Szentendre külterületén leginkább kávéillat terjeng, de a kávépörkölő és csomagoló üzemtől nem messze magyar fejlesztésű drónok készülnek, így akár a drónok illatát is érezhetnénk, amikor arra sétálunk. A Vezess nemrég lehetőséget kapott arra, hogy bekukkantson a magyar kezek által összeszerelt drónok születésébe az ABZ üzemében.
Az első
Bár a drónok manapság egyre inkább hozzá tartoznak a hétköznapjainkhoz, korántsem ennek az évszázadnak a szülöttei. Az első távirányítású járművet – amely valójában egy modell méretű hajó volt – Nikola Tesla építette meg és demonstrálta 1898-ban. Az első pilóta nélküli repülő járműre azonban 1918-ig várni kellett, amikor bemutatták a Kettering Bug repülőt. Ez tulajdonképpen a funkcióját tekintve egy légitorpedó volt és a cirkálórakéták korai elődjének számít.
Még ugyanebben az évben elkészült a Aerial Target, amit a brit Archibald Low fejlesztett ki. Ugyan primitív rádiótechnológiát használt, ennek ellenére megtestesítette a modern drónok koncepcióját, ideértve a távirányítás, a stabilizálás, valamint az autonóm repülés lehetőségét. Külsőre azonban egy vezetőállás nélküli repülőre hasonlított.
1980-ban Ame Karem építette meg az első olyan drónt, amely már nemcsak katonai, hanem civil felhasználásra is alkalmas volt. Az Amber elnevezésű légi jármű képes volt 24 órán át folyamatosan a levegőben maradni, éppen ezért kiválóan alkalmas volt megfigyelésre, felderítésre és akár kedvezőtlen időjárási körülmények között is meg tudta állni a helyét.
A legelső, kifejezetten mezőgazdasági célra épített drón pedig a Yamaha R-50-es volt, amelyet 1983-1987 között fejlesztettek ki Japánban és ami végül 1989-ben jelent meg kereskedelmi formában. Ezt tekinthető az első olyan kifejezetten növényvédelmi célra tervezett, pilóta nélküli drónnak, amelyet permetezésre használtak.
Magasból kiszűrni az aszályt
És itt el is érkeztünk az ABZ Drone jelenéhez, a cég ugyanis alapvetően kétféle felhasználásra gyárt drónokat. Az egyik maga a mezőgazdasági alkalmazás, a másik pedig a magasban lévő felületek, így például ablakok, vagy homlokzatok tisztítása, takarítása.
A mezőgazdasági célú felhasználásnál sokféle mód létezik. Egy drón segítségével könnyen felmérhetők az aszályos, vagy valamilyen betegséggel sújtott területek egy élelmiszernövénnyel (rozs, búza, árpa) bevetett földterületen. A növények vízhiányra adott reakciói több lépcsőben jelentkezhetnek. Kezdetben csökken a párologtatás, lassul a növekedés, majd súlyosabb esetben a levelek elkezdenek elszáradni.
Általában ezek a tünetek viszont már akkor jelennek meg, ha a terméskiesés egy része visszafordíthatatlanná vált. Különösen kritikusak azok az időszakok, mint a virágzás vagy a termésképződés, amikor akár néhány napos vízhiány is jelentős hozamveszteséget okozhat. A gazdálkodók számára ezért kulcskérdés, hogy a növény stresszt minél korábban felismerjék, és lehetőség szerint kezeljék. Ebben pedig a drónok is segítségükre lehetnek. Fontos hozzátenni ugyanakkor, hogy a drón nem öntöz, hanem megmutatja, hol kellene öntözni, és időben jelzi, ha baj van.
Emellett a rágcsálók, vagy kártevők feltérképezésére is alkalmasak. Ezek az irányítható eszközök gyors reagálást tesznek lehetővé és biztosítja a gazdálkodók számára, hogy időben válaszoljanak a különféle kihívásokra, ami így megmentheti őket a nagyobb károktól. Viszont csak olyan személy kezelhet drónt, aki regisztrálva van a NÉBIH adatbázisában drónpilótaként, tehát rendelkezik a szükséges jogosultságokkal.
A drón a gazda meghosszabbított keze
Az ABZ által gyártott drónok tehát kiválóan használhatók a permetezés, a multispektrális felmérés (növény- és talajállapot pontos és precíz felmérése), a területmérés, vagy éppen a birtokszemlék során. A fentieken túl még az építőipar, az épületek biztonságának ellenőrzése, a villamosvezetékek ellenőrzése, illetve a filmipari alkalmazás is a népszerű területek közé tartozik a drónok felhasználását illetően.
