Az üzemi fékrendszer feladata a mozgó jármű megállítása. 

Az ehhez szükséges izomerőt (amit a fékpedál lenyomásával fejt ki a vezető) hidraulikus rendszer továbbítja a kerekek fékszerkezeteihez. A személygépkocsiknál ma már magától értetődő a fékrásegítő alkalmazása, amely a pedál megnyomásával arányos szervohatást biztosít, csökkentve a szükséges pedálerőt.
A hidraulikus fékrendszernél a pedál lenyomása a főfékhengerben nyomást hoz létre, amelyet csövek továbbítanak a kerekekhez. Itt a munkahengerek alakítják vissza erővé a nyomást, ezek préselik a féktárcsa vagy dob felületéhez a nagy súrlódási tényezőjű fékbetéteket. 
A súrlódás hővé alakítja a jármű mozgási energiáját.
Kezdenek elterjedni azok a fékrendszerek, amelyek súrlódóbetétek helyett gerjesztett mágneses mező segítségével lassítják a járművet. Ezek hő helyett eltárolható és újra felhasználható elektromos árammá alakítják át a jármű mozgási energiáját, éppen ezért energia-visszanyerő, avagy regeneratív fékrendszereknek nevezzük őket. 
Ezek a mai törvényi keretekben nem alkalmazhatók kizárólagosan, az autókon lennie kell mechanikus (hidraulikus) súrlódóféknek.