Péntek délután, M7-es autópálya. Mennél a Balaton felé több ezer társaddal együtt, de szinte áll a sztráda, mint a szög. Már rég a vízben lógatnád a lábad, a feszültség pedig csak nő benned, amikor azt látod, hogy mindig a te sávod a lassabb, a másik jobban halad. Váltsunk? De mi van, ha akkor az lassul be?
Egyéni szempontból minimálisan ugyan gyorsíthatja a haladást a dugóban a sávok közti cikázás, azonban Randa Herzallah, az angliai Warwicki Egyetem alkalmazott matematikusa inkább azt tanácsolja, hogy
ne tegyük ezt, mert azzal a dugó megszűnése ellen dolgozunk.
A kutató szerint a forgalmat egy komplex rendszerként kell elképzelni, ahol minden járműnek hatása van a másikra. Az ilyen irányváltások ‒ még ha csak apróra is, de ‒ reakcióra késztetik a közvetlen közelben lévő autókat, ez pedig hullámként továbbterjedve mindenkire kihat. Egy apró fékezés képes az egész forgalmat megakasztani. Példaként egy híres fantomdugós kísérletet hozott fel. Itt sem volt kiváltó ok, mégis egészen hamar torlódni kezdtek az egyébként egyforma sebességgel közlekedő járművek.
Herzallah szerint a torlódásmentes haladás kulcsa három dolog, ezeket kellene mindenkinek betartania a dugók elkerüléséért:
- biztonságos követési távolság tartása
- finom, nem agresszív, sportos gázadások és fékezések
- nem bevágni a szomszéd sávba, ha ott már egy kicsivel nagyobb rés látható.
Kövesd a Vezess.hu-t a Google hírekben!
