A jövő alkoholzárja ‒ amely meggátolja, hogy az ittas sofőr elindítsa az autót ‒ nem feltétlenül egy műszerfalra szerelt szonda lesz. A következő nagy lépés sokkal hétköznapibb formát ölthet: egy órát vagy csuklópántot, amely figyeli, maradt-e még alkohol a szervezetben.
Ilyen eszköz már ma is létezik fejlesztési, illetve tesztfázisban. A BACtrack Skyn például egy csuklón viselhető alkoholszenzor, ami nem lehelet alapján, hanem a bőrön át távozó alkohol nyomait figyeli, majd ebből becsüli a véralkoholszintet. Egyelőre ez még nem egy „digitális rendőr”, inkább figyelmeztető eszköz, de az irány egyértelmű. A későbbiekben a terv az, hogy egy ilyen óra ráhangolva az autó fedélzeti rendszerére, meggátolja a járműindítást, ha alkoholt érzékel a sofőr szervezetében. Bár az még kérdéses, hogy akinek feltett szándéka alkoholos állapotban vezetni, az miért venne fel egy ilyen eszközt? Ez azoknak lehet hasznos, akik egy görbe este után bizonytalanok abban, hogy másnap mikor ülhetnek autóba.
Egy 2026 májusában publikált kutatás például azt vizsgálta, képesek-e hagyományos okosórák felismerni az alkohollal összefüggő vezetési kockázatot. A zárt tesztpályás vizsgálatban 54 résztvevő adatait elemezték, az óra gyorsulásmérőjéből és pulzusszámból származó jelek alapján. A rendszer nem klasszikus véralkoholszint-mérőként működött, hanem azt próbálta felismerni, hogy a vezető viselkedése és élettani jelei alkoholos befolyásoltságra utalnak-e.
A technológia azért kap egyre nagyobb figyelmet, mert az ittas vezetés továbbra is hatalmas közlekedésbiztonsági probléma. Az Európai Bizottság előzetes adatai szerint 2025-ben körülbelül 19 400 ember halt meg közúti balesetben az EU-ban, és a tagállamok többsége nincs időarányosan azon a pályán, amely a halálos és súlyos sérüléses balesetek 2030-ra kitűzött megfelezéséhez kellene. Az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács szerint az uniós közúti halálesetek nagyjából negyede alkoholhoz köthető.
Az EU már meg is ágyazott az alkoholzáraknak
2024 júliusa óta az új autóknál kötelező az alkoholzár későbbi beépítését lehetővé tevő előkészítés. Ez azonban nem azt jelenti, hogy minden új autóban van alkoholszonda, hanem azt, hogy a jármű műszakilag alkalmasabb legyen egy ilyen eszköz utólagos beépítésére.
A legismertebb autóipari fejlesztés a DADSS, vagyis a Driver Alcohol Detection System for Safety (alkoholérzékelő rendszer a vezetés biztonsága érdekében). Ez egy amerikai, autógyártói és közlekedésbiztonsági együttműködésben futó program, amely két irányt vizsgál. Az egyik a légzésalapú rendszer, amely a vezető természetes kilégzéséből próbál alkoholszintet mérni. A másik az érintéses megoldás: a szenzor infravörös fénnyel vizsgálja a bőr alatti kapillárisokat, például az ujjban vagy a tenyérben, és ebből becsüli a véralkoholszintet. A DADSS szerint ilyen érzékelő kerülhetne indítógombba, váltókarba vagy kormánykerékbe is, és több mérést végezhet néhány másodperc alatt.
Innen már csak egy logikai lépés a csuklós változat: ha a technológia elég pontos, elég gyors és elég megbízható lesz, egy karóra vagy pánt nemcsak figyelmeztethetne, hanem a fedélzeti rendszerrel összekapcsolva akár meg is akadályozhatná az indulást. Ez különösen visszaeső ittas vezetőknél vagy céges flottáknál lehet érdekes, ahol a munkáltató vagy a jogalkotó szigorúbb kontrollt írhat elő.
A csuklószonda ugyan még nem holnaptól veszi el a kulcsot a sofőröktől, de már nem sci-fi. Először valószínűleg figyelmeztetni fog: „ne indulj el, még nem ürült ki az alkohol a szervezetedből”.
Magyarországon különösen fontos lenne az ilyen technológia fegyelmező ereje, mert nálunk továbbra is zéró tolerancia van: autóvezetés előtt nincs biztonságos „egy pohár még belefér” kategória. A kérdés már nem az, hogy a technika képes lesz-e kiszűrni az ittas vezetőt, inkább az, hogy a társadalom és a jog mikor engedi meg neki, hogy tényleg közbelépjen.
Kövesd a Vezess.hu-t a Google hírekben!
