Bár Magyarország földrajzilag távol esik a konfliktuszónától, az olaj világpiaci ára rendkívül érzékenyen reagál minden, a Közel-Kelet stabilitását érintő eseményre. Egy tartós eszkaláció akár 10–15 százalékos üzemanyagár-emelkedést is eredményezhet a hazai kutakon.
A globális olajpiac sérülékenysége
A világ kőolajexportjának jelentős része a Közel-Keletről származik. Különösen fontos szerepet játszik a Hormuzi-szoros, amelyen naponta a globális olajszállítás mintegy ötöde halad át. Amennyiben a konfliktus következtében a térségben a hajózás bizonytalanná válik, vagy katonai incidensek veszélyeztetik a szállítmányokat, az azonnali áremelkedést vált ki a világpiacon. Márpedig a szoros lezárása mostanra lényegében megtörtént.
A befektetők már pusztán a kockázat növekedésére is reagálnak: a „geopolitikai kockázati prémium” beépül az olaj árába. Ez azt jelenti, hogy még akkor is drágulhat a nyersolaj, ha a fizikai szállítás egyelőre zavartalan.
A nagy olajtermelők szerepe
A térség kulcsszereplője Szaúd-Arábia, valamint több más OPEC-tagállam. Az OPEC (Kőolaj-exportáló Országok Szervezete) a kitermelési kvótákon keresztül jelentős befolyással bír az árak alakulására.
A százhalombattai finomító csak orosz olajjal működik, de a Barátság kőolajvezetéken jelenleg nem érkeznek szállítmányok
Ha a konfliktus következtében csökken a kitermelés, támadás éri az olajlétesítményeket, vagy politikai döntés születik a kínálat visszafogásáról, akkor a kínálati oldal beszűkül. Mivel a globális olajkereslet rövid távon rugalmatlan (az emberek és vállalatok nem tudják egyik napról a másikra csökkenteni fogyasztásukat), a kínálat csökkenése aránytalanul nagy áremelkedést okozhat.
A forint árfolyama mint erősítő tényező
Magyarország importőr ország, az olajat dollárban vásárolják. Ha a geopolitikai bizonytalanság miatt a befektetők a biztonságosabb devizákba menekülnek, a forint gyengülhet a dollárral szemben. Ez kettős hatást eredményez: emelkedik a nyersolaj világpiaci ára, a gyengébb forint miatt ugyanazért a dollárban jegyzett olajért több forintot kell fizetni.
Ez a kombináció könnyen elérheti vagy meghaladhatja a 10-15 százalékos üzemanyagár-emelkedést a hazai kutakon. A forint dollárral szembeni árfolyama keddre elérte a 330 forintos szintet, a gyengülés a konfliktus kirobbanása óta folyamatos.
Finomítói és logisztikai problémák
Magyarország üzemanyag-ellátásában meghatározó szerepet játszik a Mol. A finomítók működése ugyan nem közvetlenül függ a közel-keleti konfliktustól, de a nyersanyag drágulása automatikusan növeli az előállítási költségeket.
Emellett a nemzetközi szállítási díjak is megugorhatnak: magasabb biztosítási költségek a veszélyes övezetekben, dráguló tengeri fuvardíjak, hosszabb alternatív útvonalak használata. Ezek mind beépülnek a végső fogyasztói árba, ahogy az is, hogy jelenleg a Barátság kőolajvezetéken nem érkeznek szállítmányok.
A kutakat egyelőre nem érdemes megrohamozni
A gázolaj helyzete különösen aggasztónak tűnik: forintban már most akkora az árkülönbség a két üzemanyag között, amekkora utoljára 2024 elején volt. A gázolaj intenzívebben drágulhat a benzinnél, mert a konfliktus kiszélesedése azzal fenyeget, hogy fennakadások léphetnek fel a Perzsa-öböl menti finomítók exportjában.
Ráadásul ez már nem is csak elméleti lehetőség: a Saudi Aramco hétfőn leállította a Perzsa-öböl partján fekvő Rász Tannúra-i olajfinomító komplexumot, miután dróntalálat érte a létesítményt. A napi 550 ezer hordós kapacitással rendelkező, elsősorban dízelt feldolgozó finomító a szaúdi nyersolaj egyik legfontosabb exporttermináljaként is működik
Pszichológiai és spekulációs hatások
Az energiapiactól nem idegen a spekuláció. Ha a piac szereplői tartós konfliktust áraznak be, akkor előre felvásárlások indulhatnak, ami tovább növeli az árakat. Ez az úgynevezett várakozási spirál: a drágulástól való félelem önmagában is drágulást generál.
Hogyan jelenik meg mindez a magyar kutakon?
Ha a Brent típusú olaj ára például 8–12 százalékkal emelkedik, és ehhez társul 3–5 százalékos forintgyengülés, akkor az üzemanyag nagykereskedelmi ára gyorsan 10–15 százalékkal is növekedhet. A hazai árak jellemzően néhány napos, legfeljebb 1–2 hetes késéssel követik a világpiaci változásokat.
Fontos tényező még a jövedéki adó és az áfa aránya az üzemanyag árában. Bár ezek fix vagy részben fix tételek, a nettó ár növekedése automatikusan magasabb áfát is jelent, ami tovább emeli a végső fogyasztói árat.
