“Tartjuk a tolvajtempót” – ezzel a hangzatos szlogennel arra utal egy, a hazai piacon szokatlannak mondható járművédelmet gyártó cég, hogy hiába egyre okosabbak az autókat lopdosó bűnözők, ők akkor is előttük járnak. Hajós Gábor cégtulajdonos persze tudja, hogy nincs ellophatatlan autó, de azért ő mégis erre fejleszti a rendszerét.

Mit tud, amit más nem?

Hajós messziről indít. A járműgyártók szerinte egyre inkább a komfortos autóhasználat irányába fejlesztenek: nem kell kulcs, zsebedben egy lapocska, és már ülhetsz is be a kocsidba, ahol szintén kulcs nélkül indul a jármű, csak megnyomsz egy gombot, és már mehetsz. Eközben az autóvédelmi rendszereket gyártók pont az ellenkező irányba haladnak: másik távirányító az ajtók nyitásához, belül rejtett kapcsolók, ilyen zár, olyan zár, csupa plusz kütyü. Ő más irányt követ, az autó meglévő távvezérlője és/vagy a tulajdonos telefonja nála elégséges. Semmi más nem kell.

Oké, ez így nyilván kényelmesebb, de ettől még nem tűnik biztonságosabbnak a saját, Car-Őrnek keresztelt rendszere. Mitől gondolja annak?

Car-Őrt szerelnek egy W212-be

A legtöbb járművédelem egy elemből áll, egy helyen elrejtve az autóban, és ez véd valamit, mondjuk indítást gátol. Hajós szerint az ilyen filozófia alapján épült rendszereket egyszerűbb kiismerni, majd viszonylag gyorsan hatástalanítani. Itt kérdezek közbe: szerinte mennyi percnyi sikertelen próbálkozás után áll tovább a bűnöző, hogy keressen a megrendelőjének egy másik, ugyanolyan, de immár elvihető járművet? 3-4 percnyi ügyködés után már nem kockáztat, mondja, biztosan talál ugyanolyan kocsit védelem nélkül.

Éppen itt jönnek elő a saját rendszerük előnyei. Az emberei nem egyetlen, hanem több különböző rendszert szerelnek be már az alapcsomag részeként az autóknak a különféle pontjaiba. Utastérbe, csomagtartóba, műszerfal mögé, motortérbe? – szándékos a kérdőjel, ez ugyanis titok. Ami viszont nyilvános, hogy soha nem ugyanoda szerelik ezeket, nincs két egyforma beépítésük. Minden egyes autóba, mindig, mindent máshová szerelnek. “Ha bármikor szétbont a tolvajbanda egy car-őrös autót, és töviről hegyire lejegyeznek mindent, akkor sem mennek vele semmire. A többi autó másmilyen” – állítja Hajós.

Kevesebbet lopnak, kurtán emelkedik a nyomozáseredményesség

Jó híreket közölt minap a rendőrség: 2015-ben rekordkevés autót loptak Magyarországon,  összesen 3175 gépjárművet, ebből 2414 volt a személyautó (részletek itt). Ha a tendenciákat nézzük, erős hullámokat látunk a grafikonon. A 90-es évektől gyakorlatilag 2010-ig folyamatosan csökkent a lopások száma (5864 jármű volt a mélypont), akkor viszont meglepő fordulat következett be, két éven át újra egyre több és több kocsit loptak (2012-re 6920-ig ment fel a szám). Onnan aztán ismét évekig tartó csökkenés után értünk el a soha nem látottan alacsony tavalyi adatig.

Eddig a jó hír, ugyanis az ellopott autók meghatározó többsége soha nem kerül elő, a rendőrség körözései nagyrészt eredmény nélkül zárulnak. Az úgynevezett “nyomozáseredményességi mutató” 2015-re a korábbiaknál első blikkre sokkal magasabb számot mutat, 17,6 százalékot. 2011 és 2013 között stagnált ez az adat (7,5 százalék, majd 6,4, aztán 8 volt), ezután indult növekedésnek. Ha viszont darabra nézzük a hivatalos adat szerint megtalált járművek számát, azt látjuk, hogy a 7,5 százalék évében (2011) 466 darab autóról beszélünk, a 17,6 százalék évében 561-ről. Tovább árnyalja a számot, hogy ezekben benne vannak a lakossági bejelentések, és az autóvadászok által évről évre szerencsére egyre nagyobb számban megtalált kocsik is.

