„Budapest hivatalosan elfogadott célja, hogy a városban általánosan csökkenjen az autóforgalom, azon belül a belvárosban különösen az átmenőforgalom. Kevesebb legyen a torlódás, a zaj, kevesebb területet foglaljanak el az autók az értékes városi közterületekből, és jobb legyen a levegő. Ezzel összehangban készülnek a projektek” – mondja Balogh Samu, aki a naponta körülbelül félmillió ember által használt Nagykörút várhatóan két évig tartó komplex átalakítását irányítja.

A főpolgármester egykori kabinetfőnökével a BKK központjában ültünk le átbeszélni annak a körgyűrűnek a tervezett változtatásait, amely nagyrészt meghatározza Budapest belvárosában a járműközlekedést.

A naponta mintegy 300 ezer embert szállító 4-es és 6-os villamos vonalától sokkal markánsabb változások elé néz az egyének által használt járművek közlekedése, ezért kétrészes cikksorozatunkban velük foglalkozunk. Az első fejezetben most azzal, hogy mi vár az autósokra, a másodikban pedig a kerékpárosokat és a rollereseket érintő változásokkal.

Kép: BKK

Maximum 30 percre lehet majd parkolójegyet váltani

Az elmúlt években számos kisebb-nagyobb változást megélt Nagykörúton már most mutatják a mérések az autók számának csökkenését. A BKK-tól két különböző év eltérő időszakaira kértük ki az alábbi forgalmi statisztikákat, hogy még árnyaltabb képet kapjunk az eddig bekövetkezett változásokról, valamint, hogy lássuk, mi a helyzet az előttünk álló még jelentősebb átalakítások előtt.

A gépjárműveket (személyautók, kistehergépkocsik stb.) az útpályába épített induktív hurokdetektorok számolják 2023 januárja óta, az alábbiak munkanapi mérések eredményei.

A trend már most egyértelmű, a 2025. júliusi, kivételes időszakra a magyarázat a BKK szerint a városszerte zajló útfelújítások és forgalmi rendváltozások. „Ez a tendencia kedvez a Nagykörút humanizálását célzó fejlesztéseknek” – kommentálja a közlekedési vállalat a fenti számokat.

Nagymértékben befolyásolja a jövőt a parkolóhelyek alakulása, amiről Balogh Samu azt mondja most, hogy „bár a parkolók végleges száma a részletes tervezés során még alakul, de az a célunk, hogy ha valaki rövid időre szeretne megállni, lehetőleg mindig találjon magának üres parkolóhelyet, ezért vezetjük be a villámparkolókat”.

Ezek lényege, hogy 30 percre lehet majd jegyet váltani a leparkoló járművezetőknek, ennek lejárta után – elvileg – tovább kell állni. Azért írjuk, hogy elvileg, mert jelenleg is 180 perc a maximum Budapest belvárosában, ám sokan három óra után automatikusan újabb parkolást indítanak a telefonjukon.

Hogyan működik majd pontosan a 30 perces parkolás és miként ellenőrzik majd? – kérdeztük Balogh Samut. „Sok ötletünk van erre a nagyon hagyományos, bizonyított, már kicsit ódivatútól az okos, digitális megoldásokig. Ezeket először azonban a szabályozásról döntő fővárossal kell átbeszélnünk.”

A Nagykörút pár éve (Kép: Vezess)

Ami biztosnak látszik, hogy növelni akarják a rakodóhelyes parkolók számát a kisteherautók részére, megjelennek majd dedikált car-sharing helyek, így a hagyományos, mindenki által – de csak 30 percig használható – parkolók száma csökken majd.

