Opel Adam: városból kihajtani tilos!

Röviden – Opel Adam
Mi ez?	Uniszex városi divat-kisautó az Opeltől
Mit tud?	Megnézik, elöl kimondottan tágas és nagyon jópofa dizájntrükköket tud
Mibe kerül?	Három misi és ötven ropi az 1,2-es, klíma nélküli szálkás fapad kivitel, egy 1,4-es, látványos példány alsó hangon 3,5 millió, listaáron
Kinek jó?	Aki alkalmilag négyszemélyesként is használható városi kisautót akar, szereti a jópofán különlegeset, nem akar 500-ast és nem érdekli a vezetés

A Fiatnak bejött az 500-as, a BMW-nek a MINI, és a Citroën DS3 is igen jól sikerült kisautó. A Volkswagen az Uppal (és a Mii-vel és a CityGóval) a praktikum oldaláról közelítette meg a városi kisautó kategóriát, az Opel ellenben nagyon menő, fiatalos dizájnnal száll ringbe Adam nevű apróságával. A szub-Polo, szub-Corsa kategória sok éve nem volt ilyen színes – a versengés győztesei a vevők.

Jam, Slam, Glam

Úgy alakult, hogy tíz nap alatt az Adam mindhárom stílusirányzatát végigülhettem. Az első példány, a lilásfekete, üvegtetős Glam sajnos még a fotózást sem érhette meg, kidőlt alólam egy apró váltóhiba miatt – az egyes és a rükverc közti határoló kiugrott egyesből kettesbe váltva. Nem lett mozgásképtelen a gép, csak célozni kellett az első két fokozatot – a szervizesek azt mondják, még nem láttak ilyet. Hm.

A gyengélkedés idejére kaptam viszont egy fekete, piros hűtőmaszk-díszes, tetőkárpitján izgalmas rajtzászló-mintát viselő példányt, bőrüléssel. Ő volt a sportosnak szánt Slam. Ezt egy hétvégére vihettem haza, és hétfőn becserélhettem két napra egy halványzöld-fehér, tetőkárpitja alatt a csillagos égboltot hordozó lányosabb verzióra, olyan fehér félbőr ülésekkel és világos ajtóbelsővel, hogy a szívem is elfacsarodott, mikor először ültettem be kisiskolás lánykáimat ormótlan gumicsizmáikkal ebbe a patyolattiszta budoárba.

Különben műszakilag ugyanaz volt mindhárom kocsi: 1,4-es, szívó benzinmotor, száz lóerővel, képtelenül rövid váltóval és hibás úton félelmetesen bizonytalan viselkedéssel.

Technikából elégséges

Az Opel csepegtetve dobja piacra az Adamot; egyelőre csak egy nagyon gyenge és két nem olyan gyenge szívó benzinmotor van hozzá, ötös váltóval. Dízelmotor, nyomatékos új turbó-benzin, sőt, hatfokozatú váltó vagy bármilyen automata a bevezetés idején még nem kapható a kocsihoz.

Kicsit aljas, de üzletileg teljesen érthető a koncepció: amíg tart a forma újszerűsége, az alapos reklámmunkával felgerjesztett divathullám, addig vigyék csak az olcsó műszaki tartalmat, magas áron. Aztán, ha majd kifut ez a menet, jöhet az egyliteres turbó, az automata meg a mókushajtás, mint műszaki innováció. Tankönyvi precizitású marketingstratégia.

Szóval egyelőre csúcsmodellként van itt nekünk egy bután szervózott kormányú, idegesen pattogós futóművű, lomha, gyalázatosan leáttételezett váltójú városi autó, ami 80 felett már hangos és bizonytalan, de még városi tempónál is minden nyomvályúba beleszagol egy kicsit.

Ebben a rángatózós viselkedésben az is benne lehet, hogy az Adam ajánlott guminyomása közepes terhelésre elöl 2,6, hátul 3,2 bar. Istenbizony, ennyi van a kézikönyvben.

