Állítólag óarany. Legalábbis egy hölgy ismerősöm szerint, aki ezzel bizonyította, hogy a gyengébbik nem sokkal jobban azonosítja be a színeket, mint mi férfiak. Viszont több árnyalatot látunk, csak a megnevezéssel akadnak gondok.

Nálam inkább szürkés-barnás zöld, de tökéletesen passzol az Opel Insignia Country Tourer robusztus hangulatához. Kitűnő árnyalat ehhez a szottyos téli időhöz, a hamuszerű, szürke por szinte észrevétlenül tapadt fel a nyolcszáz kilométer alatt, csak azt vettem észre, hogy hátul olvashatatlanná vált a rendszám. De szerencsére a ráncfelvarrott Opel Insignia legérdekesebb verziója nem merül ki egy erdős utakhoz passzoló festésben, minden kötelező kelléket megkapott ahhoz, hogy méltó ellenfele legyen a könnyű terepre harci díszbe öltöztetett konkurenseknek.

A puttonyos Insignia alapverziója is masszív, tekintélyt parancsoló jelenség, és ezt a hatást csak fokozza a küszöbök mentén körbefutó, kihagyhatatlan műanyag burkolat. Ezt karcolja az akácos, ne a drága metál-fényt, mondhatnánk, de nyilvánvaló, hogy ez inkább dizájnelem, mint hasznos funkció.

Ezen túl észrevehetetlen különbséget jelent még a két centiméterrel emelt hasmagasság, ami inkább a rugózási komfortnak tett jót, mint a terepjáró képességnek. Hasznos viszont az autó hasán, a hajtásláncot védő fémburkolat. Így csak a sofőr idegrendszerét morzsolja az alul kopogtató fagyott földtaraj, az Opel Insignia létfontosságú szerveiben nem tesz kárt.

Az első lökhárítók ködlámpafészkeit is számba véve ennyi megkülönböztető jegy jutott osztályrészül a Country Tourer számára, egyéb újdonságai az összes felfrissített Opel Insigniában megtalálhatóak. Legalábbis, ha az autóban nem, a felszereltségi listán mindenképp. Miután Németországtól Japánig az összes autós kiadvány kivétel nélkül a gombrengeteggel bonyolított középkonzolt jelölte meg az Insignia fő negatívumaként, várható volt, hogy ezt a részletet teljesen áttervezik az Opel fejlesztői.

Így eltűnt az ezer kapcsoló központja, helyét átadva egy érdekes hibrid rendszernek. Mindenkinek kedvezni akartak a rendszer megálmodói, így a nyolc colos érintőképernyő ujjal tapodása mellett a funkciókat a váltó mögött található érintés érzékeny  felületű konzollal is elérhetjük. Ezt látva ösztönösen a laptopoknál megszokott kurzormozgatást vártam, tévesen. Az Opelnél gondoltak a hepehupás hazai utakra, ahol a zötykölődéstől lehetetlen lenne eltalálni a megfelelő ikont, így a mutató csak meghatározott pontok között ugrál, bárhogy matatunk. Az ugrásokat rezgéssel jelző kütyü kezelése megszokható, de a képernyőt tapogatni sokkal egyszerűbb, intuitívabb.

Az érintés érzékeny felület másodlagos funkciója a középkategóriás Audi, BMW modellekben megszokott írásfelismerő rendszer. Ezt használva zeneszámra kereshetünk a két USB port egyikébe dugott pendrive-on, vagy megadhatjuk a navigációs úti célt. Kevésbé pontos, mint a két említett márkáé, mégis jól használható, mivel a műanyag lapra rajzolt ákombákom betűkre három tippet ad, és ezek között már szinte biztosan ott az általunk kívánt karakter.

Látványosan átalakult a szellőzőrendszer kezelőfelülete is, magasabb felszereltségi szintnél szintén érintéssel vezérelhető, digitális kijelzővel szabályozhatjuk a hőfokot, illetve az ülésfűtés-hűtés mértékét. Ránézni jó, de nyomogatni már kevésbé, lassan, nehezen reagál. Erre mondhatjuk, hogy nem állítjuk percenként a hőfokot, mégis kiábrándító apróság egy ilyen színvonalat képviselő autóban, hogy csak többszöri próbálkozás után tudjuk érvényesíteni az akaratunkat az ülepünket sütő hőmennyiséget illetően.
 

