Bár a Q7-es rettenetesen nagy autó, 5063 milliméteres hosszával, 2212 mm-es szélességével – ez tükrökkel mért adat, hisz azokat nem lehet leszedni parkoláskor – és 1741 mm-es magasságával mégsem tűnik vészesen nagynak. Egész addig, míg bele nem ülünk. Az első generáció brutalitásának itt már alig van nyoma, a második Audi Q7-es jóval civilizáltabb, finomabb megjelenésű, mint elődje volt.

Bő ötméteres hossz mellé 3 méteres tengelytáv tartozik

Óriási fémfelületek, szinte teljesen simára, eseménytelenre csiszolt forma, amin azért ott vannak azok az éles vasalások, amik szinte harsogják: tessék, mi ilyet is tudunk. Oldalról quattro feliratú küszöbrátét próbálja oldani a négyzetméteres ajtók lemezeinek egyhangúságát, illetve a felni küllője mögül kikacsintó pirosra fényezett féknyergek csempésznek egy kis színt a karosszéria dögunalmas szürkéje mellé. Jó, az idő is, sőt, minden más is szürke már hetek óta.

A kamu kipufogókért kár

Szemből a csillogó fekete hűtőmaszk a radarok furcsa dudoraival, az autó feneke pedig a kamu kipufogóival érdekes még, illetve a dizájnban egymásra rímelő első-hátsó lámpatestek, a bennük világító fénykockákkal. Sötétben van még egy műsorszáma az autónak, az összes ajtóból képes Audi emblémát világítani a földre. Csekély hasznú tudás ez, egy kellemes szórt fény hasznosabb lenne az autó melletti csapdák megvilágítására, mint a négy egymásba fonódó karika, de az nyilván kevésbé menő. 

Apró világító négyzetek alkotják a nappalifényt

Annyira nem meglepő dolog, hogy a bő ötméteres Q7-es bent is hatalmas. Ha nem lenne minden pihe puha, jó tapintású és jó szagú anyagokkal borítva, még talán visszhangozna is a végtelen hodály. Az ajtó becsukódása után nyomasztó a csend, ami villanyhajtással indulva még szürreálisabb élmény. De inkább még nézzünk szét az utastérben, mert van itt látnivaló bőven.

Csinosak a sportülések és az oldaltartásuk is jó

A sportos – S Line – vonalat az alul lapított kormány, és az integrált fejtámlájú, sportülések jelzik, utóbbiak 190 centiméteres magassággal nem tartoznak a kedvenceim közé, az állíthatatlan magasságú fejtámla miatt. Műszerfala teljesen digitális, és talán az egyik legjobban konfigurálható ebben a ligában, a térképtől a hagyományos két, nagy kerek műszeres témáig egész sokféle közül lehet kiválasztani a legjobbat.

Csudajó az Audi Q7-es digitális műszerfala

Képernyőből van még pár az autóban, akad egy-egy a középkonzol felső és alsó részén is, a felső a hagyományos funkciókat kapta, míg a lenti a klímavezérlésnek ad saját felületet. A virtuális gombok megnyomásáról érezhető zizzenő visszajelzést kap, aki piszkálja, de ez nem nagy segítség, használat közben így is oda kell nézni, hogy pontosan tudjuk, mire is tenyerelünk. A klíma mellett az ülésfűtés, szellőztetés vezérlése is innen történik, ami viszont kedves dolog, hogy a pánikszerű szélvédő párátlanítás, a hátsó ablakfűtés, illetve a vezetési mód választókapcsolója saját, igazi gombot kapott, és tekerős, hangerő-szabályzónak is maradt még itt hely. Viszont mindkét képernyő a csillogó, zongoralakk felületbe illeszkedik és rettentően zavaró, ahogy meglátszanak rajta a legapróbb ujjlenyomatok is. 

A klímakonzol saját érintőképernyőt kapott, végtelen számú funkcióval

Helykínálatára nem lehet panaszkodni, az első utasok között olyan széles könyöklő van, hogy hízott disznót lehetne rajta bontani, hátul pedig két teljes és egy majdnem teljes értékű, előre-hátra sínen tologatható ülésben lehet pöffeszkedni. Hátul saját klímavezérlővel, a két szélső helyen ülésfűtéssel lehet javítani a komfortot, viszont USB aljzatok helyett csak 12 voltos tápcsatlakozók várják a telefont, laptopot, akármit. Egy sorral hátrébb az alapállásban 650 literes csomagtartó következik, igazán fürgén és csendben működő motoros mozgatással.

A csomagok rendszabályozásához korlát, kordon is rendelhető

A csomagtartóban tisztességes világítás, szatyorkampó, 12 voltos aljzat, és a légrugók magasságállító gombjai találhatók extraként, és a csomagok rögzítéséhez is csinos, jól használható segítséget ad az Audi, a háttámlák ledöntése után pedig teljesen sík felületre lehet rámolni érdeklődéstől függően a hullákat, vagy a mosógépet.  A padló alatti rekeszről azonban le kell mondani, az itt nincs. 

Utolérte a hibridesítés a Q7-est is, a konfigurátorban már nem is lehet hibridtelen változatot összelegózni. A mild-hybridek 48 voltosak, míg a tesztautó igazi, konnektorról is tölthető hibrid rendszere már rendes, 308 voltos nagyfeszültségű darab, a folyadéktemperálású lítiumion akkumulátorcsomag 17,3 kW-os kapacitású és a csomagtartó padlója alatt lakik. Ezzel papíron 43, a valóságban pedig úgy 30-35 kilométert lehet autózni tisztán elektromos üzemben. 128 lóerős villanymotorja 135 km/órás tempóig akár egyedül is elboldogul a 2,5 tonnás karosszériával.

