Talán az 1995-ben bemutatott CR-V a Honda egyik legismertebb, legkelendőbb modellje, amely a hatodik generációval eljutott odáig, hogy külső energiaforrásból is tölthető hibrid változatban is piacra kerüljön. Elsőként a márka történetében. A kínálatban szereplő, azonos alapokon nyugvó, egymástól csak az akkumulátor méretében és vezérlésben különböző öntöltő hibrid és PHEV változatot is kipróbáltuk. 

Befutott a Honda első konnektoros hibridje – Honda CR-V 1

Külső

Alapjaiban, stílusában nem igazán változott látványosat a legújabb, hatodik generációs Honda CR-V a 2016-tól piacon lévő elődjéhez képes. Méretben viszont már van különbség, az új CR-V 10 mm-rel szélesebb és 80 mm-rel hosszabb, mint a korábbi és profilból is egy kicsit másként fest, amit többek között a 4 centiméterrel megnövelt tengelytáv, a hosszabban elnyúló motorháztető és a hátrébb került A-oszlop is indokol. 

Befutott a Honda első konnektoros hibridje – Honda CR-V 61

Így változtak az új CR-V méretei

Szemből nézve még az emblémát letakarva is könnyen felismerhető az autó márkája, főleg a jellegzetes lámpatestek segítenek a beazonosításban. Kiviteltől függően a kötelező SUV sárvédőszélesítések, beműanyagozott küszöbök lehetnek pucér fekete műanyagok, vagy a karosszéria színére fújtak is. Szemből egész könnyen megkülönböztethető a sima és a konnektorból tölthető hibrid, utóbbinál jóval nagyobb darabokból áll a méhsejtmintás, fekete hűtőmaszk. 

A plug in hibrid változat töltőpontja a vezetőoldali első ajtónál, az A-oszlop tövében található, így nem kell mindig körbetáncolni az autót a töltésekkor. Emellett a fedél felnyitása után idétlen gumikupakokkal sem kell hadakozni, a kábel egy mozdulattal csatlakoztatható az autóhoz. 

Befutott a Honda első konnektoros hibridje – Honda CR-V 62

Baloldalon, elöl a töltőnyílás

Karosszériája 4706 milliméter hosszú, 1866 mm széles, 1674 mm magas 2WD kivitelben, és 1684 mm az AWD változat. Szélessége tükrökkel 2152 mm, tengelytávja 2701 mm, szabad hasmagassága 190 mm az elsőkerekes, 200 mm az összkerekes és 159 mm a PHEV változat esetében. 

Belső

Van néhány autógyártó, köztük nem kevés jó nevű, nagy múltú is, aminek a belső térért felelős tervezőcsapatát szívesen beültetném egy friss Hondába, mondjuk pont egy CR-V-be. Hogy legyen fogalmuk róla, milyen egy okosan, a részletekre figyelve megtervezett utastér, amiben minden a helyén van, kilátni az autóból, és ráadásul az egész még jól is néz ki. 

Befutott a Honda első konnektoros hibridje – Honda CR-V 63

Ilyen egy modern, de mégis könnyedén használható autó belseje

Először egy évvel ezelőtt, a Honda Civic menetpróbáján találkoztam azzal a dizájnnal, ami a legújabb CR-v-be is belekerült. Azóta sem múlt el a lelkesedés, és a CR-V-ben ülve megint az gondolom, hogy ez így, ahogy van telitalálat. A vezetőülésből előre semmi nem zavarja a kilátást, a középkonzol kijelzője sem lóg bele a látómezőbe, keskenyek az oszlopok, és a hatalmas külső tükröket is úgy helyezték el, hogy a belső oldaluk mellett is ellátni, alig takarnak el valamit. 

Műszerfala a kormány mögötti 10,2 colos képernyőből áll, amit a fedélzeti rendszer 9 colos képernyője egészít ki. Ez alatt különleges, méhsejtmintás szellőzőnyílás húzódik végig az autón, a mókás, picike pöckökkel állítható rostélyokkal. Kicsit lejjebb a klímavezérlés gombjai, kapcsolói jönnek, amelyek tapintásra ugyanolyan prímák, mint ahogy fordulnak, kattannak, működnek. 

Befutott a Honda első konnektoros hibridje – Honda CR-V 64

Digitális, de mégis analógnak néz ki a műszerfal

Hagyományos, a térbe belógó fokozatválasztó helyett a Honda különböző formájú és méretű gombokat használ a menetirány kiválasztására, amelyek közül van, amit nyomni, van, amit billenteni kell. Igényel egy kis időt az összeszokás a teljesen elektromosan vezérelt rendszerrel, de utána minden egyértelmű.

A felhasznált anyagok tapintása, minősége felfelé alaposan kilóg az osztályból, kényelmesek az ülések, bár az elsők ülőlapjai lehetnének valamivel hosszabbak, vagy hosszban állíthatók is. Hátul szinte már indokolatlanul nagy a lábtér, ami eddig sem volt szűkös, de a modellváltásnál 16 milliméterrel ezt is megtoldották és a háttámlák is 10 százalékkal jobban megdöntetőek, dőlésszögük 16 lépcsőben, szinte már fokozatmentesen állítható. 

