A roncsra a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, illetve a helikopterdandár munkatársai és a Magyar Roncskutató Egyesület tagjai együttműködésének eredményeként találtak rá ‒ közölte Magó Károly, az MH86. Szolnok Helikopterdandár zászlósa, roncskutató.
A történeti háttérről elmondta, hogy 1944. november elején Törtel határában a német Peter Düttmann hadnagy és a szovjet Alexandr Szemjonovics Andrianov gárdahadnagy légi harcot vívott, a szovjet gépet a német pilóta lelőtte. Andrianov sikeresen kiugrott a repülőgépből, és fogságba esett.
A roncs felkutatását Kocsis István, a Magyar Roncskutató Egyesület egyik alapító tagja kezdte el, szemtanúkat hallgatott meg, és sikerült a helyszínt leszűkítenie. A feltárás során megállapították, hogy a repülőgép nagy sebességgel csapódott a földbe, a vegyes építésű gép apró darabokra szakadt szét.
Sikerült kiemelni a repülőgép fő darabjait a futóműből és a motorból is, továbbá a repülőgép vászonborításából is jelentősebb felület maradt meg. Rajta van a vörös csillag egy darabja viszonylag jó állapotban, és a vászonszerkezetből olyan darab is előkerült, amelyen a repülőgép oldalszáma látható. Ezenfelül a pilóta néhány személyes tárgya is előkerült.
Maga a típus is kuriózum, ilyen jelentős lelet még nem került elő JAK-1-es gépből. A repülőgépet azért lehetett azonosítani, mert az úgynevezett sárkányszerkezet és a motor száma is előkerült különböző alkatrészeken, így egyértelmű, hogy a gárda-hadnagy vezette repülőgép került elő. Találtak egy könyvet is, amelyen a pilóta aláírása is kivehető, azt jelenleg restaurálják a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban.
A régi szolnoki repülőmúzeumban tartott sajtótájékoztatón bemutattak később kiállítható, illetve nem beazonosítható, nagyon összeroncsolódott leleteket, utóbbiakat raktározzák majd. A kiállításon látható tárgyak örökségvédelem alá kerülnek, Szolnokon tárolják majd azokat, a látványosabb, jobb állapotban lévő darabokat a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum fogja kiállítani.
Kocsis István az MTI-nek elmondta, hogy már szeptemberben elkezdődtek az előkutatások. A feltárás régészeti és „baleset-kivizsgálási módszertannal” zajlott, utána a laza talajszerkezet miatt a mélyebben lévő részeket már tömbös módszerrel emelték ki, azaz a markoló nagy földdarabokat emelt ki, és azokat tisztították meg a gödör mellett.
Kövesd a Vezess.hu-t a Google hírekben!
