Magyarországon, egész pontosan a Szépvölgyi út elején található az NNG irodaháza, ahol manapság már több nagynevű autómárka beépített, gyári navigációs rendszerét fejlesztik. Még valamikor 2011 közepén jelentették be, hogy a vészesen zsugorodó PNA piac – magyarul szélvédőre tapasztható navigációs berendezés – miatt új lehetőségek után néznek, és autóipari beszállítóként is szerencsét próbálnak.
Mazda3-as az NNG parkolójában.
Mára pedig már az első, gyári iGO-val felszerelt tesztautókat is kipróbálhattuk. Ugyan a legtöbb kocsiban inkognitóban dolgozik a hazai fejlesztésű navigációs rendszer, de például a Volvókban megtarthatta saját nevét, ott iGO néven találjuk a menüben is. Maga a megjelenés is széles határok között változhat, míg a Daciában egy igen olcsó, egyszerű, de a célnak tökéletesen megfelelő hardveren fut, addig az új Mazda3-asban egy roppant gusztusos, és összetett rendszerbe épült bele a navigációs rendszer.
A Rubik kocka, a Tokaji bor és a téliszalámi mellett az autós navigáció is olyan termék lehet, amiről a világon mindenkinek Magyarország jut az eszébe.
Utazószoba
Az NNG Demo-szobájában jártunk – itt kézzelfogható, igazi berendezéseken mutatják meg, hol is tartanak a fejlesztéssel, és hogyan néznek ki igazából a különböző termékek – ahol a cég vezetősége mesélt arról, hogy miféle nehézségekbe futottak bele a fejlesztés során, illetve milyen megoldások várhatóak a jövőben. AZ NNG 136 országnak kínál navigációs rendszert, több tucatnyi térképszolgáltatóval áll kapcsolatban – némelyik országban többel is – illetve a közösségi, önkéntesen gyűjtött adatokat is felhasználják. A térképadatok mellett ezernyi más információ is bekerül a rendszerbe, így POI adatbázis, 3D-s épületek, valamint speciális, például a teherautós közlekedéshez szükséges információk is.
Egymás mellett néhány különleges kiadású iGO
A közelmúlt egyik legnagyobb sikerének azt tartják, hogy a japán piacra is sikerült betörniük. Ez annak fényében számít igazán nagy tettnek, hogy Japán különösen zárt kultúra, és navigációs téren is jóval a világ előtt járnak, az újonnan eladott autók szinte mindegyike navival kel el. Japánban már évtizedekkel ezelőtt is voltak autós navigációs berendezések, akkor, amikor a GPS-rendszernek még híre sem volt.
Autós navigáció a GPS előtt?
Nem volt megoldhatatlan az autós, fedélzeti navigáció a GPS előtti időkben sem. Csak kicsit bonyolultabb. Az autó mozgását a műholdakról érkező jelek helyett precíz giroszkópok, illetve a kerekek forgását és elfordulását mérő műszerek próbálták meg lépésről lépésre követni. A kapott adatokból saccolt helyzetet pedig egy fénylő pont mutatta, a mikrofilmről a kijelzőre vetített térképen. Alább egy 1981-es készülék, cserélhető fóliatérképekkel:
fotó:world.honda.com
Ős autósnavigáció, a GPS nélküli időkből:
Persze ez nem volt könnyű, a piac sajátos igényeihez kellett hangolni a rendszert. A japánok például imádják a 3D-s megjelenítést, de nincsenek utcaneveik, a házszámok pedig véletlenszerűek, így aránylag problémás pontosan navigálni. Helyettük a metrómegállók, kereszteződések alapján találnak oda, ahová akarnak. Illetve van még egy nagyszerű mód, hogy megtaláljunk valakit, ez pedig a telefonszám alapú keresés. Itt az adatokat a telefontársaság adja – 60 millió számról, illetve a hozzá tartozó címről van szó.
Dugókerülés, különféle térképekkel
De ha a célt már be is írta a sofőr a berendezésbe, akkor is akadnak még nehézségek. Japánban nem ritkák a 3, vagy 4 szintes autópályák sem, ahol egymás felett haladnak az utak. Itt igen pontosan kell tudni, hogy melyik szinten halad az autó, ha a megfelelő kijáratot nem akarjuk elpuskázni. Így a megszokott érzékelők mellé esetenként barometrikus magasságmérőt, illetve 3D-s giroszkópokat is praktikus beszerelni. Emellett a fizetőkapuk koordinátái is benne vannak a térképadatbázisban, és a rendszer a megtett út útdíjköltségét is kiszámolja.
Nemzeti nehézségek
De a japán mellett más, különleges igényű piacokra is szállítanak navigációs megoldásokat. Az arab nyelvterületen a szövegbevitel okoz komoly kihívást, ugyanis az arab karakterek furán viselkednek a szövegben, beírás közben folyton átalakulnak. Az NNG sokáig egyedülálló volt a piacon azzal, hogy meg tudták csinálni a működő arab billentyűzetet. Az arab változat a legközelebbi imahelyet is megtalálja, illetve egy kis nyíllal állandóan mutatja Mekka irányát is.
Az arab karakterek írás közben képesek átváltozni
Hasonlóan macerás az orosz navigáció is, ott megint a házszámok körül akadnak bonyodalmak, azok nem az utak mentén vannak, hanem helyrajzi szám szerint, vagy építési sorrendben. Ahol volt hely, oda építettek egy házat, így alakultak ki a 17C1, 17C2 típusú címek. Indiában – ami ugyan óriási népessége ellenére sem nagy navigációs piac – a lakosság többsége még papírtérképet sem látott.
Címzés rendszere, logikája sincs még kialakulva, utcanevek is csak a legnagyobb városokban vannak. Templomtól a harmadik utca, kék házzal szemben jellegű címmeghatározások vannak, de mivel az eddig nem is létező középosztály most van kialakulóban, és közülük egyre többen vesznek autót is, muszáj odafigyelni az indiai piacra is, hiszen komoly fejlődés jöhet a jövőben ezen a téren.
A jövő
És hogy mit hozhat még a jövő? Az NNG szakemberei szerint a navigációt még emberszerűbbé lehetne tenni, a célba-vezetést természetes tájékozódási pontokhoz igazítani – ehhez persze pontosan kell tudni, hogy az adott tereptárgy honnan, és mikor látszik megbízhatóan – illetve a térképek frissítését is automatizálni, egyszerűsíteni kell, hiszen jelenleg a gyári navigációt használó autótulajdonosok csupán 5 százaléka frissít. Ennek több oka van, sokan azt se tudják hogyan kell, illetve a főként a szervizekben megejtett update is kínosan sokáig tart, amit a márkaszerviz és a vásárló is egyaránt utál.
Ehelyett a jövőben mindez a telefont használva automatikussá is válhat, illetve az autós navigáció az autó leparkolása után tovább működhetne a sofőr telefonján is. Például a parkoló és a színház közötti gyalogos szakaszon.
Kommentek