Csúnya dolgok történtek útjainkon 2014 első 4 hónapjában, a tavalyi hasonló időszakkal összevetve 133-ról 158-ra nőtt a halálos balesetek száma. Különösen érdekes, hogy a legnagyobb mértékben a közlekedés ún. legvédtelenebb szereplői között ugrott meg az áldozatok száma:
  –  36 után 41 gyalogos
  –  5 után 8 motoros
  –  11 után 27 kerékpáros halt meg az utakon 4 hónap alatt.

Rá lehet erre vágni, hogy a járművek közül a kerékpárok szaporodtak a legnagyobb mértékben, csakhogy az elmúlt évek adatai egyértelműen mutatták: a bringás forgalom növekedése és érintettségük a balesetekben nem arányos. Leglátványosabban Budapesten emelkedett a bicajosok száma, és a legjobban itt lehetett kimutatni, hogy ennek ellenére gyakorlatilag stagnált a részesedésük a balesetekben.

Magyarország kerékpár-nagyhatalom

Regisztráltak, ezért a forgalomban részt vevő személyautók (3,04 millió), tehergépkocsik, buszok stb. számát tudjuk, a kerékpárokra viszont csak közvélemény-kutatási adatok vannak. A Magyar Kerékpárosklub megbízásából a TNS-Hoffman tavaly szeptemberi felmérése szerint 2010 márciusától 2013 szeptemberéig így alakult a kerékpárral rendszeresen közlekedők aránya:
  –  országosan a lakosság 38 százalékáról 45-re
  –  a fővárosban 11 százalékról 25-re nőtt

Vagyis milliók állítják magukról, hogy bicajoznak. Budapesten konkrét mérések bizonyítják a kerékpárhasználat komoly növekedését, a Múzeum körúton működő számláló szerint például 2010-2013 között gyakorlatilag megháromszorozódott a forgalmuk. És a növekedés nem áll meg, ellenkezőleg: az év első 4 hónapjában 150 ezer bicajt rögzített ez a számláló, ami 50 százalékos forgalomnövekedés tavalyhoz képest.

Az Andrássy úti műszer is hasonló számokat mutat

Az Andrássy úti műszer is hasonló számokat mutat

Mindezek az (országos és budapesti) adatok nemzetközi összehasonlításban igen meglepő helyre, a közismert két kerékpár-nagyhatalom mellé helyezik Magyarországot. A lakosságszámhoz mért kerékpárhasználók arányát nézve
1, Hollandia
2, Dánia és Magyarország
a sorrend Európában.

Stagnáló balesetszám, 1,5-szeres birságolás

A százezerszám a forgalomba belépő új kerékpárosok ellenére az elmúlt évek baleseti adatai nem követték a bringások számát: 2014 elejéig csökkent a halálos, stagnált a súlyos, és csak enyhén emelkedett a könnyű sérüléses balesetek száma.

Ennek ellenére a bírságolásuk igencsak megugrott 2012-ről 2013-ra. Az ORFK-tól kért adatok beszédesek: immár nem csak az autósok, és meglepő módon a gyalogosok fizetnek komoly pénzeket az államkasszába, hanem a bringások is.

Rendrakás vagy pénzbehajtás?

Rendrakás vagy pénzbehajtás?

“A kerékpár is jármű, márpedig minden járművezetőnek ugyanazok a jogai és a kötelezettségei. Ha vét a KRESZ ellen, akkor meg kell büntetni a kerékpárost pontosan ugyanúgy, mint az autóst. Ha ez a növekvő szám azt jelenti, hogy a rendőrök elkezdtek foglalkozni a kerékpáros-szabálytalanságok visszaszorításával, akkor örülök neki, ha viszont a szívatásra, meg a pénzbehajtásra megy, akkor nem” – kommentálta a Vezess.hu-nak az adatokat László János, a Magyar Kerékpárosklub elnöke.

