Rugójavítás, rugógyártás

Vasat a tűzbe

Kulcsszavak: Hidropneumatikus rugózás, rugójavítás

Nincs olyan műszaki érdeklődésű ember, akinek az izzó vas ne dobogtatná meg szívét, akinek az üllő csengése nem a szférák zenéje. A kovácsmesterség mindig is elismert szakma volt, ma sem kell még temetni: egy korszerű autójavítónál is komoly szerepe van ennek az ősi szakmának.

Vörös Attila az utolsó simításokat végzi

Budapest legrégebbi rugókovács dinasztiáját látogattam meg, hogy ellessem a rugójavítás fogásait. Az alapító, idősb Vörös István  1926-ban kezdte a kovácsszakmát, de ma már Vörös Attila, az unoka izzítja a vasat. A történet sajnos tipikus: az  államosítás után az öreg Vörös (nomen est omen?) csoportvezető lett a saját műhelyében működő szövetkezetben.

1963-tól elhagyta az állami szektort, egy ismerős párttitkárral közösen, maszekként indította Fáy utcai műhelyét. A partnert szépen lassan kivásárolta. Fia, ifjabb Vörös István 1969-ben kezdett dolgozni a családi vállalkozásban, hamarosan ő lett a magyarországi kovács mestervizsga-bizottság elnöke. (Ő volt az utolsó elnök, pár évvel később a kovácsképzés megszűnt az országban.)

A Vörös Autórugó - már az unoka vezetésével - 1998-ban megkapta az Év Autójavítója címet. Ifj. Vörös István halála után, 2006-ban új telephelyre költöztek. Bár az új műhely még építés alatt áll, Attila készségesen válaszolt minden kérdésemre, és megmutatta a mesterfogásokat.

Így néz ki egy eltört laprugó

Ahogy megtudtam, elsősorban három esetben fordulnak az autósok a kovácshoz:

• eltört az autó/teherautó rugója, javítani/cserélni kell
• elgyengült a rugó, új vagy erősebb kéne
• ültetni szeretnék az autót rövidebb, keményebb rugókkal

Rugójavítást mondtam? Hazudok. Magát a rugóacélt nem lehet javítani. Elvileg hegeszthető, de a hegesztés következtében az anyag szerkezete megváltozik, és a következő túlterhelésnél nem a hegesztésnél, hanem mellette fog eltörni. Rugójavításról csak a laprugók esetében beszélhetünk, amikor egyes eltört rugólemezeket cserélnek újra. Ilyenkor nem kell az egész rugóköteget, elég csak egyes elemeket cserélni.

A rugó vajon mi?

A rugók csökkentik az úttest hibáiból adódó lökéseket, és a kényelmi funkción túl a stabilitásért is sokat tesznek, hisz állandó kapcsolatot teremtenek a kerék és a talaj között. A rugó csak a lengéscsillapítással együttműködve működik tökéletesen, a rossz lengéscsillapítás miatt a jármű jobban belenghet, nagyobb erőhatások érik a rugókat, melyek így károsodhatnak. Laprugó: A legősibb rugómegoldás, hintókon, lovaskocsikon is alkalmazták. Kötegbe fogott, különböző hosszúságú rugólapokból áll. A leghosszabb elem a főlap, végein vannak a felfogatási pontok. A lapokat kengyel fogja össze. Rugózáskor a lapok egymásnak adják át az energiát, így nagyobb terheléskor a rugóerő is növekszik. A lapok egymáson való elmozdulásból adódó csúszó súrlódás csillapítási feladatot is ellát. Ma már személyautóknál ritkán (a Trabantban kezdetben elöl-hátul laprugó volt, mellesleg a Corvette-ben hátul ma is az van), inkább csak kisteherautóknál, pick-upoknál alkalmazzák. A nagy teherautóknál a légrugózás szinte teljesen kiszorította. Spirálrugó: A legelterjedtebb megoldás.  Acélhuzalból tekercselik, majd hőkezelik. Tömege és mérete a laprugóhoz képest jóval kisebb. Előfeszítve építik be, speciális felfogatást igényel, mert csak hosszirányban lehet terhelni. Saját csillapítása igen csekély, ezért további lengéscsillapítást igényel. A túlterhelést rosszul bírja, törésénél az autó üzemképtelenné válik. Torziós rugó: Régebben nagy reményeket fűztek hozzá, mára gyakorlatilag kiveszett rugózási mód. (Pld.: a VW Bogárban van ilyen.) Kör vagy négyszögletes profilú acélrúd a rugó, az egyik vége mereven az alvázhoz van fogva, a másik vége pedig egy karon keresztül a kerékfelfüggesztéshez. Rugózáskor a rúd csavarodik. Légrugó: Az acél szerepét egy levegős ballon és egy kompresszoros légrendszer veszi át. Teherautóknál, állítható futóművű járműveknél és újabban autótuningolásnál elterjedt módszer, speciális lengéscsillapítót igényel. Hidropneumatikus rugózás: nagggyon érdekes dolog, de most nem mennénk bele, hisz már kiveséztük korábban.

Ez a legnagyobb, amit elvállalnak

Tehát ha törik a rugó, akkor cserélni kell. Ma már olyan olcsón hozzá lehet jutni utángyártott spirálrugókhoz, hogy a rugókovácsnak nem is éri meg ilyeneket gyártani kisüzemben. Legtöbbször ő is megvásárolja és cseréli. Laprugók esetében más a helyzet, ott eltávolítják a törött elemet, és vele megegyezőt gyártanak le.

Készülhet nyers rugóacélból is, de a legtöbb esetben egy azonos méretezésű, de hosszabb bontott elemből alakítják ki. Amikor a rugókovács műhelyben jártam, éppen egy kukásautó óriási laprugó-kötegét javították. Azért demonstrációs célból pillanatok alatt legyártottak egy rugószemet egy másik laprugóra.

Izzásig kell melegíteni a laprugó végét

A széntüzelésű kemence alapelve gyakorlatilag a kezdetek óta változatlan, ha ma már nem is fújtató, hanem elektromos ventilátor nyomja a levegőt, és szinte pillantok alatt izzásig melegszik az acél a szén között. Ezt a kemencét csak egyes rugóalakító műveletek elvégzésére használják, az edzéshez a másik műhelyben lévő elektromos hőkemence szükséges.

Körülbelül fele-fele arányban javítanak spirál és laprugókat. A laprugók esetében szinte mindig csak javítás a cél, azért akadnak különleges igények is. Például a VW Caddy igen népszerű tuningalap; ezen a kocsin pedig hátul laprugó van. Az emelés  egyszerűbb művelet, ültetésnél vagy a rugóköteget kell átalakítani, vagy áthelyezik a rugó támasztékát. (Felülről a hátsó tengely alá rakják.)