rémisztően hatékonynak tűnő felismerést üti ki az nRecognition mintája. A kamera látja az autót, de nem tudja értelmezni, felismerni, megjelölni mint járművet. Egyszerűen figyelmen kívül hagyja.

Ruhával, emberrel is működhet. Fotó: Kickstarter
A DEF CON rendezvényen a Donut Media segítségével a Toyotát egy valódi Flock kamera előtt próbálták ki. „Bizonyítottuk, hogy működik” – mondta a kísérlet után Swearingen a TechCrunchnak, bár hozzátette, hogy például a kerekek problémát okoztak a mintázat hatékonyságában.
Wow. What a week! #defcon34 and #BlackhatUSA were amazing. Loved catching up with everyone, and missed more than a few of you. Lets try again next year!
— ~billswearingen☎️# 🟩 (@hevnsnt) August 9, 2026
FYI -- Techcrunch did an excellent article of my research, give it a read! https://t.co/3Sl37z7uDq
Igaz eddig be kell érnünk a saját portékáját áruló fejlesztő nyilatkozatával, mert valós videót, független mérést, hitelesített adatokat nem közöltek a próbáról.
A technológia azonban nem újkeletű, kutatók már 2019-ben demonstrálták, hogy egy ruhára helyezett speciálisan megtervezett nyomtatott grafika jelentősen megzavarhatja az emberfelismerésre használt neurális hálózatokat. A lényeg, hogy a számítógép nem ugyanúgy „lát”, mint mi: bizonyos formák és színátmenetek aránytalanul erősen befolyásolhatják azt, hogy az algoritmus mit vél felismerni a képen.
Így vélhetően az álomszerű elképzelés a bűnözők megfékezéséről, a rablások leleplezéséről ki fog merülni az átlagembernek küldött bírságokban, amit 12 óra munka után kapnak, mert fáradtan ráhajtottak egy záróvonalra.


