A dolgok jelenlegi állása szerint 2020-tól bármely autógyártó Európában forgalmazott típusainak súlyozott átlagos széndioxid-kibocsátása az idén júniusban elfogadott határozat értelmében nem haladhatja meg a 95 g/km határértéket. Ez hozzávetőlegesen négy literes átlagfogyasztást feltételezne.
A kisautókat is értékesítő tömeggyártók méregdrága fejlesztésekkel alighanem képesek lesznek elérni ezt az értéket, a nagy luxusautókra, gyors és drága prémium gépkocsikra szakosodott vállalatok (mindenekelőtt a BMW és a Mercedes anyavállalata, a Daimler) majdnem biztos, hogy elmarad a kitűzött céltól. Ez bírságokat, korlátozásokat és végső soron rengeteg munkahely felszámolását jelentené, érvelt a német autógyártók szövetsége (VDA) Angela Merkelnek, és érvelt a kancellár asszony minden lehetséges brüsszeli fórumon.
Most úgy tűnik, a németek lassú vize partot mosott: Berlin sikeresen maga mellé állított egy sor országot, akikkel azt szorgalmazzák, hogy a 95 grammos limitet csak négy évvel később, 2024-ben vezesse be az Unió. Az eredeti elképzelések szerint 2025-től már 78 g/km alatt kellene tartania az autóiparnak.
Az EU környezetvédelmi miniszterei tegnap Luxemburgban találkoztak, és felhatalmazták Litvániát, hogy párbeszédet kezdeményezzen az Európai Parlamenttel, és kérvényezze a júniusi előzetes megállapodás módosítását.
A Mercedes, a BMW bajban lehet, az Audit és a Porschét részben ellensúlyozza a VW-csoport többi márkája
“Minden oldalról hangsúlyoztuk, hogy ambiciózus környezetvédelmi célokra van szükség, ugyanakkor azt is kiemeltük, hogy bizonyos területeken a mostaninál nagyobb rugalmasságra lesz szükség” – nyilatkozta a találkozó után Peter Altmaier német környezetvédelmi miniszter, aki szerint heteken belül megszülethet a mindenki számára megnyugtató megoldás.
Németország többek között Nagy-Britannia és Lengyelország támogatását élvezte, míg Belgium, valamint a kisautó-specialista márkáknak otthont adó Franciaország és Olaszország szerint nem kellene bolygatni a júniusban lefektetett elveket. A törvénytervezet hatályba léptetéséhez a tagállamok mellett a Parlament jóváhagyása is szükséges. A svéd környezetvédelmi miniszter abbéli aggályának is hangot adott, hogy a jövőre esedékes EP választások miatt a végső döntés akár 2015-ig is elhúzódhat.
Az EU klímaváltozásért felelős bizottságának vezetője csalódottságának adott hangot, a környezetvédők szerint Németország önös érdekei miatt lehetetlenné teszi az Unió kőolaj-függőségének mérséklését célzó erőfeszítéseket.
Egy brit tanácsadó iroda számításai szerint, amennyiben a 95 g/km határértéket a tervek szerint bevezetnék, azzal az Unió egésze évente 70 milliárd eurós (21 billió Ft) költséget takarítana meg, míg Németország üzemanyag-számlája kilencmilliárd euróval (2700 milliárd Ft) csökkenne.
“Németország nem csak a környezetvédelmi célok elérését torpedózza meg, de az uniós polgárok üzemanyag-költségeit is magas szinten tartja, és hosszú távon rontja az EU autóiparának versenyképességét” – nyilatkozta egy szakértő.
Kommentek