Az iráni konfliktus miatt gyakorlatilag megbénult a Hormuzi-szoros tengeri forgalma, és ez látványosan visszaveti a luxusautó-piac egyik legjövedelmezőbb szegmensét: a Közel-Keletre irányuló szállítások sorra állnak le, miközben több száz prémiumautó rekedt kikötőkben vagy nyílt vízen.
A világ egyik legfontosabb hajózási útvonalának kiesése azonnali logisztikai válságot okozott. A Japánból Dubajba tartó használt Lamborghinik és Ferrarik például Srí Lankán és Kínában torlódtak fel, mert a hajók nem tudnak belépni a Perzsa-öbölbe. Egy japán exportőr szerint egy több mint 500 autót szállító hajó is több mint tíz napig vesztegelt a tengeren, mielőtt végül kénytelen volt alternatív kikötőben lehorgonyozni – írja a Reuters.
A probléma elég sokrétű
A Ferrari és a Maserati határozatlan időre felfüggesztette a kiszállításokat az Öböl menti országokba, miközben a Bentley is leállította a régióba irányuló transzportokat. A háttérben ugyanaz áll: a Hormuzi-szoros részleges lezárása miatt egyszerűen nem lehet biztonságosan és kiszámíthatóan szállítani.
Néhány gyártó kétségbeesett megoldásokhoz nyúlt. A Ferrari például a legfontosabb, egyedi megrendelésre készült autóit légi úton próbálja eljuttatni a vevőkhöz. Ez azonban rendkívül drága és csak korlátozott ideig alkalmazható, így a teljes volumen kiszolgálására alkalmatlan. Ennek következményeként a térség kereskedéseiben minimálisra csökkent a forgalom, egyes becslések szerint akár 50 százalékos visszaesés is jöhet.
Pedig a Közel-Kelet kulcsszerepet játszik a luxusmárkák üzletében
Bár darabszámban a globális eladások kevesebb mint 10 százalékát adja, profitban messze felülteljesítenek a közel-keleti eladások. Az itteni vevők különösen nyitottak az egyedi igényekre: aranyfüstös fényezés, gyöngyház berakások, kézzel készített belsők – ezek az extrák akár meg is duplázhatják vagy triplázhatják az autók árát. Ez a profitforrás most látványosan akadozik.
A harcok kitörése után több márka ideiglenesen bezárta a kereskedéseit, és bár néhány szalon már újranyitott, a forgalom jelentősen visszaesett. Egy dubaji kereskedő például mintegy 30 százalékos csökkenésről számolt be. Frank-Steffen Walliser, a Bentley vezérigazgatója szerint a térség vásárlóinak „jelenleg nem az új Bentley-k beszerzése jár a fejében”, hanem a saját biztonságuk.

Fotó: Getty Images
A válság különösen rosszkor jött
Kínában csökken a kereslet, az Egyesült Államokban a vámok körüli bizonytalanság nehezíti az értékesítést, Európa pedig továbbra is gyenge. A korábban stabil és kiemelkedően nyereséges Pezsa-öböl menti piac (Dubaj, Katar, Bahrein, Abud-Dzabi, stb.) kiesése így komoly érvágás a gyártóknak.
Az ázsiai használtautó-export – amely tavaly Japán és Dél-Korea részéről mintegy 19 milliárd dollárt tett ki – szintén komoly nyomás alá került. Az Egyesült Arab Emírségek önmagában a japán kivitel mintegy 15 százalékát adja, ráadásul Dubaj kulcsfontosságú elosztóközpont Afrika felé.
Az autóipar most kénytelen gyorsan alkalmazkodni: gyártási kapacitásokat csoportosítanak át, készleteket irányítanak más piacokra, és próbálnak felkészülni egy elhúzódó válságra. Egy biztos: a luxusautók eddig biztos profitot hozó aranykora most komoly kihívással néz szembe.