„Lesz olyan, ahol parkolóhelyek felhasználásával alakítunk ki új zöldfelületeket, ugyanakkor minden kerületben lesznek olyan szakaszok, ahol újonnan hozunk létre parkolósávot. új parkolósávok is, ahol ma még nem lehet parkolni. A Teréz körúton, az Erzsébet körúton, a József körúton és a Ferenc körúton is. Ez egyébként részben a márciusi lakossági fórumok visszajelzéseinek az eredménye is. Abban bízunk, hogy jobban lehet majd használni a parkolókat, mert gyorsabban pörög majd a járműcsere” – mondja Balogh Samu.

Tízszer annyi hely van a parkolóházakban

Jelenleg 300 darab körüli parkolóhelyet használhatnak a járművezetők a Nagykörút érintett szakaszán, de Balogh Samu szerint ennek körülbelül a tízszerese áll rendelkezésre a körút 150-200 méteres közelségében mélygarázsok és parkolóházak formájában, a környező utcákban. Szerinte ezek kihasználtságát jól illusztrálja egyik kedvenc példája a Blaha Lujza téren található mélygarázsról, amelynek az egyik szintjén gokartpályát üzemeltet a tulajdonosa.

Felvetésünkre, hogy ezen mélygarázsok egy részében extrém drága parkolni (akár 1000 forint óránként), és hogy van-e ráhatásuk az árképzésükre, azt mondta, az árak valóban szórnak, de van olyan helyszín is, ahol a parkolási díj megegyezik a felszíni tarifával. A magán kézben lévő garázsok árképzésére nincs ráhatásuk, ezek piacai alapon működnek, tájékozódni kell az autósoknak az árakról.

A BKK ugyanakkor digitális táblákkal segíti majd az autóval közlekedőket, hogy merre találnak szabadon elérhető mélygarázsokat és parkolóházakat a körút szomszédságában.

Kép: Ivándi-Szabó Balázs, 24.hu

Különbséget tesznek autó és autó között, teljes újraaszfaltozás jön, lámpahangolás

A meghirdetett célként kimondott autószám-csökkentés felveti a kérdést, hogy minden személyautót ugyanúgy kezelnek-e? Ugyanannyi-e a közvetlen károsanyag-kibocsájtása száz elektromos autónak, mint száz 15-20-25 évesnek (ami az átlag) belső égésű motorral szerelve? Ugyanannyi helyet foglalnak-e a terjedő, hatalmas SUV-ok, mint a nevükben is városi kisautók? Mi a helyzet az egyre nagyobb tömegű (például az akkumulátorok- és méretnövekedés miatt) járművek és az aszfaltnak kisebb terhelést jelentő könnyebb személyautók között? Előnyben részesüljenek-e a belvárosiak a külvárosiakkal szemben, vagy a budapestiek a vidékiekkel szemben?

Rengeteg oldalról lehet megközelíteni és árnyalni azt a célt, hogy kevesebb legyen az autó. Balogh Samu szerint „van létjogosultsága az autók megkülönböztetésének, ez az elgondolás megjelenik a szabályozásban is, gondoljuk csak például a megosztott autók számára tervezett dedikált parkolóhelyekre”.

Kép: MTI/Szigetváry Zsolt

Jó hír minden járművel közlekedőnek, hogy a BKK mindenképpen szeretné teljes egészében új burkolattal ellátni a Nagykörutat. Az autók abroncsai alá új aszfalt került, ahogy a kialakítandó kerékpáros infrastruktúrának is ez lesz az alapja, plusz a körgyűrűbe torkolló mellékutcák torkolatait pedig a járdaszintre emelik, hogy a gyalogosok elsőbbsége és biztonsága érvényesüljön a bekanyarodó járművekkel szemben.

Az autósok és a kerékpárosok közlekedését a felület mellet a lámpák hangolása, az általuk meghatározott haladási ritmus is nagyban befolyásolja. Csak egy példa: a Nyugati tértől az Oktogonig most többször megállítják a köztes lámpák a forgalmat, pedig ez a szakasz még egy kilométer sincs. Várható változás a lámpahangolásban is? Mi a filozófiájuk: egyenletesen engedni a járműtömeget, vagy lassítani a forgalmat?