Befutott a Honda első konnektoros hibridje – Honda CR-V 65

Dönthető dőlésszögű háttámlák

Csomagtartója a padló alatti 9, illetve 18 literes rekeszt is beleszámolva 596, és 635 literes. Érdekes, hogy a sima hibrid kivitelé a kisebb, a nagyobb akkumulátoros PHEV változaté pedig a nagyobb befogadóképességű. 

Technika

A PHEV – azaz a külső áramforrásból is tölthető hibridek – akkumulátorméretének meghatározása nem irigylésre méltó feladat. Ha túl kis kapacitású akkumulátort építenek az autóba, akkor a szerény, tisztán elektromos hatótáv miatt fogják kritizálni az autót, ha viszont túl nagyot, akkor pedig az akkumulátor lemerülése után kell jelentős holt tömeget magával cipelnie az autónak, amitől fájdalmasan megnő a fogyasztás. 

Befutott a Honda első konnektoros hibridje – Honda CR-V 66

Nehéz belőni az optimális elektromos hatótávot egy PHEV-nél. A Honda 81 kilométert tud, ami okos kompromisszumnak tűnik

A Hondánál 80 kilométer körüli hatótávot lőttek be optimumként, amivel az átlagember – a kutatások szerint az európai felhasználók döntő többsége 50 kilométer alatti távolságot tesz meg a napi jövésmenés közben – tisztán elektromos üzemben autózhat minden hétköznap.

Ha pedig hétvégén belecsapna egy hosszabb utazásba, akkor ott a benzinmotor. Aminek nem kell sok mázsányi akkumulátort cipelnie, így takarékosan üzemeltethető, a gyár ígérete szerint a 6,2 literes átlagfogyasztás teljesen lemerült akkumulátorral is hozható, ami igen jónak számít. 

Befutott a Honda első konnektoros hibridje – Honda CR-V 67

A csomagtérből nem vesz el hasznos teret az akkumulátor

Mindkét változatnál a kissé átdolgozott, – új a nagy nyomású, közvetlen üzemanyag-befecskendező rendszer és a katalizátor is, de főtengely merevségét is megnövelték –  2,0 literes, négyhengeres, Atkinson-ciklusú, benzinmotor adja az alapot, amihez az automatikus váltó házába épített, rafinált, dupla villanymotoros elektromos hajtás csatlakozik, különbség csak az akkumulátorok kapacitásában és a rendszer vezérlésében van. A villanymotorok egyike felel a hajtásért, a másik generátorként működik. 

Míg a mezei hibrid változatban 1,06 kWh-s, addig a PHEV változatba 17,7 kWh-s lítiumion akkumulátor kerül, előbbi 266, utóbbi 347 voltos. Az akkumulátorokat és a mindössze 8,8 kilogrammos fedélzeti töltőt is úgy helyezték el, hogy egyik se vegyen el hasznos helyet a csomagtartóból. A 6,8 kW-os töltővel hőmérséklettől függően 2,5 – 3 óra alatt tölthető fel a CR-V PHEV akkumulátora.  

Befutott a Honda első konnektoros hibridje – Honda CR-V 68

A kipufogó dizájnelemként is megmaradt

Hajtásláncában van még egy varázslat, mégpedig a korábbi egy helyett már két fix fokozat is található, amit a benzinmotor és a hajtott kerekek között kapcsol a vezérlés, ha ez a takarékosabb. Eddig csak nagyobb sebességnél volt meg ez a fix kapcsolat – városban, és autópálya tempó alatt a benzinmotor elektromos áramot termelt és ez – lényegében a megtermelt elektromos áram, és villanymotor – hajtotta az autót – a CR-V-ben viszont már egy alacsonyabb fokozatban is lehet kapcsolat a benzinmotor és a kerekek között, aminek többek között vontatásnál lehet haszna.

Befutott a Honda első konnektoros hibridje – Honda CR-V 69

Ezt mind tudja a hajtáslánc

Bár a Hondánál összehúzzák a szemöldöküket, ha ezt a szerkezetet valaki váltónak hívja és a kuplung megnevezéstől is frászt kapnak, pedig lényegében ezek ezt a funkciót látják el, még ha a megszokottól eltérően is teszik. 

Vezetés

Ha egyetlen szóval kéne jellemezni a CR-V-t – akármelyik hajtással – akkor a békés lenne az, amelyiket használnám. A végtelenül csendes, komfortos utastérben egész távolra kerül a karosszérián túli világ minden baja. Jó az ülés – bár az ülőlap lehetne valamivel hosszabb – az autó összes sarka remekül látható, érezhető, és a kezelőszervek, kormány gombjai mind mind logikus helyen találhatóak, és a kezelésük is biztonságos, vakon is megtalálható, kapcsolható mindegyik. 

