Az ittas vezetést ma már szinte mindenki elítéli. Még azok is, akik néha bekockáztatják a „csak egy pohár volt” elvet. Van azonban egy másik állapot, amelyet nagyon kevesen vesznek komolyan, pedig az agyunk számára ijesztően hasonló következményekkel járhat, mint az ittasság: a kialvatlanság.
A fáradt sofőrt ritkán nézik olyan szemmel, mint a részeget. Aki három napja rosszul alszik, mégis nekivág a hosszú útnak a családdal, legfeljebb elszántnak, szorgalmasnak vagy „keménynek” tűnhet, pedig a szervezet ilyenkor nem hőst játszik, hanem vészüzemmódban működik.
Neurológiai értelemben a fáradtság figyelemzavart, lassabb reakciót, rosszabb döntéshozatalt és az alkohol hatásaihoz hasonló, vagy még rosszabb teljesítményromlást okozhat. Kutatások szerint már 17 óra folyamatos ébrenlét után is olyan mértékben romolhat a teljesítmény, ami nagyjából 0,5 ezrelék körüli véralkoholszint hatásához hasonlítható (1 korsó sör, vagy 1-2 pohár fröccs, 1-2 cl pálinka).
A különbség csak az, hogy az alkoholszintet lehet mérni, a kimerültséget viszont nehezebb tetten érni, vagy szankcionálni.
A hőség csak ront a helyzeten
Nyáron különösen alattomos a probléma. Több napon át tartó hőségben még egy klimatizált lakásban is előfordulhat, hogy valaki fáradtan ébred, mert nem volt elég mély, elég pihentető az alvása. Ilyenkor sokan úgy indulnak útnak, hogy papíron aludtak ugyan, a testük és az agyuk mégsem regenerálódott rendesen.
Ez különösen veszélyes hosszú utak előtt, például amikor a család hajnalban vagy éjszaka indul Horvátországba, vagy Olaszországba. A logika érthető: kisebb forgalom, kevesebb hőség, gyorsabb haladás. Csakhogy a szervezet biológiai órája nem az autópálya forgalmához igazodik.
Az álmos vezetéssel összefüggő balesetek leggyakrabban éjfél és reggel hat között, valamint késő délután történnek. Nem véletlenül: ezek azok az időszakok, amikor a test természetes éberségi szintje visszaesik – ezt támasztják alá az alábbi szakértői elemzések és statisztikák.
Már egy-két óra alváshiány is számít
A veszélyes fáradtság nem ott kezdődik, amikor valaki már napok óta nem aludt. Az AAA Foundation for Traffic Safety (Közlekedésbiztonsági Alapítvány) kutatása szerint azoknál a sofőröknél is emelkedik a baleseti kockázat, akik az előző 24 órában csak egy-két órával aludtak kevesebbet a szükségesnél. Akik pedig 24 órán belül mindössze négy-öt órát alszanak, többszörösére növelik a baleset esélyét a legalább hét órát alvókhoz képest.
Az Európai Bizottság közlekedésbiztonsági összefoglalója szerint a vezetői fáradtság a súlyos közúti balesetek 15-20 százalékában szerepet játszhat. Ez nem marginális probléma, hanem az egyik legnagyobb, mégis alulértékelt közlekedésbiztonsági kockázat.
Amikor már jele van, sokszor késő
A fáradtságnak vannak figyelmeztető jelei. Ilyen a
- sűrű ásítás,
- a nehéz szemhéj,
- a gyakori pislogás,
- a homályos figyelem,
- az elkalandozó gondolatok,
- a fej lebiccenése,
- vagy az, ha a sofőr nem emlékszik az elmúlt néhány kilométerre.
Különösen komoly jel, ha valaki lekési a lehajtót, kisodródik a sávból, érinti a rázócsíkot, vagy hirtelen arra eszmél, hogy nem tudja pontosan, mi történt az előző percekben. Ezek már nem apró kényelmetlenségek, hanem vészjelzések.
A probléma az, hogy a fáradt ember ítélőképessége éppen akkor a legrosszabb, amikor döntenie kellene. Ilyenkor jönnek a veszélyes mondatok: „már csak pár kilométer”, „összeszedem magam”, „mindjárt ott vagyunk”. Csakhogy ha a sofőr már érzi, hogy csak erőből tartja magát ébren, akkor valójában már nem ő irányít teljesen.
Négy másodperc is elég a tragédiához
A legsúlyosabb esetek egyik fő oka a mikroalvás. Ez néhány másodperces, akaratlan „kikapcsolás”, amikor az agy rövid időre egyszerűen elalszik. A sofőr nem dönt úgy, hogy becsukja a szemét, és nem is feltétlenül érzékeli előre, mi történik.
Autópálya-tempónál négy-öt másodperc alatt az autó akár 150 métert is megtehet. Vezető nélkül. Fékezés nélkül. Irányítás nélkül.
Ha ez egy egyenes, üres útszakaszon történik, a sofőr talán felriad, korrigál, majd megijedve továbbmegy. Ha viszont közben kanyar, torlódás, munkaterület, kamion vagy leállósávban veszteglő jármű van előtte, a következményt senkinek nem kell részletezni…
Az ablaklehúzás nem megoldás
A legrosszabb, amit ilyenkor tenni lehet, az önámítás. Az ablak lehúzása, a hangos zene, a beszélgetés vagy a klíma hidegebbre állítása legfeljebb rövid ideig adhat hamis éberségérzetet. A fáradtságot nem szünteti meg.
A biztonságos megoldás az, ha a sofőr megáll egy pihenőhelyen, lehetőleg jól megvilágított, biztonságos helyen és alszik 15-20 percet.
Kövesd a Vezess.hu-t a Google hírekben!
