Sylt Németország legnagyobb északi-tengeri szigete, a dán határ közelében, ahol az egyetlen valamire való egyenes útszakasz úgy vonzza a gyorshajtókat, mint cukros sör a darazsakat. Egy autós 251 km/órával repesztett az 50 km/órás zónában.
A 2025 júliusában mért sebességtúllépés még a korábbi, 249 km/h-s csúcsértéket is felülmúlja. Azt a rekordot alig néhány hónappal korábban regisztrálták a népszerű üdülőszigeten – írja a Sylter Rundschau.
Az incidens a westerlandi Bahnweg nevű, jól ismert útszakaszon történt. Az utat a gyorshajtók gyakran használják nem hivatalos versenypályaként, ezért az már évek óta a hatóságok figyelmének középpontjában áll.
Általában a birkák uralják a helyi utakat. Fotó: Getty Images/Westend61
Az önkormányzat a forgalom csillapítása érdekében sebességmérő kijelzőket telepít az érintett utcákra. Ezek az eszközök megmutatják a sofőröknek az aktuális sebességüket, és az adatokat statisztikai célokra is rögzítik. Fényképet azonban nem készítenek.
Így hiába mutatta meg az önkormányzat szerint helyesen kalibrált eszköz a gyorshajtást, az autós megússza büntetés nélkül.
Fotó nélkül sem a rendszámot, sem a jármű típusát nem lehet azonosítani – ez pedig így egy jogi zsákutca. A mérésekből az sem derül ki, hogy autóról vagy motorkerékpárról van-e szó, és a visszaeső elkövetőket sem lehet azonosítani.
Az extrém sebességtúllépések hatalmas fenyegetést jelentenek minden közlekedő számára. Gyalogosoknak, kerékpárosoknak vagy más autósoknak egy 200 km/h feletti sebességnél bekövetkező balesetben esélyük sem lenne a túlélésre. Ha az ilyen sebességtúllépések következmények nélkül maradnak, az végzetes jelzés a potenciális utánzók számára.
Az Auto Motor und Sport szerint egy ilyen szabálysértőnek normális esetben legalább 800 eurós (kb. 320 000 forintos) bírsággal, két büntetőponttal és három hónapos vezetési eltiltással kellene számolnia. Úgy tűnik, a megfigyelés technikai hiányosságait jelenleg célzottan használják ki a büntetés elkerülésére. A Sylter Rundschau szerint a nyugtalanító fejlemények fényében egyre többen követelik a mérőberendezések kameratechnikával való utólagos felszerelését.
Ez az eset mutatja, hogy a sebességcsillapítás általában elrettentő erejű eszközei nem minden esetben működnek, ilyenkor indokolt a bírságolásra alkalmas vagy a gyorshajtást fizikailag akadályozó eszközök bevetése.
