13 fotó

---

[bekkep]Ez egy monstrum. Egy tank. Szép darab, azt meg kell hagyni, de azért mégis csak elvetemülteknek való – gondoltam a hét elején. Na de sebaj, ha már ez jutott erre a hétre, legalább megismerem a nehézlovasság életét.

Nézzük, mennyit is nyom a szupertehén: 226 kiló. Na várjunk csak, ez nem is hangzik olyan vészesen soknak! (persze, mert azt még látom, hogy ezt szárazon mérték) Lehet, hogy mégiscsak tudnak valamit a japók, mert amúgy igen nagy darab a CB. Határozottan bazi nagy. És ahogy így nézegetem: határozottan egyre szebb is. Sőt, nagyon szép. Neo-retro, vagy mi: klasszikus formák mindenhol, mégis valahogy hi-tech feelinget sugároz – és nem, nem a PGM-FI felirat miatt.

Akkor hát rohamra! Rám segítik a csillogó lemezpáncélt, fejre az acélsisak, hónom alá a dárda és már emelnek is a csörlővel a csataló nyergébe. A valóságba nem az zökkent vissza, hogy az 1284 köbcenti pöccre életre kel alattam, még csak nem is a gyári kipufogó meglepően kellemes mormogása, hanem az, hogy amint a nyeregben ülök, gyakorlatilag megszűnik a CB súlya – amiről azóta már kiderült, hogy kicsit több is, mint 250 kiló menetkészen, teletankolva.

[bekkep]Egy nehéz dögöt toltam ki a garázsból, most meg mintha egy biciklivel kerülgetném a gödröket remek útjainkon. Nem mintha egyébként nagyon kéne, mert amelyiket mégis eltalálom, azon halál lazán suhanunk át – csak így, többes szám első személyben: mi ketten, a “gép” meg én. Nagyon gyorsan barátkozó egy verda! Pedig előítéletnek nem voltam híján, be kell vallanom. Még néhány kanyar, és annyira jól érzem magam a nyeregben, mintha már évek óta ezen ülnék. Tényleg tudhatnak valamit ezek a japók..

Ahogy így kedélyesen hasítom a levegőt ezen a szépségen, elgondolkozom, hogy minek is kellett ez az 1300 köbcenti, ha úgyis csak 100 lóerővel árulják az új “big one2-t? Már persze azon kívül, hogy nagy legyen, hiszen a többieknek is van ilyen, így a Hondának is kellett egy maxi-naked motort csinálni. Vagyis pontosabb úgy a kérdés, hogy mit hoztak ki belőle, ha már egy ekkora bazi nagy blokkot “kellett” használni?

Nos, a számok azt mutatják, hogy nem valami sokat: még a 117 Nm-es nyomaték sem számít valami aszfaltszaggatónak ebben a kategóriában, a teljesítmény meg egyenesen lehangolónak tűnik – papíron. Egész más azonban a helyzet a motoron. Hihetetlenül kezes és harmónikus ez a kényelmes “monstrum”, olyan könnyedén döntögethető egyik oldalról a másikra, ami még egy hatszázas géptől is jónak számítana.

[bekkep]Akár városban, akár szerpentinen szinte észrevétlen a CB negyed tonnás tömege – és a motor karakterisztikája is tökéletesen illik ehhez az image-hez. Abszolút lágyan, egyenletesen adja le a nyomatékát, olyan érzése, mintha egyforma erős lenne alapjárattól leszabályzásig. Elcsépelt jellemzés már az ilyen nagy gépekre, de tökéletesen igaz: szinte mindegy melyik fokozatban megy vele az ember, minden fordulatszámról simán és erőteljesen gyorsul.

Aztán ugyanúgy lassul is. Akár utassal is. Szélvédelme ugyan nulla, mégis klassz dolog vele túrázgatni – nem zavarja az egyébként minden paraméterében állítható futóművet sem ha jól megpakoljuk a gépet, a “big block” pedig tényleg mindent visz.

Nem gondoltam volna, hogy fájó szívvel adom vissza a legnagyobb CB-t. Néhány nap elég volt, hogy teljesen összenőjek vele, pedig alapvetően a sportos stílust szeretem inkább. Azt hiszem az kifinomultan hangolt high-tech belső és a klasszikusan gyönyörű külső összhangja az oka, hogy hét végére a hangsúly a tehénről teljes mértékben a szuperre tolódott. Tényleg tudnak valamit ezek a japók!

---