Opel Insignia Country Tourer és dízel konkurensei
Volkswagen Passat Alltrack (177 LE)	11 909 000 Ft
Opel Insignia Country Tourer (195 LE)	11 400 00 Ft
Audi A6 Allroad 3.0 TDI (204 LE)	17 120 000 Ft
Peugeot 508 SW RXH (201 LE)	11 810 000 Ft
Subaru Outback 2.0 D (150 LE)	10 550 000 Ft

Digitális kijelzővel erősítették a műszerfalat is.  A csúcs, szintén nyolc colos kijelző a kilométerórát helyettesíti, de emellett ezernyi hasznos, és kevésbé hasznos információt jeleníthetünk meg rajta. Számomra felemás megoldásnak tűnt, kiegészítve az analóg műszerekkel, ha már LCD, akkor legyen az egész az! A képek alapján a 4,2 colos kijelző a megszokott óracsoporttal együtt sokkal esztétikusabb látványt ad, és valószínűleg ezzel is elérünk minden értékes infót.

A bal egyben ülőt érintő változás még a volánra telepített gombok halmaza, a gomberdő legyalulása után több funkció ide költözött, amik között játék kontrollerhez hasonló, négy irányban mozgatható pöcökkel válogathatunk.

Tehát nagyon friss, és nagyon digitális lett az új Insignia, a minőség maradt magas színvonalú, de a méretek nem változtak, a hátsó sor térkihasználása még mindig elmarad az átlagtól. A cetszájként nyíló csomagtér még mindig menő, az 540 literes tér a hátsó üléssort előre döntve 1530 literig bővíthető. Ezen a területen elkélt volna még pár a szabadidős hangulatot erősítő ötlet, legalább egy kivehető, könnyen mosható gyári gumiszőnyeg, vagy a koszos lökhárítóra lehajtható takaró, amire kényelmesen leülhetnénk pecázáskor.

195 lóereje és 400 Nm nyomatéka okán átütő erőt vártam a dízeltől, de beülve már éreztem, hogy a hagyományos automata váltó és a Haldex-kuplungos összkerékhajtás lemorzsolja a dinamikát. Lódul ha kell, valamivel tíz másodperc alatt éri el a százat, de hangulata olyan, mintha a bedühödött Obelix iramodna neki a rómaiaknak. Ha lendületben van, már megállíthatatlan, de az első métereken érződik a hájas test tehetetlensége.

Mert az Insignia kapcsán mindig elmondjuk, hogy túlsúlyos, és ez esetünkben hatványozottan igaz.  A dízel alapverzió száraz tömege 1843 kilogramm, a forgalmiban pedig 1970 szerepelt, tehát itt szűk két tonnát kell térben mozgatnia a 195 lóerőnek. Kemény meló. Ez pedig meglátszik a fogyasztáson is, városban könnyedén legurul a 9-10 liter, de végül az óvatos, vegyes átlagként 8,2 lett a végeredmény. A gyorsan reagáló, a nyomatékot akár száz százalékban a hátsó tengelyre küldő összkerékhajtás, és a hatsebességes váltó ennyit kér, ezzel akár meg is barátkozhat a jövőbeni tulajdonos.

Viszont akad egy olyan hátrány, ami inkább a 250 lóerős benzines motort teszi kívánatossá. A kétliteres turbódízel erős vibrációval kel életre, az első tíz perc felér egy masszázsfunkcióval. Hangja nyers, tolakodó, és a hatás bemelegedés után sem csökken, csak állandó tempónál, nyugodtan gyorsítva tűnik el a dízelekre jellemző kerregés.

Nem csak ezért érzi jól magát a nyugodt országutakon, autópályán az autó. A nagy tömeg, és a dinamikus csillapítással operáló Flexride futómű tour állásban kellemesen tompítja a környezet agresszív behatásait, nagy biztossággal, feszesen, mégis kényelmesen halad az Opel Insignia Country Tourer. Stresszűző pluszként vezetéssegítő rendszerek hada támogatja a sofőrt, holttérfigyelő, sávelhagyás-jelző, és távolságtartó tempomat veszi le a gondod a vállunkról, hogy csak a legfontosabbakat említsem.

A szabadidő kombik szokásos karakterét hozza az Opel Insignia bakancsos verziója, összkerékhajtása, picit emelt hasmagassága megkönnyítheti a telekre, vagy a sípályákhoz való eljutást, miközben menetkomfortja kiemelkedő, és már a digitális kor hívó szavának is megfelel, fedélzeti funkciói akár okostelefonról is vezérelhetőek, a dízelmotorral szerelt Country Tourer ára 11 400 000 forintról indul.