Elképesztő számháború zajlik minden fronton, de az a hidegháború, ami a szupersportautók felett indult meg, az mindent visz. Mielőtt még végképp átveszik az uralmat a szédítő gyorsulást produkáló villanyautók, előtte olyan eszelős gépeket alkotnak a mérnökök a belső égésű motor köré, mint a Bugatti Bolide (e: bolíd). Neve a francia versenygép, sportautó szóból ered.

Most nem úgy álltak neki versenypályán jobban mozgó Bugattit csinálni, ahogy szoktak. Nem a Chiront reszelték kicsit intenzívebbre, mint a Pur Sportnál vagy a Divonál. Hanem a 16 hengeres, négy turbóval fújt motor köré terveztek egy sci-fibe illő versenyautót, ami úgy néz ki, mintha évtizedekkel később akarna indulni Le Mansban.

Pontosan tudták, hogy mit akarnak: megcsinálni a Bugatti történetének legjobban vezethető, legkönnyebb és leggyorsabb autóját. Ehhez nagyjából semmit nem tartottak meg a Chironból. A Bolide karosszériája és váza is szénszál erősítésű műanyag (tehát karbon), az egyes további elemeket 3D nyomtatott, repülőgépekhez használt titánból készítettek.

Néhány ilyen 3D nyomtatott üreges elem falvastagsága 0,5 mm, közben pedig szakítószilárdságuk 1250 Nm négyzetmilliméterenként. Deformálódó elemek is vannak rajta, például a tetőn lévő légbeömlőben, ami nagy sebességnél 10%-kal csökkenti a légellenállását. 320 km/órás sebességnél elöl 800 kg, a hátsó szárnynál pedig 1800 kg leszorítóerőt termel. 

A Bolide minden idők legdurvább Bugattija 2

995 milliméter magas a Bugatti Bolide, éppen annyi mint az 1920-as évek végi Type 35-ös. Ez azt jelenti, hogy a Chironnál 30 centivel alacsonyabb. A tengelytávja 2,75 méter, a szélessége pedig 1,99 méter. 

Éppen úgy levegős emelőszerkezet van benne, mint a versenyautókban, hogy könnyebb és gyorsabb legyen a kerékcsere. A beszállási rituálé is pont úgy zajlik, mint egy LMP1-es gép esetán, tehát az ajtók felfelé nyílnak és a vastag küszöbre ülve kell bejutni az utastérbe, ahol nagyjából 2 méteres magasságig mindenki megtalálja a megfelelő pozíciót a fix ülésben. Ez a pozíció egyébként szinte fekvő helyzet, mint a Forma-1-ben.

A Bolide minden idők legdurvább Bugattija 3

Tele van döbbenetes számokkal a Bolide, az elöl 7,4 kg-os, hátul 8,4 kilós kovácsolt magnézium kerekektől egészen addig, hogy egyetlen lóerőnek csak 0,67 kg-ot kell mozgatnia. De az igazi lényeg a motor.

Négy új turbófeltöltővel fújták meg a 8,0 literes, W16-os blokkot, amiből 1850 lóerős teljesítmény jön ki 7000-es fordulaton és 1850 Nm nyomaték már 2000-től. Ezzel a szimulációk szerint képes lenne 3:07,1 perces kört futni Le Mans-ban és 5:23,1-es idővel teljesíteni a Nordschleifét. Szóval gyors. Nagyon.

A Bolide minden idők legdurvább Bugattija 4

2,17 másodperc alatt gyorsul álló helyzetből 100-ra, 200-ra pedig 4,36 alatt. De itt még nincs vége, mert a 0-300 sprintet megfutja 7,37 alatt, 400-ra 12,08 másodperc kell neki. 20,16 másodpercig kell tövig nyomni a gázpedált, hogy a Bugatti Bolide 500 km/órás sebességre gyorsuljon. Döbbenet.

Mindezt egyelőre csak egy koncepció, nem tudják, hogy gyártásba kerül-e. Csak remélni tudom, hogy lesz belőle valami, mert viccnek durva volna.

A Bolide minden idők legdurvább Bugattija 5

Ha megnéznéd videón is, milyen a Bugatti Bolide, akkor erre tovább!

Forrás: Bugatti