A kis méret, a vaskos kormány miatt tulajdonképpen nem olyan rossz vezetni, vicces is, hogy mennyire küzdeni kell vele rossz úton, de azért fényévekre van egy A1-től, hogy a MINI-ről ne is beszéljünk. Rutin nélküli sofőröknek, direkt nem írom ide, hogy lányoknak, nehogy szexistának tűnjek, még egy kicsit veszélyes is lehet az Adam automatikus nyomvályú-követő hajlama; kárpótlásul viszont a menetstabilizáló elektronikát se gombbal, se menüből nem lehet kikapcsolni.

Az Adam 1060 kiló, ami ebben a kategóriában közel nem az a szokásos, kóros elhízottság, ami az Astrát, Insigniát jellemzi. Egy MINI One például papíron még tíz kilóval nehezebb is nála. Orrnehéznek viszont orrnehéz – gyors kanyarban gázelvételre egészen mókás dolgokat tud csinálni, fix ESP ide vagy oda. Hátul dobfékes különben az Adam, ilyet is ritkán látni manapság egy sportos karakterűnek szánt kocsiban.

Érzelemből ötös

Pont az Opeltől nem vártam volna, hogy annyi ötletet, bájt, rafinált kis okosságot csempész egy kisautóba, hogy a műszaki hiányosságok dacára ennyire meg bírjam szeretni. Igaz, hogy gyakorlatilag minden kis örömforrás feláras extra – az eladható, egy Fiat 500-at cukiságban lenyomó Opel Adam valahol 4,5 millió forint körül kezdődik.

Választhatunk hozzá csillagos égboltot, szabályozható fényerejű LED-ekkel a tetőkárpitban, mint a Rolls Royce Phantom Coupéban (80 ezer). Lehet fehér, piros, sárga a kormánykarima alsó része, a váltógombbal, kézifékkarral egyetemben, 25 ezerért. Lehet rajtzászló-mintás a plafon (50 ezer). Lehet színes betét a felnin (35 ezer). Lehet színes a belső tükör burkolata (15 ezer). Lehet sötétített a hátsó oldalablak (25 ezer). Meg még milliónyi más holmi, jópofa matricák, szép színek – saját Opel Adamunk összekonfigurálása majdnem olyan bonyolult művelet, mint egy ház megtervezése.

Akár a fekete, akár a zöld-fehér, akár a váltókárosult bézs kocsival voltam is, mindenki megnézte az Adamot az utcán. Én is mindig megnéztem; sosem bírtam ki visszafordulás nélkül, ha megálltam valahol valamit intézni. Volt, hogy direkt úgy parkoltam, hogy az ablakból mindig lássam, és nem azért, mert féltem, hogy bántják, csak mert jó érzés volt kilesni néha erre a vidám színfoltra. Az Adam annyira jól néz ki, hogy mindent meg lehet neki bocsátani. Olyan érzelmi kapcsolatot képes kialakítani a fogékony autóssal, amilyet jobbára csak dédelgetett veteránok szoktak tudni, nem a mai tömegmodellek. Pedig egyáltalán nem jó autó, ahogy fent is írtam, meg ahogy most lent is fogom még.

Praktikumból gyenge közepes

Az Opel Adam az országútra, autópályára legkevésbé alkalmas kisautó talán egész eddigi praxisomban, a BMW Isettát leszámítva. Tud menni éppen 130-cal, sőt, bizonyára gyorsabban is, de a katalógusban megadott 185 km/h-t el se bírtam képzelni, amikor majdnem négyezret forogva ordított szegényke a rövid váltóval az M1-esen. Ilyen sebességnél már bántóan hangosra kell tekerni a rádiót, ha eséllyel akarunk tippelni a kinyermában.

Sima országúton pedig 80 az Adam kellemes utazótempója. Ötödikben már itt is kétezer fölött vagyunk, jócskán, a már korábban említett lelkes nyomvályú-követés pedig ilyen sebességnél még nem túl stresszes sem a vezetőnek, sem az utasoknak. De hát 80-nal nem lehet menni, így muszáj voltam mindig tempomattal rögzíteni a normál országúti 100-at, mert ha a jobb lábamra bíztam a dolgot, mindig valahogy megint 80-nal mentünk, előbb-utóbb.