1,2 milliós kártérítés az áldozatnak

   “Számtalan pozitív hatása mellett a kerékpáros közlekedés sok veszéllyel is jár. A Generali adatai szerint leggyakrabban csonttöréssel végződnek a kerékpáros balesetek, amelyeknek ráadásul csaknem 80 százaléka gyermekekkel történik.” (…) “A biztosító adatai alapján a legnagyobb, 1,2 millió forintnyi kárkifizetés a tavalyi évben egy középkorú kerékpáros balesetéből adódó nyaki gerincműtéthez köthető, ami jól mutatja, milyen súlyos sérülések fordulhatnak elő.”
   Két mondatot idéztünk a Generali minapi sajtóközleményéből, amely a “Generali Milliós segítség” nevű balesetbiztosítás Bringa csomagját ajánlotta a kerékpározók figyelmébe – úgy, hogy az kiverte a biztosítékot a kerékpársoklubnál. Utóbbi így reagált:
   “Hatásvadász, riogató és ártalmas írás, aminek célja a félelemkeltés. Ez nagyon rombolja azt, amiért több ezer civil közel egy évtizede dolgozik, és amiben Európában példátlan áttörést értünk el, mégpedig azt, hogy legyőzzük az embereket a kerékpározástól távol tartó félelmét.
A kerékpárosokat egyre kevesebb valószínűséggel éri baleset, ahhoz képest, hogy pl. Budapesten a számuk megtöbbszöröződött. Ennek oka a safety in numbers jelenség: minél több a kerékpáros, annál kevesebb abszolút értékben mérve a balesetek száma. Ennek a hatásmechanizmusa egyszerűsítve az, hogy a gyakoribb autós-bringás, bringás-bringás interakció nyomán a közlekedés szereplői sokkal tapasztaltabbak és felkészültebbek, így egyre kevésbé váratlanok a váratlan helyzetek. A kerékpárosok baleseti kockázata (eset/megtett km) töredékére esett, aminek oka a több bringás.”

Miért nő az áldozatok száma?

Hogy a bringások vagy az autósok vétenek-e több szabályt, arra sosem lesz egzakt adat, viszont utóbbiak igen gyakran sérelmezik – például a cikkeink alatt is – , hogy ha ők oktatás és eredményes vizsga után mehetnek ki a forgalomba, akkor miért mentesülnek ez alól a kocsijaikkal egy aszfalton, egyazon szabályok alapján közlekedő bringások.

László János részben egyetért ezzel a kritikával, sőt, az általa elnökölt szervezet sokat is tett a megoldás érdekében: “Nem papír kell a kerékpárosoknak. Viszont már az iskolában alapos, színvonalas közlekedés-oktatást kell kapnia minden gyereknek, hogy amikor eljön az ideje annak, hogy kerékpárral a közlekedés résztvevője lesz, vagy eljön az ideje, hogy jogosítványért megy, már tudja, érezze, mi az a közlekedéskultúra. Tudja, és értse, hogy mi a különféle járművek közötti együttközlekedés lényege.”

Évtizede gyakorlatilag nem változik a bringák aránya

Évtizede gyakorlatilag nem változik a bringák aránya

Persze az alapkérdés addig is az, hogy az idei elkeserítő balesetszámok trendfordulót jelentenek-e, vagy speciális okok állnak mögöttük, de László egyelőre nem tudja a választ. Mint mondta, jelenleg “hosszan és alaposan” elemzik a számokat.

Az utakon tapasztalható agresszióról viszont határozott véleménye van a kerékpáros érdekvédőnek. “Sokszor nem látják, és nem is akarják észlelni egymást a közlekedés résztvevői. A jobbra kis ívben forduló autósnak lassítania kell, és számítania arra, hogy érkezhet kerékpáros, míg a bringásnak figyelnie kell az autósokra, gyalogosokra, különösen a járdák, kerékpársávok, kereszteződések találkozásánál. Mondom ezt úgy, hogy mi nagyon szeretnénk, ha nem autósokról és kerékpárosokról beszélnénk, hanem egymásra figyelő közlekedőkről. Sajnos frusztrált a társadalmunk, aminek a levezetésére az egyik legideálisabb terep a közlekedés. Kölcsönösen figyeljenek egymásra a közlekedés résztvevői, mert csak akkor lesz biztonság az útjainkon.”

Tűnjön el: “autós”, “kerékpáros”, “gyalogos”

  Évek óta tervezgetett álma válik valóra László Jánosnak, aki a Magyar Kerékpárosklub kezdeményezésével régóta szeretne egy “nem-kerékpáros kampányt” elindítani. Ötletét felkarolta az ORFK-OBB, amely finanszírozza a projektet, támogatóként pedig csatlakozott hozzá a Magyar Autóklub, a MOL, az Uniqua Biztosító és a BKK. A több hullámban, több évre tervezett akciósorozat egyik fő célkitűzése így hangzik: “Az együttműködő felek szeretnék elérni, hogy eltűnjön a mindennapi szóhasználatból az “autós”, “kerékpáros”, “gyalogos” kifejezés. Hiszen a választott jármű nem az identitásunk  része, mint ahogy az sem, hogy például milyen porszívónk van. Emberek vagyunk, közlekedők, és partnerek: mindannyian minél kényelmesebben, gyorsabban és biztonságosabban szeretnénk eljutni A-ból B-be.”

A kampánylogó

A kampánylogó

Az első, nyár végéig tartó kampányperiódus rádiós és televíziós szpotokkal, óriásplakátokkal és utcai installációkkal az alábbiakat üzeni:
1. lassíts
2. tarts oldaltávolságot
3. vigyázz a gyalogosokra