Nem síneken fut, nincs áramszedője, mégis villamosként tekintenek rá. A szlovén fővárosban tesztelésre bocsájtott, gumikerekű jármű tisztán elektromos hajtást kapott, mérete és utaskapacitása pedig a hagyományos villamosokéval vetekszik.

A kínai CRRC által fejlesztett jármű több, csuklókkal összekapcsolt, azonos méretű modulból áll, így megjelenésében inkább egy villamosra, mintsem hagyományos autóbuszra emlékeztet. Mindkét végén vezetőfülkét alakítottak ki, ezért irányváltáskor nincs szükség a szerelvény megfordítására. A vezetőnek ugyanakkor nem menetkarral, hanem kormánykerékkel kell irányítania a közel 30 méter hosszú járművet, amely gumiabroncsokon közlekedik.

Forgalomtól elzárva 

A járművet Autonóm Gyorsközlekedési Rendszer (ART) számára fejlesztették ki, ami nem összetévesztendő a BRT (Bus Rapid Transport) rendszerrel, amelyben a nagy kapacitású, gyakran duplacsuklós járművek a forgalomtól elzárva, külön sávban vesznek részt a közösségi közlekedésben. Utóbbi esetében ugyanis valóban autóbusznak épített járművek közlekednek, és vezetésük alapvetően megegyezik egy hagyományos autóbuszéval.

Az ART járműve viszont kialakításában jóval közelebb áll egy modern villamoshoz, mint egy csuklós buszhoz. A hagyományos duplacsuklós autóbuszoknál a vezető az első tengely előtt vagy fölött ül, a jármű pedig egy vontató részből és két pótrészből áll.  Az ART esetében viszont a vezető a jármű hossztengelyében, középen helyezkedik el, a modulok elrendezése pedig sokkal inkább a villamosokéhoz hasonlít. Mivel a szerelvény menetdinamikája és kanyarodási karakterisztikája is közelebb áll a kötöttpályás járművekéhez, ezért elkülönített sávban kell közlekednie.

4 fotó

Nem ma kezdték 

A CRRC ART szerelvényt először 2018-ban tesztelték a kínai Hunan-tartományban található Csucsou városában. Egy évvel később pedig Yibinben is üzemebe helyeztek egy hasonló rendszert. 2023 március 21-én egy újabb demonstrációs vonal kezdte meg működését Hszianban (Xi’an), a Senhszi (Shaanxi) tartományban található Hszihszin (Xixian) Új Fejlesztési Területen. A mintegy 12 kilométer hosszú útvonalon a járatok 6:30 és 22 óra között szállítanak utasokat, 10-15 perces követési idővel. 

Az ART-rendszerben készülő buszok általában teljes mértékben elektromos hajtással rendelkeznek. Lehetnek akkumulátor-elektromos vagy hidrogén-üzemanyagcellásak. Az ART már nemcsak Kínában képezi részét a városi tömegközlekedésnek. Abu-Dzabi például két járművet rendelt, amelyek ráadásul teljesen autonóm módon közlekednek. Malajziában Kuching városa pedig 38 darab hidrogénüzemű CRRC szerelvényt vásárolt. Ez vált egyébként a világ első hidrogénhajtású ART rendszerévé, amelyet cirka három év alatt valósítottak meg. 

Olcsóbb, mint a villamos? 

Mi értelme van ilyen szerelvényeknek? Elsősorban a drága infrastruktúra – sínek lefektetése és a felsővezetékek kiépítése – spórolható meg vele, hiszen ezek a járművek sima aszfalton futnak. Csak Székesfehérvár esetében például számítások szerint 200 milliárdba kerülne egy új villamosvonal építése. 
 
Egy ilyen busz ára meghaladja a kétmillió eurót (mintegy 730 millió forintot), ami körülbelül két és félszerese egy hagyományos elektromos városi autóbuszénak. Ugyanakkor még így is jelentősen olcsóbb egy korszerű villamosnál, amelynek beszerzési ára Európában jellemzően 4-5 millió euró között alakul. Általában 250-300 fő szállítására alkalmasak. 
 
Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy az ART általában külön sávot, útburkolati jelöléseket, illetve bizonyos esetekben speciális vezetőelemeket és forgalomirányítási rendszereket igényel. Az ART-ot ugyanis optikai nyomkövetésen alapuló virtuális sáv és kormányzásmentes autonóm vezetési rendszer jellemzi, aminek köszönhetően csökken a sofőrök terhelése. Ezeken az elemeken tehát nem lehet és nem is szabad takarékoskodni.
 
Az ART rendszer már 11 nemzetközi közlekedési díjat nyert el, és több mint 300 szabadalom védi ezt a technológiát. Érdekesség, hogy korábban szó volt arról, hogy az Ikarus gyártsa a CRRC gumikerekű villamosokat. Banja Luka korábban komoly érdeklődést váltott ki ezen járművek iránt, de az elsőség mégsem az övéké, hanem a szlovén fővárosé lett ebben a kérdésben.  A ljubljanai közlekedési vállalat egy hónapig vizsgálja, hogyan boldogul a jármű a városi forgalomban. A kezdeti, utasok nélküli teszteket követően a lakosok is kipróbálhatják.