De legalább városban sem igazán praktikus. Szó se róla, elöl tágas és komfortos, a menürendszer hamar megtanulható, a kormány, a vezetőülés nagyon széles tartományokban mozgatható. De hátra beszállni nem egyszerű és már átlagos testalkatú felnőtt sofőrnek is a kényelmesnél előrébb kell húznia a székét, ha lábbal rendelkező utast szállít hátul.

A 170 literes csomagtartó nagyon mély, de nagyon rövid, egy laptoptáska nem fér be keresztbe. A kocsi orra nagyon mélyre lóg, állandóan horzsolja a járdaszegélyeket. Hogy a vicces, csinos világos kárpitanyagok, dekorbetétek milyen hamar képesek összekoszolódni, arról nem is kell külön szót ejteni. Az Adam országúton 6-6,5, városban inkább hét liter felett eszik; ez se kevés 2013-ban. A Citroën DS3 fantasztikusan jó (BMW-fejlesztésű) 1,6 literes turbója ennél takarékosabb.

Az Adam főautónak teljesen alkalmatlan, még második autónak is kevéske – csak nagyon speciális esetekben lehet racionális döntés. Legalábbis itthon.

Nem való ez nekünk

A magyar autós újságok, tévés, rádiós műsorok jellemzően lehúzzák a drága rétegmodelleket – az Adam is kap hideget-meleget, eleget. Hiába, az Opel Adamot Magyarországról nem tudjuk helyesen megítélni. Errefelé, ahol a VW Passat már luxusautónak számít, az Adam csak egy drága, hiányosan motorizált, relatíve sokat fogyasztó hülyeségnek tűnik.

Friss divatcikknek szánták az igazi Európába, és nagyon nehéz megemészteni itthon, 2013-ban, hogy a képeken látható majdnem ötmilliós autócska megvásárlása, fenntartása alig jelent többet egy fiatal német diák vagy munkakezdő számára, mint egy okostelefon üzemeltetése egy magyarnak. Egy német szakmunkás havi 600 ezer forintnak, egy kezdő informatikus 800 ezer forintnak megfelelő összeget kap havonta. A magyar átlagbér jelenleg nettó 150 ezer forint.

Száz lóerős Opel Adam Jam és konkurensei
MINI One 1.6 (98 LE)	4 297 000 Ft
Fiat 500 Lounge, 1.4 16v (100 LE)	4 050 500 Ft
Audi A1 Sportback 1.2 TFSI Attraction (87 LE)	4 493 490 Ft
Opel Adam 1.4i Jam  (100 LE)	3 570 000 Ft

Bár alapáron az Adam tulajdonképpen jóval olcsóbb vetélytársainál (lásd fent), alapáras Adam nem létezik. 4,5 millió az, amennyiért már hangulatban a Fiat 500-ast lenyomó Adamunk lehet – az ennél olcsóbb kis Opelnek egyszerűen semmi értelme. Ennyiért viszont nálunk a kocsi érthetetlenül drága. Egyszerűen nem abban a valóságban mozgunk, mint amelyikben ezt az autót gyártották. Az Opel Adam, pláne bármelyik eme csicsás, variálható kiegészítőkkel gondosan felöltöztetett demóautók közül úgy hat a hazai forgalomban, ahogy Paris Hilton hatna egy jóféle hagyományos hazai lagziban a násznép között.

Magam sem mondhatok mást: hiába élveztem a csillagos égboltot a fejem felett, hiába okozott esztétikai gyönyört a fehér beltér pár napig, hiába nyűgözött le reggelente a kormányfűtés luxusa, egy pillanatig sem bírtam szabadulni a gondolattól, hogy Corsában mennyivel tágasabb, erősebb, dízelebb, hasznosabb kocsit adnak a színes-fodros Adam áráért. Öt ajtóval!

Úgy sejtem, a hazai utakon még egy-két évig nem sok Adamot fogunk látni. Majd, ha megérkeznek az első százezret futott importkocsik a Birodalom centrumából, mi is örülhetünk neki, mennyire feldobják az utcaképet.

Mellette – Ellene
Cuki Divatos Elöl tágas és komfortos	Használati értékéhez mérten drága Korszerűtlen motorok Túl rövid váltó Nagyobb tempónál rossz menetkomfort