„Utóbbit senki nem követi, szerintem az egy mítosz, hogy direkt a forgalom lassítására hangolnák a lámpákat” – állítja Balogh Samu. „A Nagykörúton a villamoshoz van hangolva a lámpa, mert a villamos szállítja a legtöbb utast. A villamosok 2 percenként járnak a körúton, ehhez jobban illeszkedik a 60 másodperc alapú lámpaciklus, mint a 90 másodperc alapú, mert így minden második 60 másodpercre érkezik egy villamos. Nem az autósra és nem is a kerékpárosra van beállítva, és ez a jövőben is így marad.”

Ki okozza a legtöbb balesetet a Nagykörúton?

Nagyon fontosak a balesetes statisztikák, hiszen az egyik legfontosabb célja kell, hogy legyen minden közlekedéssel kapcsolatos fejlesztésnek a közlekedésbiztonság javítása.

A BKK-tól megkapott, és a közlésük szerint a „navigációs rendszerből származó bejelentés alapú adatok alapján” a Nagykörút teljes szakaszán 2025. március és 2026. április között több száz, torlódást okozó baleset történt, szakaszonként jelentős eltéréssel:

• Nagykörút déli szakasz (Irinyi József u. – Corvin-negyed) – 169 baleset + 61 súlyos baleset
• Nagykörút délkeleti szakasz (Corvin-negyed – Blaha) – 112 baleset + 43 súlyos baleset
• Nagykörút északkeleti szakasz (Blaha-Nyugati) – 162 baleset + 50 súlyos baleset
• Nagykörút északi szakasz* (Nyugati-Margit híd budai hídfő) – 252 baleset + 54 súlyos baleset (*mellékutcák is beleszámolva)

A rendelkezésre álló személyi sérüléses közúti közlekedési eseményeket tartalmazó adatbázis alapján a Nagykörúton (Margit híd pesti hídfő-Petőfi híd pesti hídfő) történt események száma az alábbi táblázatok szerint alakult:

Végül nézzük meg, hogy kik voltak a balesetek okozói, az alábbi táblázatban két esztendőre is láthatóak adatok, így a baleseteszám alakulása is nyomon követhető.

Többet kell fizetni a nyártól, majd januártól is

Az elkövetkező fél évben több változás érinti a Budapesten parkoló járműveket, ugyanis ahogy említettük, változik a fővárosi parkolási rendelet. A jelenlegi rendszerben a várakozási övezetek díjai zónánként eltérnek, a módosított rendelet pedig az A, B, C és D kategóriájú övezetekhez kapcsolódó alapdíjakból indul ki. A 2026 júliusától szereplő díjak szerint ez 800, 600, 400, illetve 300 forintos óradíjat jelent, ezek duplázódhatnak a két tonna feletti autóknál, vagyis elvileg 1600, 1200, 800 és 600 forintos óradíjról beszélhetünk. A végső összegnél ugyanakkor van törvényi felső korlát is, ezért a pontos mértéket a jogszabályi plafon is befolyásolhatja.

A módosítás egyik fontos részlete, hogy nem a megengedett legnagyobb össztömeg számít, hanem a saját tömeg. Vagyis nem az a döntő, hogy az autó papíron mennyit nyomhat teljes terheléssel, utasokkal és csomagokkal, hanem az, milyen saját tömeg szerepel az autó forgalmijában. Ez sok nagyobb szabadidő-autónál, luxusautónál és elektromos modellnél lehet kellemetlen meglepetés.

Egy másik módosítás kivezeti a jelenlegi zöld rendszámos parkolási kedvezményt. A most hatályos fővárosi rendelet szerint a környezetkímélő, zöld alapszínű rendszámmal rendelkező gépkocsik után nem kell várakozási díjat fizetni, de a módosító rendelet ezt 2027-től hatályon kívül helyezi. Ez azt jelenti, hogy sok villanyautósnak két változással is számolnia kell.