Te megvennéd ezt a BMW-t?

A használtautó-vásárlás rizikós műfaj, a bukta elkerüléséhez éles szem és tapasztalt kéz kell. Lehetőség szerint tőlünk rutinosabb szerelővel is nézessük át a kiválasztott álomautót, nehogy rémálom legyen belőle.
 
Netes böngészéssel kezdődik a történet, ami sokismeretlenes egyenlet. Egyes ravaszkodók úgy adják fel a hirdetésüket, hogy a kocsijuk hibái a képeken még véletlenül se látszódjanak. Számos hirdetés fotóját figyelmesen átnézve ugyanakkor kiszúrhatunk óvatosságra intő jeleket, amelyekre kötelező rákérdezni az első randi előtt.

Segítő szándékkal ezekből gyűjtöttünk össze néhányat – az alábbi fotókat kivétel nélkül hirdetésekből ollóztuk.

Mire figyeljünk?

Volt sérülve? – ezt a kérdést az életük első autóját vásárlók is nekiszegezik az eladónak nagyon helyesen. Ha jól figyelünk, egyes fotókon kiszúrhatjuk az utólagos fényezést, elemcserét.

Nehezítsünk egy picit a feladaton: az alábbi Citroennél vajon mi a probléma?

Meg az első ütköző úgy, ahogy van, plusz a dísztárcsák, tükrök, kilincsek. Először azt hittem, találtam egy kocsit, aminek az egyik oldalán cseréltek két ajtót, és azokon más színű a gumicsík, gondoltam, ezen bemutatom, hogy ilyen is van.

De nem, ez a hirdetés ennél is érdekesebb. Ezúttal bizony két különböző Picassót nyomott be egyazon hirdetésbe a kereskedő, no de melyiket kapjuk meg? Itt írom: nézzük meg mindig a fotókon, hogy egyáltalán fent vannak-e a kocsin a gyári gumicsíkok. Ha igen, azok eredetileg feketék-e, vagy színre fújtak.

Ha már ott tartunk, az autó mellett érdemes leguggolni, vállunk szinte a kasztnihoz érjen, mondjuk a hátuljánál, majd hosszasan kémleljük a lemezfelületet. Látunk apró hullámokat, fénytöréseket? Vagy makulátlanok a lemezek, és tökéletesen egyenletesen olvadnak egymásba a sárvédők és ajtók? Nyitott ajtóknál a küszöbök, a b-oszlop, vagy éppen a csomagtartó lemezfelülete ugyanígy árulkodó lehet. Hirdetésbeli fotókon sajnos borzasztó nehéz így kiszűrni a glettelést, az elemek egyes részeinek fényezését. De ha van jó minőségű, nagyítható fotó, nézzük ilyen szemmel is.

Sok a duma – jó! Sok a mocsok – rossz!

Ritkábban, de előfordul, hogy a tulajdonosok (kereskedők) megadják a hirdetésben az alvázszámot. Ilyenkor…
   – magunk is elvégezhetünk egy egyszerű ellenőrzést, az autógyártók nagy többségénél az alvázszám nyolcadik számjegye a gyártás évét jelöli, ha ez nem stimmel a hirdetésben szereplő évjárattal, kérdezzünk rá
   – elvileg csak a jármű tulajdonosa kérheti márkaszervizben az alvázszám alapján a kocsi múltjának kiolvasását a rendszerből, de erre azt mondjuk, elvileg, a gyakorlat más. Ha van ismerős olyan helyen, és megoldható, akkor a kocsi megtekintése előtt érdemes kicsit szimatolni az előéletről, megnézni a megadott futásteljesítményhez képest a szervizmúltban szereplő számokat stb.

Nem perdöntő, de jelenthet valamit, hogy mennyi információt ad át a kocsiról a tulajdonosa a hirdetésben:
   – szinte semmit nem ír róla (vagy link az alak, vagy oka van a hallgatásnak)
   – hájjal kenegeti, és kizárólag csak szépeket mond még az szó szerint ezeréves sólymáról is
   – vagy pedig jót is rosszat is, ráadásul részletesen, felsorolva a javításokat, esetleges sérüléseket, mit cserélt az elmúlt 1-2 évben, és mi vár cserére az elkövetkezőkben. Nem mindegy, mit és mennyit ír valaki a kocsiról.

Szintén elmond cseppet ember és gép viszonyáról, ha az eladásra szánt jármű belseje kész trágyadomb, ahová a szeméttől már alig fér be a sofőr. Fontos, hogy ha minden más tuti, akkor a kosz két hétig tartó kitakarítása után lehet valami klassz autó, de ha átlagot veszünk, bizonyára barátságosabb állapotúak azok a kocsik, amiket tisztán tart a gondos gazdájuk.

Evidens, hogy többet mond a kosznál a kopás. Eltérő a különféle gyártók kárpitjainak tartóssága, de nyilvánvaló, hogy 110 ezer kilométernél nem így néz ki egy sofőrülés. Sajnos kevés az olyan hirdetés, amelyben megmutatják a szakadt ülést, de sok esetben ki lehet szúrni már fotón – megadott futásteljesítményhez mérten – indokolatlan mértékű kopást. Természetesen a csomagtartó kárpitja is tud mesélni.

Hogyan rejtegetik a hibákat?

Jellemzően csak a közelről fotózott autóknál lehet kiszúrni a következőket:
  – a kocsi többi részétől eltérő illesztési hézagokat az ajtóknál, sárvédőknél, a motortér vagy a csomagtartó fedelénél, és az ütközőknél
   – legyalult felniket
   – kényes helyeken megjelenő rozsdafoltokat
   – belül a megadott futásteljesítménynél ránézésre kopottabb pedálgumikat és szőnyegeket
   – a sebváltókar szétrepedezett bőrszoknyáját
   – fényesre, vagy akár fehérre kopott fekete kapcsolókat stb.

Figyeljünk mindegyikre a fotók részletein, már ha hagyják. Sajnos kevés az annyira korrekt hirdető, aki ezekről direkt berak fotókat, sőt. Vannak, akik a telójukkal sem tudnak normális minőségű képet lőni, de akadnak, akik szándékosan azzal próbálják ideig-óráig elfedni autójuk hibáit, hogy
   – messziről fotózzák a kocsijukat
   – kosz fedi a kasztnit
   – mindössze 1-2-3 használhatatlan képet töltenek fel
   – olcsó művészkedésbe kezdve általuk szépnek gondolt fotókat mutatnak, amikkel valójában a használható információkat fedik el a kocsijukról.

A fentieken kívül lehetnek még figyelemre érdemes jelek a hirdetésekben szereplő fotókon. Segítsünk együtt az autót vásárlóknak, írjatok a kommentmezőben ilyeneket!

De mindezek csak az első telefon előtti tanácsok voltak, a vásárlás előtti kontrollnak a java hátra van. Némi kockázatvállalással azért lehet máshogy is.
 
Ide kattintva elolvashatjátok, hogy én miként vásároltam kocsit saját részre úgy, hogy kis túlzással szinte a fotelből sem mozdultam ki.