Befutott a Honda első konnektoros hibridje – Honda CR-V 70

Nem lóg bele az utastérbe semmiféle váltókar, az irányt gombokkal lehet kiválasztani

Civilizált a hajtáslánc is, ami csendben dolgozik, és teljesen észrevétlenül válogatja a tisztán elektromos hajtás mellé a fix fokozatokat. Közben arra is marad energiája, hogy a fordulatszám módosításával elhitesse az autóban ülőkkel, hogy hagyományos hajtáslánc dolgozik benne, és éppen a fokozatok között kapcsolgat. Persze ez csak átverés, de ha ez kell a boldogsághoz, akkor ezt is megadja. 

A menetdinamika nem különösebben letaglózó, a robbanékonyság nem tartozik az új CR-V előnyei közé, a 9, illetve a PHEV változatnál 9,4 másodperces 0-100-as sprint nem túl délceg teljesítmény, de hétköznapi használat mellett nem lesz vele probléma. Cserébe a katalógus adatai szerint 5,9 és 6,2 literes átlagfogyasztásra számíthat a CR-V tulajdonos, ahol a 6,2 a PHEV változat átlaga, lemerült akksit cipelve. Ugyanez vegyes üzemben – feltöltött akkumulátorral –  0,8 liter 100 kilométeren. 

Befutott a Honda első konnektoros hibridje – Honda CR-V 71

Igazi gombok a kormányon

Kormányzása, futóműve is remekül passzol a CR-V hangulatához, egész biztosan nem fogsz vele csikorgó kerékkel kanyarodni, de talán még gyorshajtáson sem kapnak vele. A menetkomfort remek, persze Portugáliában azért más az út aszfalt és kátyú aránya, mint itthon, de talán a hazai utakon sem lesz vele probléma. 

Jól működnek benne a vezetőtámogató, biztonsági berendezések is, és a kép- és radaralapú rendszer a gyalogosokat,  útburkolati jeleket, az útpálya széleit és a motorosokat-kerékpárosokat is felismeri. Emellett a CR-V az első Honda, ami megkapta a keresztirányú forgalomra figyelmeztető rendszert, de felismeri a sebességkorlátozásokat és igény szerint az autó sebességét is képes ehhez igazítani, sőt a stoptáblát is felismeri és előre szól a vezetőnek róla. 

Befutott a Honda első konnektoros hibridje – Honda CR-V 72

Jobbra indexelve a központi kijelző mutatja a holtteret

Költségek

Az új Honda CR-V már mindkét kivitelben rendelhető, vagy kapható Magyarországon is, a sima hibrid elsőkerék-hajtással 19.620.000 forintos indulóártól vihető haza, ugyanez összkerékhajtással 21.420.000 forintba kerül. A PHEV CR-V-ért 24.170.000 forintot kérnek, ez viszont csak elsőkerék-hajtással kapható.

A Honda CR-V és vetélytársai – Listaár, forint
Honda CR-V e:HEV 2WD (184 LE) 19 620 000
Honda CR-V e:PHEV 2WD – 17,7 kWh (184 LE) 24 170 000
Toyota Rav4  CVT (175 LE) 14 950 000
Toyota Rav4 2.5 PHEV 4WD E-CVT – 18,1 kWh – (306 LE) 22 400 000
Suzuki Across 2,5 E-CVT – 18,1 kWh – (306 LE) 25 570 000
Ford Kuga PHEV – 14,4 kWh – (225 LE) 20 895 000

A metál/gyöngyház-fényezés felára 300 ezer forint, a prémium metálé 360 ezer. Karbantartási csomagot 499 ezer forintért lehet venni mellé, vonóhorgot 359 ezerért szerelnek fel a hátuljára, és nagyjából vége is az árlistának. Sok extrát nem lehet, vagy kell bele rendelni, hiszen benne van minden, már alapból. 

Befutott a Honda első konnektoros hibridje – Honda CR-V 73

A PHEV változat méhsejtmintája nagyobb, mint az öntöltő hibridé

Értékelés

Jól eltalált méretével, ergonomikus, kifejezetten minőségi anyagokból, odafigyeléssel összeépített belsejével az új Honda CR-V egy igazán jól használható, kényelmes, mindenre jó családi autó. Utastere óriási, és a csomagtartó mérete sem sínyli meg a hibrid-hajtás akkumulátorának extra helyigényét. Klassz vezetni, a papíron 81 kilométeres tisztán elektromos hatótáv már egy értelmes kompromisszum, és ami más PHEV autókra nem igazán jellemző, lemerült akkumulátorral sem száll el a fogyasztása. 

Mellette – Ellene
 
  • Takarékos üzem
  • Príma anyagok, kidolgozás
  • Tágas
  • Jól használható, praktikus belső
  • Fejlett műszaki tartalom
 
  • Lehetne hosszabb az első ülőlap
  • Rémesen drága. Mondjuk, mi nem az.

Szavazás

Szerinted hány pontot érdemel a Honda első plug in hibridje, a CR-V?
átlag
7.91
szavazat
437
Szerinted hány pontot érdemel a Honda első plug in hibridje, a CR-V?