A most következő jelent már csak azért is érdekes, mert az EU jelenlegi szabályozása jóval szigorúbb az önvezető rendszerekkel szemben, mint például az Egyesült Államok. Az úgynevezett 2-es szintű vezetéstámogatás – amilyennek az FSD is számít – Európában csak korlátozott funkciókkal működhetnek, például nem hajthatnak végre önállóan minden manővert a vezető folyamatos felügyelete nélkül.
Ehhez képest a lenti felvételen láthatjuk, ahogy a Tesla Budapesten, komplex városi helyzetekben navigál, ami túlmutat az itthon hivatalosan engedélyezett képességeken.
“Így visz haza egy színházi élmény után a Tesla. Nem jelent problémát az üres utak, a sötét és a szemerkélő eső sem. Hazaérve magától nyitja a kaput, majd áll be a kocsibeálló alá…” – olvasható az autós közösségi oldalán.
A teslás csatorna tulajdonosa sokszor megkapja kommentben, hogy “oké, ez addig működik, amíg tiszta az út, nincs eső vagy köd, nem fedi hó az aszafaltot” – ezeket az állításokat is megcáfolta egy korábbi videójában.
Oké, de mi az az FSD?
Az önvezetési szinteknek a lényege egyébként az, hogy az 1-es szintnél egy autóban adott a sávtartó elektronika, az adaptív tempomat, de a kormányt mindvégig fognia kell a sofőrnek.
A 2-es szintű rendszerek esetében már az autó nemcsak a gázt és a féket kezeli, hanem kormányoz, kérésre sávot vált, viszont vannak korlátai. Például kamerával figyeli a sofőr tekintetét, hogy ő az útra figyel-e, amennyiben nem, az autót néhány figyelmeztetést követően lassan megállítja, és kiteszi a vészvillogót.
A vezetéstámogató rendszerek szent grálja, a Tesla által évek óta hirdetett cél, a 3. szint, amikor a sofőrnek még figyelnie sem kell az útra, lényegében bármit csinálhat, az autó elvezeti önmagát, legyen szó tömegről, útépítésről vagy hirtelen lelépő gyalogosokról, ismeretlen, jelöletlen körforgalomról. A Tesla FSD (full self driving) rendszere a mai napig elérhető, és bár sok jól működő funkciója van, bizonyos forgalmi helyzetekben összezavarodik, így nem ajánlatos életünket is rábízni.
Elképesztő és kicsit félelmetes is, hogy teljesen az autóra van bízva a vezetést a szűk, havas pesti utakon.
Felmerül a kérdés: hogyan lehetséges ez? A válasz többféle lehet. Egyes tulajdonosok külföldi – például amerikai – szoftververziókat használnak, mások úgynevezett „early access” vagy béta rendszerekhez férnek hozzá, esetleg nem hivatalos módszerekkel aktiválják a funkciókat, amelyek az európai modellekben le vannak tiltva. Ezek azonban erősen szürke zónába tartoznak, minden szempontból, senkinek nem ajánljuk, hogy ilyennel próbálkozzon!