3.0 literes, hathengeres benzinmotor dolgozik együtt a villanymotorral

A V6-os, turbós benzinmotorral közösen 456 lóerős teljesítményt hoz össze a két motor, amivel 5,7 másodperc alatt katapultálják az autót 100 km/órás tempóra. Gázelvételkor 25 kW-os, fékezéskor pedig akár 80 kW-os teljesítménnyel tölti vissza az ilyenkor generátorként dolgozó villanymotor az akksiba az energiát, ha pedig külső áramforrásról tölti valaki, akkor legfeljebb 7,4 kW-tal lehet számolni, ami úgy 2,5 órás töltési időt jelent. Otthoni hálózatról szerényebb teljesítménnyel, 8-9 órát lehet szánni ugyanerre. 

Van klíma és ülésfűtés a szélsőknek

Méretéhez képest nagyon könnyedén lehet autózni a Q7-essel. Már, ahol elfér. A 456 lóerős rendszerteljesítmény, a rettenetes, 700 Nm-es nyomatékkal igaz overkill a városi közlekedésben. De igazából mindenhova teljesen felesleges ez a teljesítmény, mégis egész felemelő érzés a Q7-essel közlekedni. Pláne, hogy a csendes belsőben, a némán dolgozó – dehogy némán, borzalmas szintetikus zajt ad ki az autó lassú haladásnál, hogy a gyalogosok észrevegyék az autót – villanymotor mellett teljesen el lehet felejteni, hogy igazából egy vadállatot van a fenekünk alatt. Légrugója az aránylag húsos gumikkal, még a 20 colos kerekekkel is komfortos marad, kátyút, fekvőrendőrt, padkát nem igazán venni észre vele. Békében, rezzenéstelen arccal megy át földúton, autópályán, bárhol.

Ízlés kérdése a bazári piros féknyereg. Viszont legalább van valami szín a szürke időben fényképezett szürke autón

Ha viszont hirtelen menni kell, azt is megoldja, a V6-os motor pillanatok alatt felkel álmából és elkezdi cibálni az autót, az 5,7 másodperces sprint elég meggyőző ilyenkor. Annak ellenére, hogy simán tud így is menni, a zöld rendszám és a konnektoros hibridség miatt mégis inkább a kényelmes hömpölygés vele az igazi. Menet közben ezernyi vezetőtámogató rendszer teszi könnyebbé a kormány mögötti életet, dugóban szépen araszolva követi a sort, még kormányozni sem kell, de civilizáltan működik a távolságtartó tempomat, figyeli a holttereket, keresztirányú forgalmat, autót, gyalogost, megelőzi a koccanást, és szinte azt is tudja, mikor kellene inni valamit, nehogy dehidratálódjon a vezető. 

Szinte kintről lehet nézni, hova parkolsz be

Hiába irgalmatlan nagy a Q7-es, ha fizikailag van annyi hely, hogy beférjen valahova, akkor oda be is lehet passzírozni. A parkoláshoz nagyjából annyi audio- és vizuális segítséget kapunk, mintha a Nemzetközi Űrállomásra kéne dokkolnunk. Csipogó hangok, veszélyt jelző, színes kis síkidomok, és ide-oda forgatható 360 fokos, madártávlati kép segít az anyagi kár nélküli sikeres manőverezésben. Tényleg gyerekjáték, bármilyen hihetetlennek is tűnik. 

Valamilyen hibridség nélkül ma már nem igazán lehet Q7-est kapni, így az árlista is egy kényszer megoldásnak számító mild-hybriddel kezdődik, a 21.052.590 forintos 286 lóerős Q7 50 TDI quattro tiptronic képében. Alig drágább nála a benzinmotoros, szintén lágy hibrid rendszerű Q7 55 TFSI quattro tiptronic, ami 340 lóerős és 21.084.340 forinttól indul, míg a Q7 S line 60 TFSIe quattro 462 lóerővel már 30.280.610 forinttól vihető el. 

Ha ránézel, már attól is foltos lesz

Talán nem igazán indokolt egy 2,5 tonnás, 456 lóerős szabadidő-autóra zöld rendszámot aggatni és környezetkímélőnek mondani, de ez nem az Audi sara, hanem az idióta szabályozásé. Ennek ellenére, aki nagyon akar, az valóban tud vele tisztán elektromos üzemben, csendben és zölden autózni – azt most ne firtassuk, hogy Magyarországon miből lesz a konnektoros hibridekbe való elektromos áram – ha elég gyakran tölti otthon, vagy a munkahelyén az autót. Tudjátok, az európai átlag ingázók nagy többsége egyáltalán nem megy napi 50 kilométert a munkahelye és az otthona között. Ha pedig végtelen pénz áll rendelkezésre autóra, akkor azért elég jó dolog ezt a távot egy Q7-es kormánya mögött végigülni. Nap, mint nap. Hosszabb utakra meg ott a benzinmotor, bár akkor fel kell készülni a 10 liter fölötti fogyasztásra is.

Mindkét oldalon van tanksapkája, ez épp az elektromos osztály lyuka

Szavazás