A Flock Safety kamerái az elmúlt években egyre több amerikai városban jelentek meg. A rendszer automatikus rendszámfelismerésre képes, amelyet a hatóságok többek között lopott vagy körözött autók felkutatására használnak. Most azonban egy ennél jóval furcsább történet miatt kerültek reflektorfénybe ezen eszközök.
A Futurism beszámolója szerint a Google AI Overview funkciója arra a kérdésre, hogy „mennyi arany található egy Flock kamerában”, magabiztosan azt a választ adta, hogy egyetlen berendezés akár 1–5 gramm aranyat is tartalmazhat az áramköri lapokon és a kábelezésben.
Ha ez valóban így lenne, az már önmagában komoly értéket jelentene: nagyjából 140 és 700 dollár közötti aranyról beszélhetnénk (kb. 150 ezer forint). De ez kamu!
De nem csak arany van ám benne
Az aranynál is látványosabb volt egy másik állítás. A Google AI szerint egy Flock kamera akár 10,4 kilogramm rezet is tartalmazhat. Ezzel azonban van egy alapvető probléma: maga a kamera mindössze 1,5 kilogrammot nyom.
Más szóval a mesterséges intelligencia szerint több réz van a kamerában, mint amennyi az egész berendezés tömege.
A kamerákban természetesen valóban található réz, arany és más nemesfém, ahogyan gyakorlatilag minden modern elektronikai kütyüben, de olyan minimális mennyiségben, hogy ezért nem éri meg szétszerelni ilyen eszközöket.
Honnan szedte ezt a Google AI?
A történet talán legérdekesebb része éppen ez. A Futurism szerint a Flock kamerákban található állítólagos aranyról és rézről szóló történetek eredetileg olyan online közösségekben kezdtek terjedni, amelyek kritikusan viszonyulnak a kamerás megfigyelőrendszerekhez.
Egyes bejegyzések félig viccesen azt sugallták, hogy a kamerákban található nemesfémek miatt akár „megérheti” ellopni azokat.
Úgy tűnik azonban, hogy a Google mesterséges intelligenciája nem érzékelte megfelelően, hogy ezek az állítások mennyire megbízhatatlanok. Az AI válasza állítólag egy random Substack-bejegyzésre, illetve egy mesterséges intelligenciával készített Instagram-posztra támaszkodott. Az eredmény pedig egy teljesen valószerűtlen, mégis magabiztos válasz lett.
Jó példa arra, miért nem érdemes vakon hinni a mesterséges intelligenciának
Az eset különösen jól mutatja a generatív mesterséges intelligencia egyik legnagyobb problémáját. Egy AI-alapú kereső vagy chatbot nem feltétlenül „tudja”, hogy egy állítás igaz-e. Sok esetben különböző internetes forrásokból próbálja összerakni a választ, és ha ezek között téves vagy szándékosan megtévesztő információk vannak, könnyen továbbadhatja azokat.
Ráadásul mindezt gyakran rendkívül meggyőző stílusban teszi.
Ezért különösen műszaki, pénzügyi vagy más, pontos adatokra épülő témák esetében továbbra is érdemes megnézni, honnan származik az információ.
Kövesd a Vezess.hu-t a Google hírekben!
