Elég csak átülni egy harminc-negyven éves autóból egy mai modellbe. A régi kocsik vékony tetőoszlopai mellett szinte körkörös a kilátás, egy modern SUV-ban viszont néha konkrétan mozgatni kell a fejünket, hogy belássuk az A-oszlop mögötti területet.
A probléma különösen kereszteződéseknél jelentkezik. Balkanyarodáskor egy megfelelő szögben érkező gyalogos, kerékpáros vagy motoros akár másodpercekig is az A-oszlop takarásában maradhat.
Elvileg a biztonság fokozása volt a cél
Az A-oszlop nem egyszerűen arra szolgál, hogy ne vigye le a szél a tetőt, a karosszéria egyik fontos teherviselő eleme, amely boruláskor komoly szerepet játszik abban, hogy az utascella ne roskadjon össze.
Az Egyesült Államokban például 2009-ben szigorították jelentősen a tető szilárdságára vonatkozó követelményeket. A könnyebb személyautóknál és szabadidő-autóknál az új előírás szerint a tetőszerkezetnek az autó saját tömegének háromszorosával egyenértékű terhelést kellett elviselnie.
Hasonló irányba ment az amerikai IIHS biztosítói biztonsági intézet is. 2009-től külön tetőszilárdsági tesztet végzett, ahol egy ferdén elhelyezett acéllappal kezdték el összenyomni az autó tetejét. A legjobb, „Good” eredményhez a karosszériának legalább az autó tömegének négyszeresét kellett kibírnia, mielőtt a tető 12,7 centimétert deformálódott.
A tesztet végül 2022-ben megszüntették, méghozzá nem azért, mert értelmetlen lett volna, hanem mert addigra gyakorlatilag minden új autó jól teljesített rajta. Ráadásul ma már nem feltétlenül csak a karosszéria fémszerkezete lapul itt.
Európában valamivel másképp alakult a történet. Az amerikai szabályozáshoz hasonló, személyautókra vonatkozó kötelező statikus tetőterhelési vizsgálat nincs, az elmúlt három évtized egyre keményebb töréstesztjei azonban itt is egyre erősebb utascellákat követeltek.
Az A-oszlop környékére kerülhet függönylégzsák, kábelezés, hangszóró és egyes terepjáróknál vagy pickupoknál kapaszkodó is. Erre jönnek még a burkolatok és energiaelnyelő anyagok, amelyek egy esetleges balesetnél védik az ide csapódó utasokat a kritikus sérülésektől.
Az autógyártók természetesen érzik a problémát. A Toyota, a General Motors és más cégek is kísérleteztek már olyan megoldásokkal, amelyek kamerák és kijelzők segítségével gyakorlatilag „átlátszóvá” tennék az A-oszlopot. Egyelőre azonban ezek nagy része szabadalom vagy prototípus, nem olyan technika, amit tömegével látnánk az új autókban.
Marad az analóg megoldás: a fej mozgatása
Kereszteződésnél, körforgalomnál vagy kanyarodás előtt érdemes tudatosan kinézni az A-oszlop mindkét oldala mellett. Pár centiméteres fejmozdítás elég lehet ahhoz, hogy az addig teljesen takarásban lévő kerékpáros vagy gyalogos hirtelen láthatóvá váljon.
Van ugyanis némi irónia abban, hogy miközben az autó utasait egyre erősebb karosszériával védjük, ugyanennek a karosszériának egy része közben megnehezítheti annak észlelését, aki éppen az autón kívül van.