Nem tudjuk, hogy van-e bármilyen más bűncselekmény, amelynek felderítésénél, a bűnözők begyűjtésénél ennyire eredménytelen a rendőrség.

Az igazságügyi szakértő szerint órákon át próbálták beindítani ezt az X5-öst a tolvajok, még a sárvédőt is szétvágták, hogy hozzáférjenek a védelmi rendszer egyik eleméhez. Ezt a Pajzs védte meg

Ha megnézzük, hogy mit lopnak, a gépjárművek és a személyautók márka szerint rendezett toplistája szinte azonos: Volkswagen, Ford, Suzuki, Renault az első négy helyezett. Némi változás a korábbiakhoz képest, hogy szép lassan kúsznak előre a német prémiummárkák, főleg a BMW és az Audi. Az e kettőnél szélesebb modellkínálatot gyártó Mercedes (a kis- és nagytehertől a buszokig) nincs az első tízben egyik listán sem.

Sajnos nem áll reprezentatív lista az autósok rendelkezésére arról, hogy a márkákon belül mik a tolvajok kedvencei, pedig ez lenne az igazán fontos információ. Az ORFK ugyanis Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökének ajánlása ellenére nem adja ki a modellek szerinti listát. Sőt, még csak magyarázatot sem hajlandó adni a saját viselkedésére.

Ennek ellenére az autóvadászokhoz bejelentett lopások és a forgalomban lévő járművek száma alapján kiszámoltuk, hogy melyik autók ma a leginkább veszélyeztetettek Magyarországon – érdemes megnézni, hogy az ön autója mennyire az – itt vannak a részletek.

Mi van, ha ellopják az egy szem kulcsot?

Kedves barátom édesapjának a házába tavaly betörtek a tolvajok, miközben ő nyaralt a családjával. A bűnözők nem nyúltak az LCD-tévéhez, nem túrták fel tabletért a lakást, nekik egyértelműen a kocsi kellett. Repülős út volt, az Audi a garázsban pihent, kulcsa, ha nem is az előszobában szem előtt, de kicsit beljebb, a kandallón pihent. Felmarkolták a gazemberek, és vitték az A4-es kombit.

Laikusként ez a helyzet védhetetlennek tűnik (már ha valaki annyira felelőtlen, hogy nem dugja el a kulcsot, forgalmit), Hajós szerint azonban erre is van megoldás. Sőt, azt állítja, az általa felszerelt kocsikat akkor sem tudja elindítani a tolvaj, ha a vízben pancsoló család orra elől, a strand homokjába rejtett cipőből nemcsak a kocsi távirányítóját, hanem a tulajdonos telefonját is elviszik. Normális esetben utóbbival lehetne utólag leállítani a kulccsal elcsent autót.

Hogy hogyan, arra csak annyit mond, egyszerű a trükkje, de nem árulja el, ahogyan a Budapest agglomerációjában lévő műhelyében készült fotók közül is többet cenzúráz. Minden azért ne látszódjon, mondja. Porsche, Mercedes, és egy különösen veszélyeztetett Prius áll előttünk megbontva, egyértelmű, hogy vagyonosabb járműtulajdonosok gurulnak be hozzá védelmet kérve.

Mi van, ha valakinek a kocsija csak pár százezret ér?

És nincs 50-100-150 ezer forintja ennyire összetett rendszerre. Vagy ha ki is tudná fizetni, aránytalan lenne az összeg a kocsi értékéhez képest.

Ha végigvesszük a különféle lopásgátlókat, legfölül látjuk, hogy a kínálat csúcsán a Pajzs, a Car-Őr, a Blue16, a Skyguard és társaik valóban a százezres ár felett kínálnak komplett szolgáltatást. Ám ha megfogadjuk az íratlan szabályt, miszerint a jármű értékének 10 százalékát illik a védelemre költeni, egy 8-10 éves átlagautónál is bele kell férjen valami jó nevű cuccnak mondjuk az alapcsomagja. Akiknek lopták már el kocsiját – százezernél több autósról beszélünk (!) -, azok nem legyintenek erre a mondatra.