Szentendrei high-tech gyár
Sajnos a gyártásról nem készíthettünk fotókat, de tehettünk egy kört a fontosabb helyiségekben. Ezek alapján elmondható, hogy a dróngyártás nem olyan koszos, poros, vagy olajos meló, mint azt elsőre gondolnánk. Egy irodaház is bőségesen megfelelő lehet neki. Az ABZ gyárában egy nagyobb teremben több szerelőállomás is megtalálható. Ezek olyan magasságban vannak, mint az íróasztalok, de a dolgozók nem ülve, hanem állva végzik a drónok összeszerelését. Ottjártunkkor 5-6 ember tevékenykedett éppen.
Akár homlokzatokat is lehet velük tisztítani
Beszállítók alkatrészeiből is dolgoznak, de sok komponenst saját maguk nyomtatnak 3D-s nyomtatással. Erre egyébként egy külön helyiséget tartanak fenn, ahol jellegzetes illat uralkodik. Ez édeskés, enyhén karamellás karakterű, bizonyos mértékben a popcorn-ra is emlékeztetheti az embert. Nemcsak a gyártás, hanem a fejlesztés is itt történik.
A magyar fejlesztésű és gyártású drónrendszerek már több mint 40 országban vannak jelen az Egyesült Államoktól a Távol-Keletig. „A magyar mérnöki tudás nemzetközi szinten is versenyképes. Célunk, hogy olyan professzionális dróntechnológiákat hozzunk létre és tegyünk elérhetővé, amelyek valós problémákra adnak hatékony megoldást a gazdaság különböző területein. A hazai felhasználók számára további előnyt jelent a helyi szakmai háttér, mivel az ABZ Drone gyors alkatrész-utánpótlást, szerviz támogatást és szükség esetén cseregép-szolgáltatást is biztosít, amely csökkenti az üzemszünetek kockázatát” – árulta el a sajtóbejáráson Keczer Máté, az ABZ Drone Kft. ügyvezetője.
Keczer Máté, az ABZ Drone Kft. ügyvezetője büszkén jelentette be, hogy fejlesztik az üzemet
Hozzátette: a csapat már több mint egy évtizede dolgozik drónszolgáltatásokkal. Az így szerzett gyakorlati tapasztalatokból világosan kirajzolódott, mire képes a piacon elérhető dróntechnológia, és hol vannak a korlátai, ami végül a saját fejlesztési irányok elindításához vezetett, különösen annak felismerésével, hogy Európában hiány mutatkozik a nagy teherbírású, ipari igénybevételre tervezett, megbízható drónokból. Egészen pontosan két cég van ezen a telephelyen. Az ABZ Innovation a pilóta nélküli légi rendszerek fejlesztésére és gyártására fókuszál, míg az ABZ Drone az ezekhez kapcsolódó magyarországi forgalmazást és piaci bevezetést végzi, teljes körű szolgáltatási háttérrel.
Igényekre szabva
A drónok azért képesek ellátni a különböző feladatokat, mert a fedélzetükön lévő szenzorok, kamerák és adatfeldolgozó rendszerek kifejezetten az adott alkalmazási terület igényeihez vannak tervezve. A DJI Mavic 3 Multispectral például agrárfelmérési célokra készült: a 20 megapixeles RGB kamera a vizuális állapotfelmérést segíti, míg a négy darab 5 megapixeles multispektrális szenzor a növények egészségi állapotának, stressz‑szintjének és tápanyagellátottságának elemzését teszi lehetővé. Ennek a típusnak a repülési ideje 43 perc és egyetlen repüléssel akár 200 hektárt is képes lehet felmérni.
A távvezérlővel könnyen irányítható a drón, de ez is egy szakma, tanulni kell
A DJI Agras T5-öst pedig kifejezetten permetezésére tervezték. Az eszközt 40 liternyi folyadék kijuttatásához elengedő tartállyal, valamint 75 literes szárazanyag tartállyal is felszerelték. Akár négy szórófejjel is rendelhető, ebben az esetben percenként 24 liternyi növényi védőszer juttatható vele ki a szabadba. Szárazanyagtartálya viszont kisebb vetőmagok szállítására is alkalmas lehet. Az eszköz maximum 20,5 percig képes a levegőben fennmaradni 36,5 kg súllyal és egy 29000 mAh-s akkumulátorral.
Csak a mezőgazdasági drónok közül legalább hatféle gyártmánnyal rendelkezik az ABZ, és ki tudja mit hoz még a jövő a drónok fejlődése szempontjából. A szentendrei üzem pedig jó eséllyel továbbra is az a hely marad, ahol a magyar dróntechnológia valódi, működő gépek formájában születik meg, és a 2026 elején bejelentett 2,7 milliárd forintos bővítésnek köszönhetően olyan gyártókapacitás jön létre itt helyben, amely Európa egyik legnagyobb civil dróngyártó központját alapozhatja meg.
Kövesd a Vezess.hu-t a Google hírekben!
