Egy 2026-os kutatás során 78 514 újautó-vásárló és lízingelő tapasztalatait vizsgálta az első 90 nap használata után a J. D. Power. Az eredmények alapján száz autóra átlagosan 175 bejelentett probléma jutott, szemben az egy évvel korábbi 192-vel. Ez komoly előrelépés, ráadásul a tíz vizsgált területből kilenc javult.
Az egyetlen kivételt a fedélzeti rendszer jelentette.
A tömeggyártók modelljeinél száz autóra 44,4 a fedélzeti szoftverrel kapcsolatos panasz jutott, a prémiumautóknál 38,3. A romlásban fontos szerepe volt az Android Auto és az Apple CarPlay kapcsolódási hibáinak, amelyek önmagukban 1,4 ponttal növelték a problémák számát.
Vagyis miközben a gyártók jobb összeszerelési minőséget, csendesebb utasteret, pontosabb vezetéstámogató rendszereket és egyre kiforrottabb elektromos hajtásokat tudnak készíteni, még mindig komoly kihívást jelent, hogy egy telefon minden alkalommal rendesen csatlakozzon az autóhoz.
Pedig az infotainment ma már messze nem csak rádiót és navigációt jelent. Egyre több típusban ide költözött a klímavezérlés, az ülésfűtés, a menetmódok beállítása, a vezetéstámogató rendszerek menüje, sőt néhol még a szellőzőrostélyok állítása is. Egyetlen kijelzőre rá lehet bízni szinte mindent, és a gyártók láthatóan élnek is a lehetőséggel.
Ennek egyik prózai oka, hogy egy nagy érintőképernyő mögött futó szoftver több különálló kapcsolót, gombot és vezérlőegységet válthat ki. Ez egyszerűsítheti a gyártást, miközben a műszerfal látványosan modern marad. Csakhogy ami a gyártósoron egyszerűbb, az nem feltétlenül az a vezetőülésből is.
Sok képernyő, sok funkcióval, ebből adódnak a meghibásodások
Erre a J.D. Power számai is érdekes bizonyítékot adnak. Azok közül, akik valamilyen, vezetés közbeni figyelemeltereléssel kapcsolatos problémáról számoltak be, 46 százalék az infotainmentet vagy az érintőképernyőt nevezte meg a zavar forrásaként. A vezetéstámogató rendszerek figyelmeztetéseire ehhez képest 18 százalék panaszkodott.
Ez elég furcsa eredmény egy olyan technológiától, amelynek elvileg egyszerűbbé kellene tennie az autó használatát.
A jelenség új autók tesztelésekor is könnyen tetten érhető. Egy hagyományos hőmérséklet-szabályozó tárcsát vakon el lehet fordítani. Egy érintőképernyőn viszont előfordulhat, hogy először meg kell találni a megfelelő menüt, majd menet közben pontosan eltalálni egy virtuális gombot. Közben maga az autó esetleg már arra figyelmeztet, hogy a vezető túl sokáig nézett félre.
Az sem feltétlenül javít a helyzeten, hogy a gyártók látványos animációkkal próbálják különlegesebbé tenni a digitális felületeket. Egy menetmód kiválasztásakor például aligha attól lesz jobb az autó, hogy a műszerfal néhány másodpercig grafikákkal ünnepli a gombnyomást.
Egy gyors, logikusan felépített rendszer hasznos lehet navigációhoz, kameraképek megjelenítéséhez vagy az autó ritkábban használt funkcióinak kezeléséhez. A gond akkor kezdődik, amikor a képernyő már nem kiegészíti, hanem mindenáron helyettesíteni próbálja a hagyományos kezelőszerveket.
A J.D. Power eredménye ezért kellemetlen üzenet az autógyártóknak. Az autók szinte minden fontos területen fejlődtek egy év alatt, miközben éppen az a technológia nem tudott lépést tartani, amelyet az elmúlt évtizedben a modern autó egyik legfontosabb ismertetőjegyévé tettek.
Néha úgy tűnik, a jövő autójának egyik legnagyobb technológiai áttörése végül az lesz, ha visszatérnek a klímakonzolra a kezelőgombok.
Hogy mennyit érnek a valódi gombok azt a Vezess korábbi cikkében bemutatott teszt jól megmutatja:
Kövesd a Vezess.hu-t a Google hírekben!