Nincs nyilvános statisztika a Panamerák lopásáról. Ez mostantól védett

No de mit tegyen, akinek tényleg csak pár százezret ér a kocsija? – induljunk el lentről felfelé a módszerek átnézésekor. A legolcsóbb az üvegek gravírozása, ami de facto nem véd a lopástól, inkább üzenet a kocsik között rosszban sántikáló tolvajnak. Az én üvegeim jelöltek, ne engem vigyél el, hanem másik autót. Sokan csak legyintenek erre a megoldásra, mások viszont esküsznek a hasznosságára. Pár ezres befektetés csupán, mégis jó eséllyel odébbáll az a tolvaj, akinek az orgazdája nem alkatrésznek, hanem egyben kívánja majd továbbadni a lopott szajrét.

Valamivel feljebb a kormány- és váltózárak jönnek, amelyek közül az egyszerűbbek, pontosabban fogalmazva a gyatrábbak, már pár ezer forinttól elérhetők. Mi a hipermarketekben megvehető távol-keleti termékek helyett a valamivel drágábbakat és masszívabbakat ajánljuk, miközben tudjuk, ez még azért az a járművédelmi szint, amely valószínűleg csak a kezdő tolvajokat akadályozhatja meg. Ha egyáltalán.

Öntől loptak már autót?

Hatásosabbak az úgynevezett rejtett kapcsolók, amelyek közül az átgondoltak a legkevésbé sem az ülés mellé szerelt, fizikai valójában pluszban becsavarozott kapcsolók. “Vannak trükkök, én is aktiválási láncokat szoktam beszerelni. Mondok találomra egy példát: elsőként a jobb hátsó ablakemelő gombját húzod fel, aztán benyomod a kuplungpedált, majd megnyomod a rádión az 5-ös csatorna gombját” – mondja Homoki Zoltán, a Contact Euro Kft. tulajdonosa, hogy miként lehet kijátszani a tolvajokat. A hagyományos nyomógombok már idejét múltak, azokat megtalálhatja a bűnöző.

Ennél komolyabb szintet jelentenek, és persze árban is haladunk felfelé, a hangos és néma riasztók. Homoki itt is előáll a már nem is annyira új trenddel, ő olyan GPS-es nyomkövető rendszereket telepít, amelyek néma riasztásokat idézhetnek elő. Ezek lényege, hogy ajtónyitásra vagy indítási kísérletre (programozástól függ) a kocsiba szerelt GSM rendszer riasztja a jármű tulajdonosát (pl. SMS-t küld) vagy egy diszpécserközpontot, a teljesen néma kocsi elindításán fáradozó bűnöző eközben erről semmit nem tud. 

És így lopnak autót fényes nappal Budapesten


Ha összeadjuk a mechanikus és elektronikus védelmi módszereket, akkor lassan el is érünk a Pajzs és a Car-Őr szintjére, amelyek ezeket mind tudják egy csomagban: indítást gátolnak, jeleznek az autójától távoli tulajdonosnak, felverik az utca csendjét, és ha ne adj Elnézést, a szavazás ebben a pillanatban nem elérhető. Elnézést, a szavazás ebben a pillanatban nem elérhető. isten mindezek után képes lenne elindulni a kocsival a tolvaj, útközben telefonról leállíthatók, a GPS pedig a járásképtelen autó helyét is pontosan megmutatja.

Őszintén reméljük, hogy mindez persze nem csak elmélet, és egyre komolyabb akadályokat állítanak a bűnözők útjába. Másodszor írjuk le, ellophatatlan autó nincs, de sokak szerint a mechanikus és az elektronikus rendszerek kombinációja a legjobb megoldás.

Ezen a ponton szoktam megkérni a kiváló védelmi rendszereket fejlesztő cégvezetőket, hogy tegyék a szívükre a kezüket, és őszintén válaszoljanak a kérdésre: öntől loptak már el valaha saját autót? “Kocsit még nem, de régebben a motoromat elvitték. Sírtam is utána egy hétig” – válaszolja Hajós Gábor.